Habár az infláció az elmúlt évben lelassult Németországban, az élelmiszerek még mindig csaknem 30 százalékkal drágábbak, mint három évvel ezelőtt. Emiatt pedig már megélhetési kérdéssé vált ebben az országban a bérek és a vásárlóerő alakulása, amit nagymértékben befolyásolnak a szupermarketek és a diszkontok árai. A tisztességtelen áremelések már a fogyasztói szervezeteknél is kiverték a biztosítékot, és a kormány piaci beavatkozását követelik. "Segítségképpen" még egy javaslatot is benyújtottak egy, a teljes élelmiszerláncot ellenőrző, állami árfigyelő központ felállítására.
A kereskedők szerint habár a túlzott áremelések indoka a megnövekedett energiaköltségek, a nehéz nemzetközi politikai helyzet, a munkaerőhiány és a klímaváltozás, ám a fogyasztóvédők szerint az infláció mégsem magyarázható kizárólag a magasabb termelési költségekkel. Szerintük ugyanis vannak olyan „holt terek” a rendszerben, amelyek lehetőséget adnak a rejtett áremelésekre, a gyártóknál például a kisebb töltési mennyiségek és a megváltozott receptúrák, míg a kereskedőknél a beszállítói feltételek összehangolása.
Mivel a fogyasztás csak nagyon lassan nő, a németeknél már követelik a szövetségi kartellhivatal átfogó vizsgálatait, sőt, a Fogyasztói Szervezetek Országos Szövetsége a kormánytól vár lépést a tisztességtelen árképzések ellen. Friss javaslatuk szerint a jövőben már nemcsak az áruházláncokat kellene ellenőrizni egyfajta árfigyelő rendszerrel, hanem a teljes élelmiszer-értéklánc mentén egységes megfigyelés szükséges – hívta fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Ehhez felállítanának egy olyan digitális ármegfigyelő központot, amely a szántóföldtől a szupermarketek polcáig rálátna az egyes szereplőknél jellemző árubeszerzésekre, az átadási árakra, illetve árrésekre, vagyis az üzleti titokként kezelt pénzügyi folyamatokra.
Az élelmiszerárak 2021 nyara óta nőnek folyamatosan, az emelések mértéke mostanáig több mint 29 százalék – ebből kiugró volt például a cukor, a burgonya, az uborka, a gyümölcslevek, az olivaolaj, a kakaópor illetve a csokoládé, az édességek drágulása. A német piacon felhívták a figyelmet: a fogyasztóknak arra kell számítaniuk, hogy a boltokban már nem lesz olcsóbb a vásárlás, és még ha némileg csökkenek is az élelmiszerárak, azok szintje továbbra is magas marad.
A Fogyasztói Szervezetek Országos Szövetsége elárulta, hogy a németek a rendelkezésre álló jövedelem nagyobb hányadát ezután is élelmiszerekre fogják majd költeni, sőt senki se várja, hogy visszatér a 2000-től 2019-ig tartó években jellemző alacsony árszint.
A javaslattevők több európai példára hivatkoznak: spanyolországi és franciaországi gyakorlatok alapján szerintük megvalósítható lenne a teljes rendszerre rálátó, állami árfigyelő, amely azt célozná, hogy az élelmiszerek megfizethetők maradjanak a vásárlóknak.
A drágulások már akkora méreteket öltöttek, amit a fogyasztók nem tudnak benyelni, és éppen ezért a fogyasztóvédelmi szövetség célzott állami beavatkozásokat sürget, javasolva, hogy az árfigyelő központ évente adjon jelentést az országgyűlésnek, ahol ez alapján döntenének az inflációletörő intézkedésekről. Most a szövetségi kormányon a sor, hogy elérje: méltányos élelmiszerárak legyenek a boltokban – fogalmaznak.
Nem meglepő módon, az élelmiszerellátás különböző szintjein máris többen éles kritikákat fogalmaztak meg a javaslat ellen: a gyártók szerint például, ha nyilvánosságra kerülnek a beszerzési áraik és a költségszámítások, az a drágább szereplőknek kedvezne, mivel kiderülne, hol vásárolnak olcsóbban a versenytársak. Ez pedig üzleti titkokat fedne fel, pedig a költségek összehasonlítását a verseny- és trösztellenes törvény korlátozza – vélekedik az AFC agrártanácsadó cég.
Az ilyen átfogó ellenőrzés egyébként szinte egész Európában elterjedhet, hiszen az Európai Bizottság is elkötelezett az árfigyelés mellett.
Ennek érdekében 2024 áprilisában létrehozták a Mezőgazdasági és Élelmiszerlánc-megfigyelőközpontot (AFCO), erre is hivatkoznak a német fogyasztóvédők.
Mint jelezték, európai szinten egységes módszerek bevezetése következhet, annak érdekében, hogy valamennyi kereskedő és gyártó esetén nyomon követhetők legyenek az árak az unió teljes belső piacán.
(EconomX)