Ez nem azt jelenti, hogy a vállalatvezetőket és a beszerzőket nem érdekli a klímavédelem, hanem azt mutatja, hogy a költségek csökkentése és a nyereség növelése sokkal fontosabb szempont.
A beszerzési szakemberek viszonylag kis hányada gondolja úgy, hogy a fenntarthatóság is a felelősségi körébe tartozik. A retaildive.com által ismertetett friss felmérés szerint mindössze 38 százalék nyilatkozta azt, hogy az ő dolga figyelni erre is, miközben 72 százalékuk a szerződések teljesítését és a költséghatékonyságot tekinti egyedül fontosnak – írja a kosarertek.hu.
Az Efficio 530 fős mintából álló kutatása szerint a vállalatvezetők mindössze 33 százaléka volt „határozottan biztos” abban, hogy képes lesz elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó céljait. Ez az arány körülbelül 40 százalék volt a hulladékcsökkentés, az erőforrás-felhasználás és a társadalmi hatások javítása esetében.
Ez nem azt jelenti, hogy a vállalatvezetőket és a beszerzőket nem érdekli a klímavédelem, hanem azt mutatja, hogy a költségek csökkentése és a nyereség növelése sokkal fontosabb szempont. Az üzleti vezetők 93 százaléka jelölte meg nagyon fontosként a profit maximalizálását és a piaci részesedés növelését, míg a társadalmi hatások eléréséről csak 71 százalék vélekedik így. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a beszerzési szakemberek 63 százaléka a partnereket pénzügyi háttér és szállítási kapacitás alapján priorizálja. Csupán 31 százaléknak fontosak az etikai szempontok, és 28 százaléknak számít a környezettudatosság is.
Ezzel szemben 66 százalék kizárólag a költséghatékonyság alapján méri a sikert, pedig a beszerzési igazgatók 59 százaléka azt állította, hogy fontosak neki a környezetvédelmi adatok is a beszerzéseknél.
A fenntarthatósági célok elérése körüli nehézségek részben összefüggenek a beszállítókkal. A beszerzési szakemberek 54 százaléka szerint a beszállítók sem biztosak saját karbonlábnyomuk méretében, 40 százalék szerint nehéz nyomon követni a széttagolt szállítási láncot. 35 százalék úgy gondolja, hogy hiányos adatokat osztanak meg erről a beszállítók velük. A jelenség mögött szervezeti problémák is állnak. A szakemberek 46 százaléka számolt be egymással ellentétes beszerzési prioritásokról, amelyekben az ösztönzők nincsenek összhangban az fenntarthatósági célokkal. A válaszadók körülbelül egyharmada szerint ezek a szempontok nem épültek be a szélesebb vállalati politikába.
A portál emlékeztetett arra, hogy mindez azért is érdekes, mert vásárlói oldalról egyre nő az igény a fenntarthatóságra, és egy decemberben ismertetett felmérés szerint az online vásárlók jelentős része többet is hajlandó azért fizetni, ha kicsit környezettudatosabb körülmények között kapja meg a rendelt terméket. Még akkor is, ha emiatt többet kell rá várnia.
(Kép: Pixabay.com)
