Kutatás

A fiatalok közel kétharmada hetente fogyaszt édességet.

Egy kutatásban a megkérdezettek fele csökkenti a cukorfogyasztását, a bevitt kalóriákkal azonban már kevésbé törődik. A fiatalok zsebpénzük tetemes részét költik cukorkákra és csokoládéra, a havonta körülbelül 2500 Ft-ot fizetnek ki édességekre és sós rágcsálnivalókra.

A 11-18 éves fiatalok körében is végzett kutatás adatai szerint a korosztály tagjai kedvelik és gyakran fogyasztják is a csokoládékat és egyéb édességeket, gyakran maguk vásárolják azokat. Ugyanakkor azt hiszik, hogy tisztában vannak a túlzott cukorfogyasztás veszélyeivel.

A TÉT Platform adatai szerint tízből hatan legalább hetente egyszer fogyasztanak szeletes csokit, és messze ez vezeti a zsebpénzből beszerzett élelmiszerek listáját is: havonta átlagosan több mint három alkalommal vásárolnak maguknak ilyesmit.

65%-uk hetente fogyaszt édességet, míg 87%-uk havonta, a csokoládéfogyasztás jellemzően a fiatalabb életkorban magasabb.

A felnőttek – a Magyar Édesség­gyártók Szövetsége által végzett kutatás szerint – hasonló mértékben fogyasztanak édességet, kétharmaduk hetente többször eszik csokoládét. A 11-18 éves fiatalok ­átlagosan havonta 5,7 alkalommal esznek csip­szet, kekszet 7,7 alkalommal, és a csokifogyasztásuk a legmagasabb, ezt havonta tízszer is megteszik. A megkérdezettek szinte fele (49%) vásárol magának csokoládét, míg a többi a szüleitől kapja. Kekszet 21%-uk vesz a zsebpénzéből.
A kutatás szerint édességekre átlago­san havi 1314 forintot, sós rágcsálni­valókra pedig további 1170 forintot költenek a saját keretükből. Az íz dominál a termékválasztáskor, érdekes, hogy a márka ismertsége csak a második – sőt, a sós rágcsálnivalóknál még kevésbé ragaszkodnak ehhez. A termékválasztásnál a harmadik helyre került az ár, fontos, hogy ez ne ­legyen túl magas.
„Pedig a magyar gyerekek közül minden negyedik-ötödik túlsúlyos vagy elhízott”– mondta a TermékMixnek Antal Emese dietetikus, szociológus. A TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője azt is hozzátette, változást csak a komplex oktatással lehet elérni, azaz nem elég, ha csak a gyerekeket edukálják, hanem a szülőket, a pedagógusokat és az élelmezésvezetőket is kell oktatni.

Csak a cukrot csökkentjük, nem a kalóriát

Nem csak a fiatalok, a felnőtt lakosság egy része is elutasító a cukorral szemben. A TÉT Platform közelmúltban, reprezentatív mintán 1019 fő bevonásával végzett kutatásában is jól kimutatható a cukor elutasítottsága: minden második megkérdezett (56%) csökkenti cukorfogyasztását az egészsége érdekében, míg például ugyanezen cél érdekében csak alig negyedük (23%) mérsékelné az elfogyasztott ételek mennyiségét.
Ugyanakkor a 2014-ben végzett Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat szerint inkább a mértékkel van probléma: a férfiak átlagosan 2718, a nők 2033 kcal-t fogyasztanak naponta, ami meghaladja a szükségleteinket.

Ugyanezen vizsgálatból az is ­kiderül, hogy a cukorból származó energia százalékos aránya mindössze 7,6, illetve 8,6%, azaz a nemzetközi ajánlás (10%) alatt marad mindkét nem esetében. Érdekes, hogy mindeközben a zsírok esetén az ajánlott maximum 30 energiaszázalékot a nők több mint húsz, a férfiak ­közel 30 százalékkal lépik túl (37,3 illetve 38,4%)!

Tévhitek

Azt az egyszerű, de téves állítást, miszerint a cukor hizlal, a válaszadók 93 százaléka helyesnek tartja, ezen belül közel kétharmaduk teljesen egyetért vele. „Az igazság viszont az, hogy nem egyetlen tápanyag, hanem a túlzott energiabevitel, a kiegyensúlyozatlan étrend, a helytelen életmód vezet túlsúlyhoz” – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus.

Hozzátette: rémisztő, hogy a megkérdezettek közel háromnegyede azzal is egyetért, hogy a cukor a felelős a cukorbetegség kialakulásáért, és még többen gondolják úgy, hogy csak a cukor rongálja a fogakat.

Tízből kilenc ember egyetért azzal az állítással, hogy a cukor hizlal, ám ennél is nagyobb gondot jelent az, hogy a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint a túlzott cukorfogyasztás cukorbetegséghez vezet.
„Fontos leszögezni, hogy nem a cukor okozza a cukorbetegséget, de növeli a kockázatot. A túlzott cukorfogyasztás az egészségtelen étrenddel és életmóddal együtt, túlsúly, különösen hasi elhízás esetén képes növelni a cukor­betegség esélyét.” – mondja a szakember.

A cukorfogyasztáshoz más tévhitek is kapcsolódnak, például nagyon sokan (73 százalék) gondolják egészségesebbnek a nádcukrot a kristály- azaz répacukornál, miközben kémiai és élettani szempontból ezek teljesen megegyeznek. Azt a nagyon sarkos és valótlan állítást, miszerint a cukor méreg lenne, a fogyasztók több mint fele (53 ­százalék) fogadja el igaznak, és közel egynegyedük (22 százalék) teljes mértékben egyetért vele.

Egészségtudatosak, de rosszul informáltak

Szignifikánsan magasabb a tévhitek elfogadottsága azok körében, akik magukat tájékozottnak vallják az életmód, egészség kérdéseiben.
Az egészségtudatosak csoportjába tartozók azt vallják, hogy az egészségtelenebb élelmiszerek drágábbak legyenek az egészségeseknél, szerintük akkor többen tudnának egészségesen élni. Ők azok, akik tájékozottnak vagy nagyon tájékozottnak tartják magukat az egészséges táplálkozás terén és osztják a cukorral kapcsolatos féligazságokat: a cukor méreg, a cukor hizlal. Vásárláskor fontosnak tartják a következő termékjellemzőket: laktóz­mentes termék legyen, alacsony zsírtartalom, tudjak tájékozódni a termék összetételéről, részletes és olvasható tápanyag összetételi jelölés legyen a csomagoláson, alacsony szénhidráttartalom, gluténmentes, hozzájáruljon az egészséges étrendhez, ne hizlaljon, mesterséges ízesítőktől mentes.

Egészséges étcsokoládé

Az édességek, nassolnivalók a lista legvégén helyezkedtek el, amikor arról kérdezték az embereket, mit mennyire tartanak az egészséges étrend részének. A TÉT Platform 1019 fő bevonásával készült reprezentatív vizsgálatában arra kérték a válaszadókat, hogy 1 és 5 pont között helyezzék el az élelmiszereket egy skálán, ahol az 5 jelöli az egészséges étrendbe legjobban beilleszthető élelmiszert, az 1 pedig a legkevésbé odaillőt. A sokak által egészségesnek tartott étcsokoládé 3,1 ponttal a középmezőny végére került, azonban a tejcsokoládé csak 2,2-es értéket kapott, a keksz és nápolyi 1,9 ponttal pedig éppen csak megelőzi az 1,3 ponttal a lista utolsó helyére került chipseket és ropikat.

(Termékmix - 2018 februári szám)