Az európai turizmusnak többféle vonatkozásban is igen komoly befolyásoló hatása van az élelmiszerpiacra, különösen a szezonális kereslet területén.
A tapasztalatok szerint látványosan megugrik a kereslet a sertéshús, a tenger gyümölcsei, a friss zöldségek és gyümölcsök iránt a nyári hónapok során, és ezzel jelentős piaci lehetőségeket kínálnak az ilyen termékeket beszállítók számára. Ezzel párhuzamosan a helyi és a nemzetközi élelmiszerláncok is erőteljesebb kihívásokkal szembesülnek, amit főleg a gyorsan növekvő kereslet kielégítésének a kötelezettsége generál, ez pedig rugalmas és hatékony logisztikai megoldásokat követel meg tőlük. A turizmus és az élelmiszerpiac közötti kölcsönhatás tehát nem csupán gazdasági lehetőségeket teremt, hanem nehéz feladatokat is ad az ágazat szereplőinek - írja az agrarszektor.
A turizmus szezonális jellege kiváltképp a mediterrán országokban gyakorol komoly hatást a keresletre, itt ugyanis a nyári hónapokban több millió turista fordul meg. Ez a növekvő kereslet a különféle élelmiszerek esetében erőteljesen befolyásolja az élelmiszerláncok tevékenységeit és a beszállítói piacot. Az egyik legillusztratívabb példa erre a német grillszezon, amely minden évben májusban kezdődik, és komoly keresleti hullámot indít el a sertéshús piacán. Németországban hagyományosan a grillhúsok, különösen a sertéshús és a kolbászok fogyasztása ugrik meg a nyári hónapokban. A statisztikák szerint ilyenkor a sertéshús iránti kereslet több mint 15 százalékkal emelkedik meg a téli hónapokhoz képest.
A legnépszerűbb nyári célországok, tehát Spanyolország, Olaszország és Görögország főleg húsalapú ételekkel várják a turistákat. A nyári szezonban ezekben az országokban különösen a sertéshús, csirke és tenger gyümölcsei iránti kereslet lő ki látványosan, ami komoly logisztikai kihívások elé állítja a helyi és nemzetközi beszállítókat. A forró nyári hónapok idején a mediterrán étrend népszerűsége is megugrik. Kimutatták, hogy az olívaolaj, friss zöldségek, gyümölcsök, halak és tenger gyümölcsei iránti kereslet megnövekedése egyértelműen összefügg a turisták jelenlétével.
Az európai turizmus azonban korántsem csak a mennyiségi növekedést hozza magával, hanem minőségi elvárásokat is támaszt. A turisták ugyanis előszeretettel választják az adott országra jellemző, helyi ételeket, ez pedig elősegíti a helyi termelők piacra jutását.
A nyári turisztikai szezon, és ezzel a tömegessé váló turizmus intenzív keresletet generál, ami az ellátási lánc minden szintjére erőteljes hatást gyakorol, hiszen ilyenkor a hotelek, éttermek és más vendéglátó egységek az egyre növekvő turistaforgalomra válaszul nagyobb mennyiségben rendelnek élelmiszereket. Ez az időszak a helyi gazdaságokra is közvetlen hatást gyakorol, ami elősegíti a helyi mezőgazdasági termelők és feldolgozók tevékenységének felfutását.
A friss termékek iránti kereslet különösen élesen megugrik a nyaralóhelyeken, ami gyakran ellátási problémákhoz vezethet, ha a termelők és beszállítók nem készülnek fel megfelelően. A hirtelen megnövekedett keresletet azonban a helyi piacok az esetek legnagyobb részében nem tudják egyedül kiszolgálni, ezért ilyenkor a nemzetközi beszállítók is komoly szerephez juthatnak. Az európai élelmiszeripari vállalatok egyre inkább felismerik a szezonális kereslet által nyújtott potenciált, és igyekeznek pozíciójukat erősíteni a turisták által leginkább látogatott régiókban. A logisztikai kihívások leküzdésére egyre több vállalat épít ki helyi raktárakat és disztribúciós központokat, amelyek lehetővé teszik az azonnali kiszolgálást és a friss termékek gyors eljutását a végfelhasználókhoz.
Ezenkívül a helyi élelmiszertermelők és -szállítók is profitálhatnak a turizmus által generált keresletből, különösen akkor, ha kiváló minőségű és egyedi termékeket is tudnak nyújtani a turisták számára. A turizmus szezonális jellege azonban rugalmasságot és gyors reagálást követel meg az ellátási lánc minden szereplőjétől, mivel a kereslet ingadozása gyorsan változó piaci környezetet teremt.
