A sajt a legkedveltebb alapételeink egyike. A konyhaművészet esszenciális mannáit évezredek óta fogyasztjuk a legkülönfélébb módon elkészítve. Előételként vagy főfogásként, magában, feltétként vagy kiegészítő hozzávalóként egyaránt kedvelt élelmiszer. A Nielsen adatai szerint az elmúlt évben értékben 6 százalékkal nőtt a sajt eladása. Itthon még mindig a trappista a kedvenc, de folyamatosan nő a különlegesebb ízek kedvelőinek tábora is.

Nem unják a trappistát

Hazánkban kevesebbet fogyasztunk sajtból, mint az Európai Unióban átlagosan, illetve a sajtfogyasztási szokásaink is eltérést mutatnak a régió országaival szemben: ízvilágban itthon még mindig inkább a hétköznapibb, natúr, megszokott ízeket kedveljük jobban.

Főfainé Kiss Viktória, a FrieslandCampina Hungária ZRt. Frico brand managere elmondta, hogy itthon továbbra is a legnagyobb mennyiségben vásárolt sajtfajta a trappista, illetve a Magyarországon régóta elterjedt sajtfajták értékesítése teszi ki a piac legjelentősebb részét, ugyanakkor az utóbbi években elindult egy lassú, de folyamatos lemorzsolódás a típus tekintetében.

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a fiatalabb nemzetközi márkák térnyerése, melyek megismertetik a magyar vásárlókat más, esetlegesen magasabb minőséget képviselő sajttípusokkal is, úgymint a gouda, ami volumenben 30% feletti növekedést mutat a tavalyi adatokhoz képest.

A szakember szerint ez egyrészt az új piaci szereplők megjelenésének köszönhető, másrészt a diszkont csatorna térnyerésének, mivel ebben a szegmensben a félkemény, kemény sajtokból saját márkanév alatt nagyobb választék található. Ilyen brandek közé pozicionálja a Fricot is, mely széles ízválasztékot kínál a fogyasztóknak, kezdve az enyhe ízvilágú lágy Goudával vagy Edam-mal, egészen a karakteres, különleges aromát képviselő füstölt sajtig vagy Chevrette kecskesajtig. Emellett megtalálható a választékukban a még kevésbé ismert Mimolette sajt is, ami önmagában fogyasztva is nagyon finom, melegszendvics készítéséhez pedig az egyik legjobb választás lehet.

A megállapítást – miszerint még mindig a semlegesebb sajtok rajongói vannak többségben itthon – Rudolf Renáta, a ERU Food Trading Kft. termékmenedzsere is ­megerősítette, nyilatkozata alapján a Camping márká­hoz tartozó ömlesztett sajtok esetében is ezek az egyszerűbb ízek a meg­határozók. „Egy-egy alkategóriában az eladott sajtjaink legnagyobb részét a natúr ízek teszik ki. Több kategóriá­ban ez azt is jelenti, hogy az értékesítéseink közel felét a natúrból realizáljuk” – ismertette.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tavalyi adatai is alátámasztják az elhangzott információkat, hiszen adataik szerint az elmúlt évben 83.282 tonna sajtot és túrót termeltünk, amiből 26.714 tonna túró (friss lágy sajt), 25.234 tonna trappista sajt, 22.757 tonna pedig ömlesztett sajt.

Sándor Tamás, a Bükki Sajtmanufaktúra sajtmestere hozzáfűzte, hogy az egyéni fogyasztók mellett a vendéglátó­egységek között is sok van még, ahol konzervatívabbnak mondható a sajtok felhasználása. A kézműves sajtkészítő azonban kiemeli, hogy mindkét szegmensből van egy jelentős réteg, akik nyitottak és érdeklődők a terroir termékek iránt. Szerinte folyamatosan nő a minőségi termékek iránti elköteleződés, sokszor tapasztalja, hogy egy-egy kóstolás után a vásárlók már szinte csak a megízlelt portékához hasonló jellegű sajtokat kívánnak fogyasztani. A sajtspecialista slágerfajtaként említi még a gomolyát, a parenyicát és a különböző füstölt sajtokat is, de véleménye szerint nagy keletje van az érlelt félkemény és nemes penészes sajtoknak is, a finom kecske, bivaly- és juhsajtokon túl. A sajtok népszerűségét egyébként a tökéletes alapanyagokhoz köti, tehát ha a tej kifogástalan és elsőrangú, akkor voltaképpen majdnem mindegy, milyen fajta a végtermék, nagy érdeklődés fogja övezni.

Pődör Viktória, a Tebike Kft. minőségbiztosító munkatársa kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban, vagyis a nyári szezonban a grillsajtok egyértelműen fókuszba kerültek, hiszen a jó idő magával hozza a grillszezont is. A grilltermékek piaca május és augusztus között szárnyal – ez a Nielsen tavalyi adataiból is kiderül. 2017. február és 2018 januárja között - az előző év azonos időszakával össze­vetve - a grillkolbászok térnyerésén túl a grillsajtok forgalma is kétszámjegyű értékbeli növekedést tudhatott magáénak.

Rohamosan nő a sajátmárkás sajtok forgalma

A sajt kategóriájában 2018. július és 2019. június között 116 milliárd forintos forgalmat mért a Nielsen. Ez 58 millió kilogrammot meg­haladó mennyiséget jelent. Ami a trendeket illeti, értékben 6%-kal nőtt a sajt eladása a vizsgált időszakban.

A gyártói márkák pozíciója csökkent: a vizsgált időszakban a kategória értékbeli forgalmának 55%-át tették ki, ez 2%-os növekedés az azt megelőző 12 hónaphoz képest. A sajátmárkás sajtok azonban ennél nagyobb arányban, több mint 10%-kal növekedtek értékben.

Erősen koncentrált a sajt bolti eladása: a 400 m2-nél nagyobb üzletekben realizálódik a forgalom több mint négyötöde. A 401–2500 m2-es csatorna részaránya immár 56%-ra nőtt.

Kiszerelések szerint értékben a forgalom egyharmadát a 701–1000 grammos termékek hasítják ki, ezzel első helyen állnak, azonban ez az egyetlen olyan kiszerelésméret, amelynél az előző időszakhoz viszonyítva visszaesést láthatunk, a csökkenés 6%-os. Az értékbeli eladás több mint ötödét (22%) a 101–150 grammos sajtok jelentik, a 151–250 grammos termékek 4 százalékponttal vannak lemaradva ettől az értéktől.

 

A csemegepult veszít jelentőségéből

Pődör Viktória meglátása szerint a mai felgyorsult világban egyre inkább előtérbe kerülnek a kényelmi szempontok is a vásárlás során, ez a trend a sajtok kategóriáját sem kerüli el.

„A komfortigények növekedése egyértelmű, amit mi sem bizonyít jobban, mint az előre csomagolt termékek térhódítása. Ezek a termékek minden bolttípusban megtalálhatók, hosszú szavatossági idővel rendelkeznek és praktikus a csomagolásuk is. Számos reszelt sajt is rendelkezésre áll – stabil részesedésük van, ami arra enged következtetni, hogy bőven vannak olyanok, akik inkább az előre lereszelt sajtot választják az otthoni, saját kezűleg történő sajtreszelés helyett” – osztotta meg velünk gondolatait Főfainé Kiss Viktória. Azt gondolja továbbá, hogy a diszkontok erősödése is hozzájárul a pultból megvásárolható sajtok visszaszorulásához, hiszen ezekben az üzletekben egyáltalán nincs is csemegepult. A szakember lényeges jelenségként emlegeti ezenfelül a munkaerőhiányt az üzletekben: gyakran nincs kapacitás a tömbsajtok bolti feldarabolására, így a fogyasztás folyamatosan terelődik az előrecsomagolt termékek felé.

Rudolf Renáta húzó termékeik közé sorolta a Camping lapka sajtokat is, amelyekről ismeretes, hogy szintén felettébb praktikus a csomagolásuk, egyszerű, higiénikus a felhasználhatóságuk, aminek köszönhetően igen közkedvelt termékek.

Sándor Tamás is egyetértett abban, hogy a nagy be­vásárlóközpontok polcrendszerei arra késztetik a kényelmes vásárlót, hogy onnan emeljék le egy mozdulattal a megvásárolni kívánt terméket, kisebb delikátesz egységekben viszont inkább a pultból kérnek a vevők, illetve ha eljutnak a termelők által kialakított mintaboltokba, ott is pultból van lehetőségük választani. Szerinte a kényelmi szempontok mellett azért meg kell említeni azt is, hogy sokan szeretik a gyors és szakszerű kiszolgálást, sőt, el is várják a teljes körű tájékoztatást a termékekről.

A legtöbb sajtot vacsorára esszük

A szakemberek szerint a nap első és utolsó étkezésén kívül a magyarok nagy része minden napszakban hajlandó és rávehető a tejtermékek és sajtok fogyasztásra, de kultúránkban a leghangsúlyosabb étkezés a vacsora, a sajtfogyasztást is ehhez kötik leginkább. A második időpont a dobogón a reggeli, ilyenkor is viszonylag gyakran vesszük elő a sajtot a hűtőből. Pődör Viktória életkorhoz is párosítja a sajtfogyasztási sajátosságokat: úgy gondolja, a gyerekek leginkább a natúr ízű sajtokat kedvelik friss és félkemény változatban, a fiatal felnőttek a friss sajtokat szeretik leginkább. Középkorban már többen nyúlnak az érleltebb és teltebb produktumok felé, míg jellemzően az idősebb korosztály keresi a pikánsabb ízű sajtokat, mint például a Lajtát, Ilmicit és Pálpusztait.

Rudolf Renáta felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekek helyes étkezésében is fontos szerepe van a kalciumnak, ezért a tejtermékek jelentősége nem vitatható.

Sándor Tamás ezt azzal a gondolattal egészítette ki, hogy a gyerekek ízérzéke és kíváncsisága is nagy szerepet játszik abban, hogy milyen fajta sajtokat hajlandók megkóstolni, ezért érdemes néha kísérletezni: gyakran kifejezetten szeretik a füstölt és félkemény sajtokat.

Lassan alakul ki márkahűség

Főfainé Kiss Viktória megosztotta velünk, hogy korábban a sajtok piacán a márka – néhány több évtizedes múltra visszatekintő magyar márkán kívül – nem igazán volt fontos. A döntéshozatal egyik legfőbb tényezője az ár volt, ami a trappista sajtok palettáján a mai napig megfigyelhető. A fogyasztók inkább részesítik előnyben az akciós alacsonyabb árú terméket, mint a brandet. A prémium sajtok iránti növekvő kereslet, illetve a nemzetközi gyártók terjeszkedése elindított egy lassú változást ezen a téren.

„A márkák – így a Frico is – jelentős figyelmet fordítanak arra, hogy a brandet minél ismertebbé tegyék a sajtfogyasztók köreiben. A médiajelenlét mellett kiemelten fontosnak tartjuk a kiváló bolti láthatóságot és eladóhelyi aktivitásokat” – avatott be minket a termékmenedzser.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2019. szeptemberi szám)