Számos cég innovációjában meghatározó szerepet kell, hogy kapjon a csomagolás és a csomagolástechnika, legyen szó annak módjáról, vagy anyagáról. A hosszabb és biztonságos eltarthatóság pedig a minőség megőrzésével együtt az egyik legjobb reklám lehet. Népszerű technológiák, melyek nálunk kevésbé
elterjedtek.  


A változó fogyasztói/kereskedelmi igényeknek megfelelően a csomagolásnak már nem csupán védenie kell a terméket, hanem megfelelő módon tájékoztatnia is kell a fogyasztót – így sokszor az egyik legfontosabb reklámfelület.

Húzóerő a húsipar

A csomagolóanyagokkal szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy az emberi egészségre káros anyagot nem tartalmazhatnak. Az élelmiszerek csomagolóanyagaira vonatkozó előírásokat Európai Uniós jogszabály írja elő. „Ugyanakkor a mezőgazdaság és az élelmiszeriparban is használt új technológiák esetén is kiemelt célkitűzés a fenntartható fejlődés, a kevesebb és újrafelhasználható, újrahasznosítható, a biológiailag spontán és maradéktalanul lebomló csomagolóanyagok kifejlesztése és alkalmazása. Ezért a fejlesztések egyik iránya magára a csomagolóanyagra vonatkozik” – mondja Mohácsiné dr. Farkas Csilla, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára.
A másik kutatási irányt a csomagolás módjának megváltoztatása jelenti. „Mivel az élelmiszerek különösen érzékenyek az oxigénre, ezért a hosszabb idejű eltarthatóság, romlásmentesség, frissesség, a beltartalmi értékek megőrzése érdekében az élelmiszert körülvevő levegő oxigéntartalmát csökkenteni kell” – mondta el a szakember.
Az újabban alkalmazott csomagolási módszerek a módosított légterű csomagolás, vagy az aktív és intelligens csomagolási rendszerek.
Elsősorban a húsipari szereplők használják a védőgázas módosított légterű csomagolást (Modified At­mos­phere Packaging - MAP) amely egy olyan technika, amelynél a levegő eltávolítása után a csomagba meghatározott összetételű gázkeveréket juttatnak.
Márpedig ha a gázösszetétel megfelelően változik meg, akkor a termék bomlásmentes lesz. Sok esetben a vákuumcsomagolás használatakor a termék elveszti színét. A MAP esetében viszont gázokkal meg tudják őrizni azt.
„A csomagban a gázösszetétel a termék és a gázok kölcsönhatásaképpen időben változik meg. A légtér oxigéntartalmának csökkentésével az élelmiszer oxidációs folyamatai - az avasodás, színváltozás, vitaminok bomlása - és a mikrobiológiai romlás lassíthatók. A MAP technika esetén a csomagolás légterében használt gázkeverék összetételét maga a termék típusa (hús, húskészítmény, zöldség-gyümölcs) határozza meg.
A leggyakrabban használt gázok a széndioxid, a nitrogén, oxigén, sőt az argon és a szén-monoxid is” - mondta el Szabó-Nótin Beatrix, a Szent István Egyetem Konzervtechnológiai Tanszékének tanársegédje.

Online-ra szabva

Másképpen innovatív az STI Group speciális csomagolástechnikája, amely kimondottan az online kereskedelemre specializálódott.   
Az e-kereskedelemben a ruházati cikkek vagy cipő vásárlásakor a visszaküldött termékek aránya 50 százalék vagy annál magasabb. A vállalat reprezentatív felmérésében megkérdezett fogyasztók több mint a fele nyilatkozta, hogy a nem kívánt termékeket megfelelő méretű kartoncsomagolásban szeretné visszaküldeni.

A felmérés szerint a fogyasztók 99 százaléka megerősítette, hogy a csomagolás fontos a számára.
„Számos esetben kiderült, hogy a csomagolások túlméretezettek. Ha például rendelünk egy pár cipőt, de csak az egyiket küldjük vissza, akkor erre a szituációra alkalmazhatjuk a DualPack csomagolást, melyet a felére lehet méretezni. Ha a csomagolás fedelét lehajtjuk, akkor nyerünk egy új kisebb csomagolást a visszaküldendő terméknek. Ezzel egyúttal kevesebb széndioxidot is bocsátunk ki a logisztika során” – mondta el a Termékmixnek Meike Dihstelhoff - Head of Corporate Communication.


Az STI Group IF Design díjat kapott 2016-ban Multifill szállítódobozáért. A Multifill kialakításakor az elképzelés egy állítható méretű doboz megalkotása volt, amiben a termékeket tépésbiztos, rugalmas fóliával borított hullámkarton falakkal tartják biztonságosan a helyükön. A kombinációt bármely terméknél lehet alkalmazni, feleslegessé téve a kitöltőanyag alkalmazását. Ezt a csomagolástípust is újra lehet tehát méretezni, a terméket pedig stabilan tartja a csomagoláson belül a sztreccsfólia hullámos betétjével.
Mindkét csomagolástípussal bármilyen termék szállítható, ami alkalmassá teszi őket a hosszútávú szállításra is – mondta el Meike Dihstelhoff.

A legjobb reklám

Egyes csomagolástechnikai szakértők szerint Magyarországon késnek az inno­vatív professzionális technikák. Pedig ‒ mint azt a Szent István Egyetem tanszékvezetője is elmondta ‒ a fogyasztóknak egyre fontosabbak az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai, és ebben a megfelelő csomagolástechnika nagymértékben támogathatja a terméket.

Nyugaton egyre szélesebb körben használják a vállalatok az aktív csomagolások különböző fajtáit, vagy épp a skin vákuum-csomagolást, melyet ‒ hasonlóan, mint az egyszerű vákuumot ‒ ipari és fogyasztói kiszerelésű friss és füstölt húsok, húskészítmények, darabolt baromfi termékek, halak, sajtok esetében használnak.

Az aktív csomagolást prémium termékeknél használják elsősorban és minőségmegőrző, ‒ tartósító szerepe van.
A vállalatok nem feltétlenül hárítják át a plusz költségeket a fogyasztóra, mert azon túl, hogy komoly reklám a hosszabb és biztonságos eltarthatóság, a termelékenység is növekedhet, mivel például az oxigénelnyelő aktív csomagolás használatával az oxigén elillanására kevesebb figyelmet kell fordítani, ráadásul a hosszabb eltarthatóság jobban tervezhető logisztikát és kevesebb visszárut is jelent.
Pontosan az érzékszervi fogyasztás miatt, a söriparban is használják az aktív csomagolástechnikának azt a módozatát, amely megmutatja az ideális hőfokot, melyen a legkellemesebb elfogyasztani az italt. A technikát nálunk is megpróbálták bevezetni, egyelőre sikertelenül.

 

Kevesebb az adalékanyag

Az aktív technika különböző anyagokat és technológiákat használ, attól függően, hogy mit igényel a termék. „Az aktív csomagolások általában vagy egy elnyelőt, vagy pedig egy ún. kibocsátót tartalmaznak. Elnyelő lehet például oxigén, vagy széndioxid, nedvesség, aroma (szag, íz) esetében. Kibocsájtó pedig lehet aroma, nedvesség, szén­dioxid kibocsájtó anyag” – mondja Szabó-Nótin Beatrix.
Az oxigén elnyelő anyag használatával kevesebb adalékanyagot kell felhasználni, csökken a csomagolási időtartam és annak költségei, hosszabb ideig friss marad a termék a hosszú szállítási távolságokon, megelőzi az íz, aroma és színanyag felhasználásokat, nem utolsó sorban pedig megnöveli az eltarthatóságot. 

 
A nedvesség elnyelő anyagot felhasználhatnak mind „száraz”, mind pedig „nedves” termékeknél. A „száraz” termékek (chips, szárítmányok, cukorkák) esetében a nedvességet meg kell kötni, hiszen rontja a termék élvezeti értékét, por jellegű termékeknél csomósodást okoz.
„Nedves” termékek (friss zöldségkeverék, friss hús) esetében fontos a megfelelő nedvességtartalom megtartása, így csak a felesleges nedvességet kell eltávolítani. Léteznek még illat/aroma elnyelők is, melyek megkötik a kedvezőtlen szagokat, vagy kedvezőtlen ízeket.

Kutatások folynak úgynevezett antimikrobás csomagolóanyagokkal is. Így például ez a technológia megoldást jelenthetne a mák avasodásának hatékonyabb meggátlására is – a csomagoló­anyagot E-vitaminnal vonnák be.

„Jelenleg intenzív kutatás folyik, azonban kevés ezen a téren a megvalósult alkalmazás, ugyanis hiányzik a törvényi szabályozás, szűk a hatás-spektrum és kompatibilitási problémák (hőstabilitás, oldhatóság) állnak fenn” – mondja a Szent István Egyetem tanársegédje.

A további csomagolástechnológiai kutatások iránya a nanotechnológia, melynél a csomagolóanyagba épülnek a nanorészecskék. Ennél a technológiá­nál egyelőre további kutatások szükségesek, mivel ‒ mint azt Mohácsiné dr. Farkas Csilla elmondta ‒ nem tudják még biztosan azt, hogy használatuk mit okoz az emberi szervezetben.

Csökkenthetjük az élelmiszer veszteséget

Enyedi Márta csomagolástechnológia mérnök szerint, ha jobban végiggondoljuk a csomagolás folyamatát, akkor önmagában már egy jól megválasztott, de mégis „klasszikusnak számító” csomagolási technológia is igen fontos, aktív szerepet játszik az eltarthatósági idő kérdésében, de nem mondható „aktív csomagolásnak.” Tehát, önmagában egy jól megválasztott csomagolási technológiával is optimalizálhatjuk, megnövelhetjük az eltarthatósági időt, ezzel csökkentve az élelmiszer veszteséget. Ha ezek az alapvető megoldások már jól működnek, akkor érdemes továbblépni és bevonni új, innovatív, esetleg aktív csomagolási megoldásokat.
„Úgy gondolom, hogy a friss élelmiszerek terén nagyon sok lehetőségünk van még a megfelelően kiválasztott és optimálisan alkalmazott, régóta ismert és használt csomagolási megoldásokkal is. Sokszor egy egyszerű sztreccs csomagolásról - védőgázas csomagolásra történő átállás, vagy egy jobb minőségű, magasabb gáz­záró képességű csomagolóanyag választása 30-50%-al növeli meg az eltarthatósági időt, és elfogadható költségekkel jár.” – mondta el a szakember, aki szerint a gyorsan terjedő vákuum skin csomagolásokkal egy újabb lépcsőt ugorhatunk és esetenként duplázhatunk eltarthatósági idő terén. Ezekhez jönnek még a csomagolási és gyártási technológiában bevezetett megfelelő hűtési eljárások, a higiénia és automatizálás terén tett extra beruházások.
„Minden ilyen lépéssel napokat, esetleg heteket nyerhetünk úgy, hogy közben a jól ismert technológiákat kombináljuk, optimalizáljuk és még a termék minőségét is emeljük.”

 

 

(TERMÉKMIX - 2017. februári szám)