A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felszólítja a kiskereskedelmi áruházláncokat: ne tegyék tönkre a magyar élelmiszeripart azzal, hogy az import árukat favorizálják a napi bevétel-maximalizálásuk érdekében. Részesítsék előnyben a magyar termékeket – különben a NAK korlátozást kezdeményez a 15 óra utáni piaci előnyük megszüntetésére.
Piaci szereplők és szakmai szervezetek jelzése szerint több áruházlánc egyre erőteljesebben előtérbe helyezi – a jelenlegi nemzetközi piaci helyzet miatt esetenként olcsóbban beszerezhető – import áruk vásárlását, ezzel visszaszorítva a hazai termékeket a polcokon. A kamara kéri az áruházláncokat, hogy ebben a nehéz időszakban elsősorban magyar termelők és feldolgozók termékeit preferálják, különös tekintettel az alapélelmiszerekre, egyebek közt a húsra, a tejre és a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre.
Hazánk jelentős élelmiszer-exportőr, de a külkereskedelmi lehetőségek megváltoztak, jelen pandémiás helyzetben minden országban előtérbe helyeződött az import helyett a hazai termékek támogatása, a saját piac védelme. Ahogy hazánk, más országok is lépéseket tesznek gazdaságuk védelme érdekében. Különösen fontos ez azon élelmiszeripari termékekre, melyeket Magyarországon, magyar emberek, magyar alapanyagokból állítanak elő.
A NAK jelzi a Kormányzatnak is, hogy tegyen intézkedéseket a külföldi termékek dömpingáron való behozatala ellen, ezzel is elősegítve a hazai áruk belpiaci pozíciójának megtartását. A kamara javasolja, hogy amennyiben az áruházláncok nem változtatnak üzletpolitikájukon, és nem növelik a magyar termékek részarányát, akkor 15 óra után csak élelmiszert lehessen vásárolni az áruházakban. Ezzel egyúttal megszűnne például a nem élelmiszerek terén az előnyük azon üzletekkel szemben, amik 15 óra után nem lehetnek nyitva.
A húsipart különösen sújtja a nyugati, gyanúsan olcsó import
Különösen égető a helyzet a húsáruknál, ahol az afrikai sertéspestis miatt tavaly világszerte, így Magyarországon is drasztikusan megemelkedtek a vágóállat-árak. A hazai sertés-felvásárlási árak egy év alatti 45%-ot meghaladó emelkedését eddig alig több mint felerészben tudta a feldolgozóipar a kiskereskedelem felé az átadási áraiban érvényesíteni. A koronavírus-járvány miatt az export célországok „bezárkóztak”, a magyar termékek iránti megszokott megrendelések jelentősen csökkentek. Az európai piaci helyzet változása és a lelassult kínai export miatt más uniós országok is minden eszközzel helyet keresnek termékeinek. Így érkezhetnek a magyarországi multi kiskereskedelmi láncokba dömpingáron – szakmai szereplők szerint vélelmezhetően akár önköltség alatt – spanyol, német, lengyel és belga húsok és hústermékek. Most, amikor a magyar húsipar exportpiacai gyakorlatilag megszűntek és a fogyasztói kereslet is hektikussá vált, ez a folyamat lehetetlen árversenyre kényszeríti a hazai húsipart, kiszorítva azt a megmaradt belföldi piacáról is.
