A növényi alapú élelmiszerek esetében még mindig 27% az ÁFA, ennek csökkentése hatna a fogyasztói árra. Ezáltal a fogyasztók egyenlő esélyeket kapnának ahhoz,
hogy elmozdulhassanak a kisebb környezeti terheléssel járó flexitáriánus étrend irányába.
November 17-én tartották Magyarország első flexitáriánus konferenciáját Flexi Fórum néven a Debreceni Egyetemen. A rendezvény fő szervezője a Danone Magyarország, kiemelt támogatója pedig az Alpro és a DE Gazdaságtudományi Kara.
Az egésznapos eseményt azzal a céllal tartották, hogy népszerűsítsék a flexitáriánus életvitelt és a növényi alternatívákat a Z-generáció körében, illetve a fenntartható étkezést, a csomagolások újrahasznosítását és a zöld kommunikációt is bemutatták. A konferencia kiindulópontja az volt, hogy ezek a témák jelentősen meghatározzák az üzleti szféránkat, a társadalmunk életvitelét és a bolygónk jövőjét.
A kifejezetten Z-generációt célzó, növényi alternatívákat előtérbe helyező rendezvényt Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere nyitotta meg, majd a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánasszonya, Dr. Fenyves Veronika, és a Danone Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója, Várkonyi Beáta köszöntötte a résztvevőket.
„Ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályokat, ezek pedig az étkezésünkkel szorosan összefüggenek. Muszáj felhívnunk mindenki, köztük a fiatalabb generációk figyelmét arra, hogy rengeteget tehetünk a jövőnkért azzal, ha tudatosan vásárolunk és étkezünk” – mondta el Szöllősi Réka, független élelmiszeripari elemző.
A rendezvény kiemelkedő aspektusa a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók Országos Szövetsége (NÉGYOSZ) által fogalmazott Növényi manifesztó megismerése volt. A most útjára induló, a fenntarthatóbb élelmezési rendszerek kialakításáról szóló kiáltványt bárki elolvashatta és aláírhatta a helyszínen.
„Sokan hezitálnak életmódot váltani, mert a növényi alapú étrendet költségesnek és kivitelezhetetlennek látják. A Flexi Fórumon viszont volt lehetőségünk összefogni a szakmai megszólalókkal és megmutatni, hogy ez egyáltalán nincs így, bárki elindulhat az úton, aki tenni szeretne a saját, vagy a bolygónk egészségéért, vagy még inkább az állatok védelméért!” – nyilatkozta Bergovecz László, a Magyar Vegán Egyesület elnöke.
A tervek szerint a Flexi Fórumot évről-évre megrendezik majd.
Változásra van szükség
Várkonyi Beáta, a Danone Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója köszöntőjében megjegyezte, hogy a rendezvény azért is fontos, mert a Z-generáció nem csak azt nézi a táplálkozásnál, hogy mi mennyibe kerül, hanem gondolnak a környezetre, az állatjóléti kérdésekre is. Ezt már a vállalat második kutatása erősítette meg. Úgy fogalmazott, hogy ők az első generáció, aki elindult a flexitáriánus étkezés irányába.
A szakember Növényi termékek és az ÁFA: Versenyképesség vagy fenntarthatóság? című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a növényi alapú élelmiszereknek ma még magas, 27% az ÁFA szintje, miközben nő az ételintoleranciával küzdők száma. A lakosság közel 35%-a küzdhet laktóz és/vagy tejfehérje érzékenységgel, a növényi italok és szójagurtok kereskedői árrése és áfaszintje magasabb, mint a kapcsolódó tejtermékeké. Ez pedig komoly terhet és kiszolgáltatottságot jelenthet a fogyasztók egy jelentős részének.
Felsorolta, hogy az 50 kg-nál kisebb súlyú háziasított sertés, az internetszolgáltatás, illetve a tej esetében egyaránt 5% az ÁFA, ezzel szemben a növényi tejek, alternatív tejitaloknál továbbra is 27%. Szavai szerint változásra van ebben szükség, hiszen a kategória a jövő táplálkozását befolyásolja.
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tendenciák alapján 2050-re kb. 10 milliárd ember él majd a Földön.
„Ha úgy táplálkozunk, ahogy most, akkor nem lesz elég élelem mindenkinek. Annak érdekében, hogy ezen tudjunk változtatni, meg kell változtatni a táplálkozási szokásokat. El kell mozdulni abba az irányba, ami elősegíti a még nagyobb arányú növényi élelmiszerek fogyasztását. Ezt támogatja a flexitáriánus étrend” – foglalta össze.
Hozzátette, hogy számos táplálkozási irány van, ami már egyre nagyobb mértékben használ fel növényi alapú élelmiszereket. Ez azért is jó, mert az Okostányér táplálkozási útmutató ajánlásai szerint az étrend legalább háromnegyedét növényi alapú élelmiszerből érdemes összeállítani.
Várkonyi Beáta szerint megéri befektetni a növényi alapú élelmiszerekbe, mert kevesebb támogatással nagyobb értéket lehet létrehozni. Ez még egy új kategória, amely nagy nemzetközi potenciállal bír, és hazai alapokkal is létrehozható. Ezt bizonyítja, hogy az állattenyésztő ágazatban az ár és profitabilitási arányok még támogatások mellett is alacsonyak, ezzel szemben a növénytermesztésben jóval magasabb a profitabilitás. Emellett finanszírozható kutatási és fejlesztési szempontból, és az egyre növekvő lakossági igény is a termékfejlesztések bővítésére ösztönzi az ipart.
A szakember kijelentette, hogy az áfaszint csökkentésére azért is szükség van, mert az hat a fogyasztói árra. Egyenlő esélyeket biztosítana a fogyasztóknak abban, hogy elmozdulhassanak a flexitáriánus étrend irányába. Ezáltal a gyártók több terméket tudnak eladni, és az állami áfabevételben nem lesz veszteség. Szavai szerint az áfacsökkentés a környezetbarátabb, fenntarthatóbb táplálkozási irányt támogatná.
Háttérbe szorul a hagyományos hús
Fehér András, a DE egyetemi docense Vega, vagy nem vega? című előadásában közölte, hogy a növényi alapú élelmiszerek globális piaci forgalma 52,5 milliárd dollárt ért el. Ez az érték azonban a számítások szerint 2030-ig várhatóan megháromszorozódik, és több mint 160 milliárd dolláros értékre nő.
Fehér András beszélt a hús jövőjéről, és hogy a hagyományos hús várhatóan a jövőben háttérbe szorul, helyette a vegán húshelyettesítők és a labor húsok nyernek teret. Ezek előállítása egyelőre nagyon drága, de több nagy márka dolgozik a megoldáson. Úgy véli, nagyon nagy változások lesznek 2040-re.
Kijelentette, hogy a flexitáriánus étrend segíti az optimális testsúly megtartását, fenntartható, jobban védi a környezetet, és a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető általa. Követőinek a száma Európában Görögországban a legmagasabb, 26%, míg Magyarországon csak 6%. Az EU-ban csak Csehország áll mögöttünk.
Hangsúlyozta, hogy mindenképpen nőni fog a flexitáriánusok száma, és várhatóan 2031 körül tetőzik az arányuk. Addigra várhatóan a labor húsok szerepe is átértékelődik.
Nagy a fejlődési lehetőség
Révész Richárd, a Danone Magyarország Kft. marketing igazgatója a vállalat növényi alapú márkájáról, az Alpro marketing megjelenéséről beszélt. Elmondta, hogy az Alpro This is not Milk termékcsalád már sokak által ismert, bevezetését nagyon komplex és innovatív projekt előzte meg. Még sokan tartanak a növényi tejtermékek ízétől. Az Alpro termékeket pont azzal a céllal hozták létre, hogy a növényi tejtermékek íze mellékíz nélkül legyen olyan, mint a tejé.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában a növényi tejtermékek értékesítése tizede az állati tejtermékeknek, tehát bőven van még fejlődési lehetőség a kategóriában.
Társadalmi érdek
Szöllősi Réka független élelmiszeripari szakértő Zöld kommunikáció vagy greenwashing? című előadásában közölte, hogy meg kell változtatni az élelmiszertermelést a fenntarthatóság érdekében. Szavai szerint társadalmi érdek, hogy minél többen vásároljanak fenntartható élelmiszert. A jelenlegi előállítással az emberi civilizáció létezése veszélybe kerül. Az állandó szállítmányozástól, raktározástól, feldolgozástól, vegyszerektől egyre nagyobb a környezeti hatás, ahogy a Föld lakossága nő. Ennek ellenére nagyon sok ember éhezik a világon, nem jut megfelelő táplálékhoz. Az állatok kizsákmányolása pedig etikai problémákat is felvet. Megjegyezte, hogy egyre terjed az a gyártói gyakorlat, ami megtévesztheti a fogyasztókat. Ezt nevezik zöldítésnek. A terjedő gyakorlat miatt már tervezik az uniós szabályozás szigorítását.
(TERMÉKMIX magazin – 2023. decemberi szám)
DIGITÁLIS LAPSZÁM ITT ELÉRHETŐ:
