Az ALDI Magyarország 2021 végén önként vállalta, hogy kizárólag magyar friss húst és tojást kínál szortimentjében, továbbá 65 alapvető tejterméke is hazai forrásból érkezik üzleteibe.
Az ALDI közel két éve elkötelezte magát, hogy kizárólag magyar tartású, vágású és feldolgozású friss húst kínál állandó szortimentjében. Az Agrárminisztérium, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács augusztus 24-én közös sajtótájékoztatón ismertették a vállalat vállalásainak eredményeit, illetve a magyar tej- és hústermékek arányának növelési lehetőségeit a hazai kiskereskedelemben.
Hazai termelőktől, ellenőrzött minőségben
Az ALDI 2021 vége óta – az országos kiskereskedelmi láncok közül elsőként – vállalta, hogy az állandó kínálatában található valamennyi szárnyas-, sertés- és marhahús esetében kizárólag magyar beszállítóktól vásárol terméket, akik csak hazai tartásból, vágásból és feldolgozásból származó friss hússal látják el az áruházlánc valamennyi üzletét. Ugyancsak 2021 végén kötelezte el magát az áruházlánc, hogy 65 alapvető tejterméke – valamennyi konvencionális tej, trappista sajt, tejföl, kefir, natúr joghurt, rögös túró, túró rudi – magyar tejből, hazai feldolgozónál készül. A nyári szezonban a diszkontlánc zöldség-gyümölcs kínálatának mintegy 80%-a is magyar termelőktől érkezik, továbbá az ALDI pékárukínálatának zömét 18 magyar pékség biztosítja.
Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a diszkontfilozófia megalkotójaként az a céljuk, hogy a vásárlókat folyamatosan kiváló minőségű, alacsony árú termékekkel lássák el. Úgy véli, kifizetődő a hazai termelőkre, beszállítókra alapozni a stratégiát, ennek is köszönhető, hogy a diszkontláncok közül az Aldi érte el a legnagyobb növekedést, és elnyerte az Év Friss Húsáru Kereskedője díjat is.
„Nincsenek kétségeink a magyar termékek minőségével kapcsolatban, hiszen folyamatosan friss, ellenőrzött minőségű árucikkeket tudunk így kínálni, és a rövidebb beszerzési és szállítási láncnak köszönhetően alacsonyabb a hazai beszerzés karbonlábnyoma” – állapította meg.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben nagyon sok minden megváltozott az értékesítési és beszerzési piacon, amit a gyártók is megéreznek, és jelentősen olcsóbb áron megjelentek ismét az import termékek olyan kategóriákban is, amelyekben az ország képes lenne az önellátásra.
„Mi úgy döntöttünk, hogy lemondunk az import forrásokról ezeknek a termékeknek az esetébe, ugyanis nem láttuk minden esetben garantálva az ellenőrzött minőséget” – magyarázta.
Az ALDI vásárlói pozitívan fogadták az áruházlánc lépését, amit a legtöbb érintett kategóriában növekvő értékesítési mennyiségek is visszaigazoltak. A vállalat 2021 ősze óta így jelentősen nagyobb értékű megrendelést adott a magyar hús- és tejbeszállítóinak. A friss hús esetében több mint kétszeresére nőtt a rendelés értéke, ami – az elmúlt közel két év során – 14 milliárd forinttal haladta meg a megelőző időszak rendelésállományát. A friss hús esetében a szortiment termékek 100%-a, míg a szezonális és akciós termékek immár 90%-a magyar forrásból érkezik.
A deklaráltan magyar forrású tejtermékek esetében a vállalás óta 11 milliárd forinttal többet fizetett hazai beszállítóinak a cég. Ezen felül 50%-kal növelte tejbeszállítóinak számát az ALDI, amelyek számára további 5 milliárd forintos megrendelést nyújtott.
A pékáruk területén a látványpékségek számára, illetve a központba szállító vállalatoknak mintegy 7, a regionális pékségeknek közel 2 milliárd forinttal fizetett többet a vállalat, mint egy évvel korábban.
Az ALDI 2022-ben közel 50 milliárd forinttal nagyobb értékű megrendelést adott a magyar beszállítóknak szortiment termékekre, mint egy évvel korábban, ami 40%-os növekedést jelent 2021-hez képest. A vállalat állandó kínálatában forgalmazott termékek mintegy ötöde kapta meg a Magyar Termék vagy a Hazai Termék vagy a Hazai Feldolgozású Termék védjegyet, a diszkontláncok közül egyedülálló módon hét terméke pedig Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsítvánnyal is rendelkezik.
Tudatos vásárlói döntésekre is szükség van
Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy tárca feladatköre átfogja az egész élelmiszerláncot, és termőföldtől az asztalig terjed. Hozzátette, a magyar élelmiszer nemzetközi szinten is versenyképes, a kormány pedig elkötelezett amellett, hogy minél több forrást biztosítson a szektor fejlesztéséhez. Azt mondta, hogy az élelmiszeripar fejlesztésére a következő években további 400 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre a KAP stratégiai terv keretében, a pályázatok várhatóan 2024 első negyedévében indulnak.
A miniszter a tudatos vásárlói döntésre is felhívta a figyelmet, vagyis arra, hogy a vásárlók magyar árut emeljenek le az üzletek polcairól. Ennek a tudatosságnak az erősítéséhez sok mindenre szükség van. Hasznosak a szemléletformáló kampányok, de ugyanígy a védjegyek is, például a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer.
„Szeretnénk, ha a magyar emberek szívében lenne egy iránytű, amely megmutatja, hogy merre találják a magyar termékeket, hová érdemes nyúlni a boltok polcain. A tudatos vásárlással ugyanis nemcsak a magyar termelőket és a magyar családok megélhetését, hanem a nemzetgazdaságot is támogatjuk” – fejtette ki a tárcavezető.
Hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszeripar a magyar gazdák legfontosabb piaca, ezért is szükséges a támogatása, fejlesztése, amivel végül a kiskereskedelem is a nyer.
A magyar élelmiszeripar stabilitása
„Az üzletlánc korábban tett és most megerősített elköteleződése példaértékű – és üzenetértékű is. Egyrészt biztos piacot, stabilitást, másrészt tervezhetőséget biztosít a beszállítóknak, ami mind fontos szempont. Bízom abban, hogy más üzletláncok is csatlakoznak ehhez a példához, hiszen nemzetgazdasági jelentőségű az, hogy a boltokban emelkedjen a hazai termékek aránya” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány arra is rávilágított, milyen nagy jelentősége van annak, hogy minél rövidebb beszállítási lánccal tudják a szereplők ellátni a lakosságot élelmiszerrel. Az is látható, hogy vannak időszakok, amikor az importnyomás erősebb, és ez rövid távon előnyt jelenthet, de hisz abban, hogy a kereskedelemnek sem elhanyagolható szempont az a stabilitás, amit a magyar élelmiszeripar tud nyújtani.
Tejfelesleg és importnyomás
„Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. több mint 7 éve, 2016 áprilisában vált a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tagjává. Akkor olyan közös célokat, illetve olyan témaköröket fogalmaztunk meg, amelyekben egyértelmű volt a piaci szereplők érdekközössége. Az egyik ilyen cél az volt, hogy a hazai tejtermelők és feldolgozók hazai tejjel és tejtermékekkel tudják kiszolgálni a magyarországi kiskereskedelmi láncokat, de az is, hogy a Tejszívlogó védjegy egyre több tejtermékre felkerüljön, ezzel is hangsúlyozva a termékek magas minőségét és megbízhatóságát. Az infláció és az európai tejfeleslegek okán a hazai tejfeldolgozók belföldi értékesítése a sajt és túró kategóriában idén sajnálatosan 20%-ot esett, miközben az import jelentősen nőtt. A Tej Terméktanács nevében ezért is köszönöm az ALDI által bejelentett tejtermék-beszerzésre vonatkozó lépéseket” – mondta Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke.
Elmondta, hogy egész Európában csökkent a tejtermékek fogyasztása az infláció következtében. Idén első félévben a sajt és túró kategóriában tavalyi év időszakához képest 10 ezer tonnával kevesebb terméket tudtak eladni a feldolgozók, és ugyanebben a kategóriában 5 ezer tonnával megnőtt az import mennyisége. Trappistából havonta 500-600 tonnával kevesebbet adnak el a feldolgozók, és ugyanez a mennyiség megjelent a nagykereskedői import oldalán, ami dömpingáras nyugat-európai felesleg lehet a szakma szerint.
Pozitív multiplikatív hatás
„Reménykedek abban, hogy a vállalás mostani megerősítése mellett mind több élelmiszer-kategória esetében növekszik tovább a jövőben a hazai termékek jelenléte az ALDI üzleteinek polcain” – mondta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke.
Úgy fogalmazott, hogy ha a vásárláskor kiemelten figyelünk arra, hogy a megvásárolt termékek hazaiak legyenek, azzal minden szereplőt segítünk, aki annak előállításában részt vett: keresletet generálunk, és hozzájárulunk a magyar vállalkozások megmaradásához.
„Ez a pozitív multiplikatív hatás” – tette hozzá.
Kijelentette, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős polcfelületet veszített a magyar élelmiszeripar a boltokban. 2021-2022-ben a magyar élelmiszeripar belföldi értékesítésének növekedése meghaladta az élelmiszer kiskereskedelmi forgalomnövekedését, ami azt valószínűsíti, hogy sikerült polcfelületeket visszaszerezni. Az idei évben azonban minden egyes hónapban nagyobb volt a hazai élelmiszeripari vállalatok belföldi értékesítésének visszaesése, mint az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom csökkenése. Vagyis csökkent a magyar termékek aránya a hazai vásárlók kosarában.
Éder Tamás szerint segítséget jelentett, hogy az Aldi kitartott az idei nehezebb gazdasági körülmények között is a hazai vállalatok mellett, és bízik abban, hogy növekszik a magyar termékek aránya a polcokon.
(Fotó: Hilbert Péter/Aldi)