2018-ban az európaiaknak fejenként átlagosan 14.292 eurójuk van kiadásra és megtakarításra. Ez a GfK „Vásárlóerő Európa" tanulmányának egyik megállapítása. A 42 vizsgált országban a rendelkezésre álló nettó jövedelem jelentősen változik: Liechtensteinben, Svájcban és Izlandon a legmagasabb az átlagos vásárlóerő, míg Fehéroroszországban, Moldovában és Ukrajnában a legalacsonyabb.
2018-ban az európaiak összesen mintegy 9,7 ezer milliárd euróval rendelkeznek. Az egy főre jutó vásárlóerő 2018-ban 2,5 százalékkal nőtt, ami jelentősen meghaladja a tavalyi év adatát. Ennek alapján az átlagos egy főre jutó vásárlóerő 14.292 euró.
Ahogy a rangsorokból látható, a fogyasztók számára a vásárlásokhoz rendelkezésre álló összegek országonként nagymértékben eltérnek egymástól.
Az előző évhez hasonlóan Liechtenstein az első helyet foglalja el, itt az egy főre jutó vásárlóerő 65.438 euró. Ez jóval magasabb, mint a többi országban mért szám és több mint 4,5-szerese az európai átlagnak. Svájc a második helyen áll 40.456 euró/fő vásárlóerővel, lakosainak az európai átlagnál közel háromszorosan magasabb összeg áll rendelkezésre. A Top10 listán szereplő többi országban is az egy főre jutó vásárlóerő jelentősen meghaladja az átlagot, ezekben az országokban legalább az európai átlag 1,5-szeresét érik el. Ebben az évben Finnország bekerült az első tízbe, megelőzve a 11. helyen levő Egyesült Királyságot, itt az egy főre jutó vásárlóerő 20.572 euró.
Míg a tanulmányban vizsgált 17 ország átlag feletti vásárlóerővel rendelkezik, 25 ország az európai átlag alá került. Ukrajna áll az utolsó helyen, mindössze fejenkénti 1.318 euróval.
Magyarország: A Budapesthez közeli és a dunántúli megyék rendelkeznek magas vásárlóerővel
„Magyarországon az átlagos vásárlóerő 6.654 euró (tavaly ez az érték 6.204 euró volt). Ez az európai átlagnak közel a 47 százalékát éri el, így Magyarország a 30. helyre kerül, közvetlenül Lengyelország mögött.
Az előző évhez képest a legkevesebb vásárlóerővel rendelkező magyarországi megyék között néhány változás történt a rangsorban. Ezzel szemben az első tíz helyen levő megyék között nincsen változás, továbbra is Budapest vezeti a listát. Az egy főre jutó 8.191 euróval a budapestieknek az országos átlagnál 23 százalékkal magasabb összeg áll rendelkezésükre.”- mondta Kui János, a GfK Geomarketing terület vezetője.
Magyarország 20 megyéjéből hét megyében a vásárlóerő az átlag felett van. Ezek Budapest és környéke, illetve a Dunántúl. A közvetlenül Ausztriával határos Győr-Moson-Sopron megye vásárlóereje közelíti meg a legjobban Magyarország átlagát. Ebben a megyében a lakosoknak az országos átlagnál 1,7 százalékkal több pénzük van a kiadásokra.
Az ország északkeleti részén, a Romániával és Ukrajnával határos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll az utolsó helyen Magyarország megyéi között. Itt az egy főre jutó vásárlóerő 5.281 euró, ami az országos átlag közel 80 százaléka és az európai átlag 37 százaléka.
A leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti különbség nem változott számottevően. A fővárosi index enyhe csökkenése a tavaly tapasztaltaknak megfelelően idén is folytatódott (123,3-ről 123,1-re), a sereghajtó Szabolcs-Szatmár–Bereg megyéé növekedett (77,4-ről 79,4-re). A legjelentősebb növekedést Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta (90,8-ról- 92,9-re). Igaz ez a tendencia általánosságban a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is.
Budapest indexe összességében és kerületenként vizsgálva is többségében mérséklődött, kivételt a VI., XI., XVI. kerületek képeznek. Legnagyobb mértékű csökkenés a X., XXIII., IV. kerületek esetében figyelhető meg.
