A hazai gyümölcstermelők 2017-ben közepes évet zártak, míg a zöldségtermelők az átlagnál jobb évvel büszkélkedhetnek. Így lehetne egy mondatban összefoglalni az elmúlt évet a zöldség-gyümölcstermelők szempontjából. Persze a kép ennél jóval árnyaltabb.
November 18-án ért véget a szuper- és hipermarket láncokban a magyar almával kapcsolatos kampány, amely a hazai almafogyasztást hivatott népszerűsíteni és élénkíteni. Évről-évre kevesebb almát eszünk ugyanis, az egy főre jutó fogyasztás 12 kilogramm évente, amit 20-25 kilogrammra kellene növelni a Nemzeti Agrárkamara szerint. A fogyasztók öt kereskedelmi áruházlánc – Auchan, CBA, Metro, Spar, Tesco – fővárosi és vidéki üzleteiben ismerhették és kóstolhatták meg a kiváló minőségű magyar almákat. A kampány az Agrármarketing Centrum, a Földművelésügyi Minisztérium és a NAK együttműködésével jött létre.
Bár az almafogyasztás csökken, a zöldség és gyümölcsfogyasztás területén nem állunk rosszul: a GfK Hungária októberi kutatása szerint évente 330 milliárd forintot költenek zöldségre és gyümölcsre a vásárlók. A hazai háztartások évente 165kg zöldséget és 89kg gyümölcsöt vásárolnak. A Budapesti Nagybani Piac megbízásából készített felmérésből az is látszik, hogy a magyar lakosság egyre jobban figyel arra, hogy zöldség és gyümölcs hetente többször kerüljön a tányérra.
A jó ár-érték arányú, minőségi, friss és ízletes termékeket részesítik előnyben a vásárlók, melyek egyben egészségük megőrzéséhez is hozzájárulnak. Egyre tudatosabbá válnak a magyar fogyasztók. A tanulmány rávilágított arra, hogy többségben van azok aránya, akik a magyar eredetet előtérbe helyezik az árral szemben.
Az adatok azt mutatják, hogy tavaly a hús, valamint tojás után a zöldség és a gyümölcs eredeténél figyeltek arra a legtöbben, hogy hazai legyen.
Gyümölcsök közül leginkább az almát, zöldségek közül pedig a burgonyát keresik, ezeket követi a dinnye, a banán, illetve a paradicsom, a paprika és a vöröshagyma. A beszerzés helyét tekintve az látszik, hogy a piacok a legnépszerűbbek.
400 ezer tonna a „Nagybanin”
A Budapesti Nagybani Piacon évente kb. 400-450 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesítenek és ebből a hazai termékek aránya 60-62 százalék. A Magyarországon termesztett gyümölcsök minden fajtája megjelenik a piacon.
„A budapesti nagybani piacon az idei évben hektikusan változó kínálatot tapasztaltunk, amely elsősorban a változó időjárás miatt történt. Az április végi szokatlanul hideg, viharos széllel járó időjárás a tavasz-nyári szezonkezdést csúsztatta, a primőrtermékek később jelentek meg. Az ezt követő meleg viszont gyorsan érlelte a korai zöldségeket és gyümölcsöket, így időszakonként az „egybeérés” miatt nagyobb mennyiségű felhozatal jelentkezett az egyes kultúrákból.
Az első félévben összességében mintegy 4-5 %-kal kevesebb volt a piaci felhozatal, ami az év hátralévő részében kiegyenlítődött” – mondta el Kékedi Tibor, a Budapesti Nagybani Piac helyiséggazdálkodási igazgatója.
A piacon a nyári gyümölcsök (cseresznye, meggy, sárga- és őszibarack, nektarin) a primőrzöldségek, szezonálisan a dinnye és a déligyümölcsök számítottak idén is húzótermékeknek, valamint a folyamatosan kínálatban lévő burgonya.
„Jövő évben – az időjárás függvényében - kiegyensúlyozott kínálatra számítunk a hazai termékekből, amelyhez reméljük, megfelelő kereslet párosul. A hazai alma a termés függvényében az őszi időszaktól a következő tavaszig fő terméknek számít és csak a kínálat csökkenésekor számítunk a lengyel alma importjára” – mondta el a jövő évi szezonra vonatkozóan Kékedi Tibor.
A déligyümölcs kínálata jelenleg is bőséges, ami a karácsony előtti időszakban tovább fog emelkedni. „Azt valószínűsítjük, hogy az ilyenkor szokásos szőlő, narancs, mandarin, banán kínálat mellett a választékot színesítő egzotikus gyümölcsök is elegendő mennyiségben fognak rendelkezésre állni” – mondta az idei téli szezonnal kapcsolatban Kékedi Tibor.
Érezteti hatását a klímaváltozás
„A téli fagyok csak kisebb károkat okoztak, így a március végi termésbecslés a legtöbb gyümölcsfajnál (a termőrügyeket figyelembe véve) rekord közeli termést ígért. Az április közepi fagyok 20-25%-os kárt okoztak az ország egyes részein. Az alma és meggy ültetvényeket sújtotta a legjobban, a cseresznyét, kisebb mértékben a diót. Nem károsította az őszibarackot, valamint a kajszit sem” – mondta el Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke.
Ahol viszont nem volt fagy, ott komoly problémák merültek fel a szeles, hideg idő miatt, ugyanis ebben az időben a méhek, rovarok nem tudtak repülni. Így almából 520-530 ezer tonna, meggyből 63-65 ezer tonna termett az idén. Ez a fagyhullám egész Európát sújtotta, így jelentős hiány jelentkezett főleg ipari (kompót) meggy és léalma területén. Így lényegesen magasabb termelői árak alakultak ki.
Őszi- és kajszibarackból enyhe túlkínálat jelentkezett az európai és hazai piacokon, mely az árakban is megjelent. Továbbra is keresett a magyar dió a piacokon. Túltermelés jelentkezett, főleg a szezon vége felé, bodzából, alacsony árak és több helyen betakarítatlan ültetvények is maradtak. A klímaváltozás hatása továbbra is érzékelhető volt (jég-viharkárok, aszály hőségnapok). Mint Ledó Ferenc elmondta, jövőre talán már a jégkár nagymértékben csökkenthető lesz, a jégkár-elhárító rendszer kiépítésével.
„Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az öntözés területén, mely jelentős mennyiségi és minőségi károkat okozott 2017-ben. Azok a gyümölcstermelők, akik magas technológiai színvonalon termelnek és nem érte őket az idén jelentősebb elemi kár, a magasabb áraknak köszönhetően jó évet zárnak 2017-ben” – fogalmazott az elnök.
Csökkenő görögdinnye termőterület
A szabadföldi termésnél az öntözés aránya 70-75%-os, így az aszály nem okozott akkora gondot ebben az évben. Az erősen gépesített növényfajoknál pedig szinte 100%-os volt a hozam. A káposztafélék kivételével minden növényfajnál nagyobb hozamok lettek, mint egy évvel korábban. Az ipari növényeknél (zöldborsó, csemegekukorica, paradicsom), melyek a zöldség terület 70-75%-át fedik le, pedig 8-15%-kal magasabb eredményeket értek el a termelők.
A betakarítás időszakában (augusztus második felétől – november közepéig) rendkívül kedvező volt az idő, így jó hozamok mellé kiváló minőség is társult, így a tárolás is könnyebb lesz.
Görögdinnyéből 2016-hoz viszonyítva kb. 8-10%-kal csökkent a termőterület (5000-5200 ha), így a mennyiség is körülbelül 205-210 ezer tonna lett az idén.
„Sajnos a szedések kezdetén rendkívül alacsony termelői árak alakultak ki, az export is későn, csak július 15-20 között tudott elindulni. Így annak ellenére, hogy kiváló volt a minőség, és jó volt a szabadföldi fagyás is, mégis a legtöbb termelő veszteséggel zárt az idén” – mondta el Ledó Ferenc.
Szabadföldi paprikából (étkezési és fűszer) is több (főleg fűszerpaprikából) termett és minősége is kiváló.
Komoly munkaerőhiány
Mint megtudtuk, összességében jó évet zárnak a zöldséghajtató kertészek, a hozamok 5-6%-kal lettek magasabbak, mint 1 évvel korábban. A termelői árak viszont főleg a nyári időszakban elmaradtak a rekordnak számító 2016-os évtől. Ez az árcsökkenés főleg a paradicsomnál volt szembetűnő (10-15%), itt a magasabb hozamok csak részben tudták ellensúlyozni az árcsökkenés miatti árbevétel-kiesést.
A zöldség-gyümölcs ágazat 2017-es „összevont” produktuma 2900–3000 ezer tonna között lesz.
„Évközben (főleg a betakarítás időszakában) nagyon komoly munkaerőhiánnyal küzdöttek a termelők, mely sok esetben kihatással volt a mennyiségi és minőségi termelésre is. Több termelő elbizonytalanodott a fejlesztések tekintetében” – mondja a FruitVeb elnöke.
A pályázatok elbírálása szeptember-októberben elkezdődött, így a legtöbb beruházás csak 2018-ban valósul meg, amit 2019-ben lehet termelésbe fogni. Továbbra is gond a „fekete-szürke” kereskedelem (25-30%-os) aránya.
Az elnök szerint nagy szükség lenne az ellenőrzések mellett a zöldség-gyümölcs ÁFÁ-jának mihamarabbi csökkentésére. Mint elmondta, rengeteg egyeztetés történt öntözési lehetőségekkel kapcsolatban, ám még nagyon sok teendő van az elkövetkezendő években.
Az elnök elmondása szerint a zöldség-gyümölcs termelők elkezdték a felkészülést a 2018-as termelési évre, és természetesen jobb évre számítanak. Jövőre az országos jégelhárító rendszer kiépítésével jelentősen lehet majd mérsékelni a jégeső okozta károkat. Tovább kell növelni az együttműködést, integrációt a termelők és feldolgozók között. Javítani kell a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködést és a szerződéses fegyelmet is.
(TERMÉKMIX - 2017 decemberi szám)
