Zsugorodó termékek, növekvő tájékoztatás Magyarországon 2024. március 1-től kezdődően a nagyobb élelmiszerkereskedőket kötelezik arra, hogy figyelemfelhívó tájékoztatást adjanak a vásárlóknak, amennyiben az általuk kínált előrecsomagolt termékek kiszerelése csökkent a gyártó által 2020. január 1. és 2023. július 1. között alkalmazott méretekhez képest.
A Reacty Digital áprilisi felmérése alapján a zsugorinfláció – amikor a termékek kiszerelése csökken azonos ár mellett – kapcsán bevezetett új tájékoztatási kötelezettséget pozitívan fogadja a lakosság.
Szinte mindenki találkozott már „összement” termékkel
A 18-79 éves magyar lakosság 82 százaléka találkozott már olyan előrecsomagolt termékkel, amelynek nem az árát növelték, hanem a kiszerelését csökkentették (például a megszokott 0,5 liter helyett 0,4 liter, az 1 kg helyett 0,9 kg). A lakosság kétharmada hallott már az élelmiszerkereskedőket érintő tájékoztatási kötelezettségről, mely a kiszereléscsökkentett termékekre hívja fel a figyelmet. Az idősebbek és a jobb anyagi helyzetben lévők figyelmesebbek ezekben a kérdésekben: az életkor előrehaladtával és az egy főre jutó háztartási jövedelem növekedésével nő azok aránya, akik észrevették már a zsugorinflációt a boltokban, és azok aránya is, akik hallottak-e már az ezt érintő intézkedésről.
Saját bevallás alapján tízből heten vásároltak már csökkentett kiszerelésű terméket, tízből három vásárlóval az is előfordult, hogy nem tudatosan tette ezt, csak utólag vette észre.
Értékelik az emberek a tájékoztatást
A felnőtt magyar lakosság 55 százaléka értékeli pozitívan a kiszereléscsökkentett termékeket célzó tájékoztatási kötelezettséget. A lépés nem váltott ki erős negatív reakciókat a magyarok körében: a nem pozitívan reagálók zöme inkább semleges álláspontot képvisel, csak minden tizedik ember áll hozzá negatívan. Akik vásároltak már kiszereléscsökkentett terméket, vagy legalábbis észrevették ezt, azok az átlagnál pozitívabban értékelik, hogy erre felhívják a figyelmét, míg a vizsgált demográfiai változók mentén nincsenek jelentős véleménykülönbségek a magyar lakosság körében.
Szintén a lakosság 55 százaléka találkozott már a termék kiszerelésének csökkenését mutató jelzéssel az élelmiszerboltokban. A nagyobb településeken élők körében magasabb ez az arány, a megyei jogú városokban élők 61 százaléka vett már észre ilyen jelzést. Ez részben azért lehetséges, mert a nagyobb településeken több olyan élelmiszerbolt található, amely a szabályozás alá tartozik.
A válaszadók negyede próbálja majd tudatosan elkerülni azokat a termékeket, amelyek esetében a kiszerelés csökkenését jelzik – a tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget a kérdőívben röviden összefoglaltunk azok számára, akik korábban nem hallottak róla. További 41 százalék nyilatkozta azt, hogy ha fontos neki egy márka, akkor megveszi, egyéb esetben igyekszik elkerülni a csökkentett kiszereléseket, míg a lakosság harmadát ez a jelzés egyáltalán nem befolyásolja vásárlásai során.
A magyarok jelentős része tehát találkozott már a zsugorinfláció jelenségével, és bár a szabályozás, amely a kiszereléscsökkentett termékek megjelölését követeli meg, általánosan pozitív fogadtatásra talált, mindössze a vásárlók negyedénél eredményezi azt, hogy lehetőség szerint másik terméket válasszanak.
