Piac

A hazai nyúlfeldolgozás alig fele a harminc évvel ezelőttinek, pedig kereslet lenne rá, különösen külföldön. A magyarok még mindig a szőrös kedvencet látják az állatban, nem véletlenül indult kampány a népszerűsítésére.

Mindössze 4,5-5 millió nyulat dolgoznak fel évente az üzemek, ezeknek a nagy részére azonban komoly kereslet van. Csakhogy nem itthon, hanem külföldön, a Magyarországon megtermelt nyúl 98%-a ugyanis exportra kerül. A fő célországok Olaszország, Németország és Svájc, de lassan nyílik az orosz piac is.

Az elmúlt évtizedekben átalakult a nyúltenyésztés rendszere: míg a nyolcvanas években a háztáji gazdálkodás is nagyon népszerű volt, mára gyakorlatilag megszűnt a kisüzemi nyúltenyésztés, 10-20 anyaállatnál ugyanis nem éri meg nyulakat tartani a magas költségek miatt. Egykor, az 1980-as években több mint 10 millió nyulat dolgoztak fel évente, amelynek 90 százaléka háztáji gazdaságokból származott.

Napjainkra a feldolgozott nyulak száma 4,5-5 millióra esett vissza. A nagyobb gazdaságokból érkezik a nyulak többsége, ami a nyomon követhetőség miatt minőségileg is kedvező változásokat hozott. A háztáji termelésben már csak saját fogyasztásra és termelői piacokon történő eladásra tartanak. A vállalkozói méret 500-1000 nyúlnál kezdődik. Ma az anyanyulak létszáma körülbelül 80-85 ezer és 65–70 nagyüzemi nyúltelep működik országszerte. (Ez egyébként jóval kevesebb mint például a bárányfogyasztás, évente ugyanis körülbelül 600 ezer bárányt vágnak le.)

„1990 óta átrendeződött az egész ágazat, beszűkült a hagyományos, háztáji körülmények között termelt nyúl piaca” – mondta Juráskó Róbert. A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hozzátette, az uniós csatlakozás után kezdtek el kialakulni a nagyüzemi nyúltelepek, és ma már a nyulak 100%-át ezek biztosítják a vágóhidak számára. A kisüzemek, a háztáji körülmények között termelt vágónyulak pedig csak a családok saját ellátására korlátozódnak, vagy termelői piacon tudják ezeket értékesíteni.

Vágóhidak fogják össze a piacot

Tavaly júniusban végleg megszűnt a háztáji nyúl felvásárlása. Juráskó Róbert elmondta, hogy ennek az az oka, hogy a nyomonkövetés ezeknél az állatoknál nem biztosított, ezért a vevő és a fogyasztó nem vásárolja meg ezeket a típusú nyulakat. „Ráadásul a nyúltartásnak magas költségei vannak: rendszeres auditokra van szükség, például tenyészállatokra, a takarmányra, az állatjólétre – ezt egy háztájiból nem lehet kigazdálkodni.”

Jelenleg 80-85 ezer anyanyúl termel az országban, olyan telepeken, amik 500, de akár tízezer anyát is képesek befogadni. A 10-50 anyás telepek szinte teljesen megszűntek, az 500 fölöttiek pedig nagyüzemnek minősülnek, még akkor is, ha családi vállalkozásként működtetik azokat.

A nyulak innen a vágóhídra kerülnek, amiből mindössze kettő működik az országban. A svájci tulajdonú Olivia kft. Lajosmizsén, a néhány éve magyar vállalkozók által megvásárolt Tetrabbit Baján várja a nyulakat. A levágás mellett azonban tenyészállatokkal, takarmány-előállítással, auditokkal is foglalkoznak, így lefedik a tenyésztés teljes spektrumát.

A termékek 90%-át daraboltan értékesítik, nem csak a fogyasztókhoz, hanem a nagykereskedőkhöz is így jut el. Egész nyulat csak az olasz piacra szállítanak, de ott sem ez a jellemző értékesítési forma. A magyar fogyasztók pedig csak darabolt formában vesznek nyulat, egyrészt a kényelmi szempont miatt, de azért is, mert a nyúl szakszerű szétszedéséhez kevesen értenek.

A vágóhidakról nem csak Olaszországba, Svájcba és Németországba szállítanak, hanem például az orosz piacra is. Igaz, Juráskó Róbert elmondása szerint ez még egy ingadozó piac. A nyúl ugyan nincs embargó alatt, de az orosz tilalom és a rubel gyengülése mégis érintette az ágazatot.

Hiperekben a darabolt nyuszi

Nagyon alacsony a hazai nyúlfogyasztás, ezért is indítottak kampányt a népszerűsítésére. A június 9-én indult promócióban azt szeretnék elérni, hogy jelentősen növekedjen a 2-3 dkg-os éves fogyasztás. A Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum, valamint értelemszerűen a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezésében a hús egészséges mivoltára szeretnék felhívni a figyelmet. „Szeretnénk, hogy visszakerüljön a köztudatba, hiszen a szüleink, nagyszüleink rendszeresen fogyasztották a nyúlhúst.” – tette hozzá Juráskó Róbert, mondván, a hagyomány eltűnésének az is az oka, hogy a fogyasztók nem érték el ezeket a termékeket.

Mára a nyúllal foglalkozók elérték, hogy minden hazai multiáruházba bekerült a nyúlhús, és dolgoznak azon, hogy a szupermarketekben, diszkontokban is egyre többfelé megjelenjen. Ennek és a kampánynak annyi eredménye már volt, hogy június 9-e óta hat százalékos növekedést értek el a darabolt nyúlhús értékesítésében. A hús viszonylag magas ára lehet az egyik ok, ami vissszatartja a vásárlókat a rendszeres fogyasztástól.

„Dolgozunk azon, hogy olcsóbban kerüljön be a nyúlhús az áruházakba, de a világpiaci sztenderd árakhoz nekünk is alkalmazkodni kell. Szeretnénk elérni viszont, hogy a nyúlhús is kerüljön be a kedvezményes áfájú termékek közé, így rögtön 22%-kal kevesebbe kerülne.” – ismertette az egyik lehetséges megoldást Juráskó Róbert.

Azt is elmondta, rendszeresen dolgoznak együtt az egyes áruházakkal promóciókon, amikor kedvezőbb áron vehetik meg a fogyasztók a nyúltermékeket. A legnépszerűbb időszakok továbbra is a húsvét és a karácsony – ekkor a vásárlók szívesen nyúlnak különleges alapanyaghoz.

A terjeszkedés nem áll meg az üzleteknél: folyamatosan nyitnak az étteremláncok és a nívósabb éttermek felé és tudatosítják: a nyúlhús elérhető Magyarországon.

Prémium termék lesz a boldog állatokból

„Technológiailag, szakmailag és a tenyészállatok vonatkozásában az élvonalba tartozunk” - jelentette ki Juráskó Róbert, hozzátéve, hogy termelési kapacitásban viszont sokkal nagyobbak a mediterrán országok. Olaszországban vagy éppen Spanyolországban komoly hagyománya van a nyúlfogyasztásnak, így ott a nyúlelőállítás akár százszorosa is lehetne a magyarnak.

Itthon különböző kutatócsoportok folyamatosan dolgoznak genetikai fejlesztéseken. A Nyúl Terméktanács együttműködik például a Kaposvári Egyetemmel, ahol jelenleg a mesterséges megtermékenyítés vagy éppen az állatjólét területén folynak kutatások. Emellett részt vesznek olasz és francia egyetemek kutatásaiban állatjólét és állatvédelem területén – ezek egyébként a fogyasztók igényei is a nyúltartók felé.

Ahogy más húságazatban, itt is megfigyelhető, hogy növekszik az igény a prémium termékek iránt és általánosságban a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek az állatok jól-létére. A nyúltartás is abba az irányba megy, hogy minél egészségesebb, antibiotikum-mentes húst állítsanak elő. Az antibiotikumot ma már nem is találjuk meg az egyes termékekben, mivel nem használják folyamatosan, csak prevencióképpen.

Azok a nyulak, amelyekből bébiételek alapanyaga lesz, már semmi olyat nem tartalmaznak, ami esetlegesen káros lehet.

Létezik már a RelaxRabbit program, amely során a nyulak nem ketreces, hanem mélyalmos tartásban vannak és „boldog nyúlként” nőnek fel. A svájci program alapján nevelt nyulaknak természetesen az előállítási költsége (és így a fogyasztói ára is) magasabb: kevesebb állat van az istálló területén, nagyobb figyelmet igényelnek, költségesebb a takarmányozás és mivel később lehet levágni, a munka is több ezekkel az állatokkal. Vannak azonban vevők, akik kimondottan ezeket a boldog nyulakat keresik.

(TERMÉKMIX - 2017 októberi szám)