A SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója szerint heti szinten az élelmiszerárstop már nagyobb kárt okoz az áruházláncnak, mint az extraprofitadó.
Az infláció letörése a vártnál jóval kisebb lépésekben zajlik, így az lett volna inkább a meglepetés, ha április 30-án valóban búcsút intünk az élelmiszerárstopnak – nyilatkozta az Indexnek Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója.
Elmondta, hogy nem lepte meg az áruházláncot Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése, miszerint marad az élelmiszerárstop. Számítottak rá, annak ellenére, a szakmai szervezetek és a piaci szereplők többször érveltek ellene.
„Lássuk be, az infláció letörése a korábban vizionáltnál jóval kisebb lépésekben zajlik, ezért az lett volna inkább meglepetés, ha április 30-án valóban búcsút intünk az intézkedésnek. Szimbolikus jelentőségük van az érintett alapvető élelmiszereknek, a döntéshozó azt pedig nyilvánvalóan nem mérlegeli, mit veszítünk mindannyian a kiválasztott kilenc termék árbefagyasztásával. Most abban bízunk, hogy a nyár elején kivezetésre kerül az intézkedés” – mondta.
Hozzátette, hogy amikor ez majd megtörténik, hónapokig nem adnak el cukrot, lisztet, étolajat, és a többi termékkategóriánál is hosszú hetekbe telhet majd a piac regenerálódása.
Az interjúban szóba került, hogy az élelmiszerárstop újra az import felé lökheti a beszerzést. Ezt azzal indokolta, hogy nincs annyi burgonya, tojás, sertéscomb vagy csirkemell, amekkora pluszkeresletet generált az állami beavatkozás.
„Miközben etikai okokból mi mindig arra törekedtünk, ha picivel drágább is, a hazait részesítsük előnyben a beszerzésnél. De amikor már heti szinten az élelmiszerárstop nagyobb kárt okoz nekünk, mint az extraprofitadó, ezek a megfontolások háttérbe szorulnak” – magyarázta.
Közölte azt is, hogy az élelmiszerárstopon heti mintegy 250-300 millió forintot bukik az áruházlánc, többet, mint a különadón.
Drámai a visszaesés az élelmiszer-kiskereskedelemben
Tapasztalataik szerint egy bő fél éve a háztartások behúzták a kéziféket, és ma már egy forintért is boltot váltanak sokan. Azt mondja, nem hagyják a vevők, hogy az üzletek beépítsék az árstopos veszteséget a többi termék árába, különben azt a boltot azonnal megbünteti a fogyasztó: elhagyja.
Azt mondja, most már a prémiumkategória célközönsége is csúszik lefelé, a nem élelmiszer jellegű termékeknél, azon belül is a háztartási eszközöknél a legjelentősebb a visszaesés.
„A magas infláció miatt indifferens, mennyi értékben a forgalom, a volumenben viszont 5-6 százalékos visszaesést látunk, ami az élelmiszer-kiskereskedelemben drámai” – állapította meg.
Kifejtette, hogy a zöldség-gyümölcs és a pékáru esetében is jócskán visszaesett az értékesítési volumen, az utóbbira jellemző példa, hogy négy zsemle helyett sokan vesznek inkább fél kiló kenyeret. Úgy fogalmazott, hogy ami kifejezetten aggasztó, a gyümölcs luxuscikké vált, egyre több háztartásban a narancs, a banán vagy az alma jelenléte sem evidens.
