Egy tanulmány szerint azok a helyhez kötött kiskereskedők, amelyek amellett döntöttek, hogy beszállnak az online kereskedelembe, vagy folytatják azt, kevesebb nyereséget termelnek, mint azok a vállalatok, amelyek ezt a lépést nem tették meg.
Sok élelmiszer-kereskedőnek pénzbe kerül, ha az e-kereskedelem mellett kötelezi el magát. Erre az eredményre jutott a Marshoek tanácsadó vállalat üzemgazdasági szempontból elkészített tanulmánya, amelyet egy holland szakfolyóirat, a Distrifood hozott nyilvánosságra.
Az online pénzbe kerül
Ez alapján azok a szupermarketek, amelyek tevékenységi körében az online kereskedelem is szerepel, évente átlagosan 39 000 euróval kevesebb nyereséget könyvelhetnek el, mint azok a vállalatok, amelyek nem foglalkoznak online kereskedelemmel. Ehhez az online kereskedelem összes felmerülő költségét pontosan megállapították. Az eredmény: az online forgalom minden eurója 5 centes veszteséghez vezet, és ebbe még bele sem számították a kannibáleffektust, amelyet az online okoz a helyhez kötött kereskedelemnek. A tanulmány szerzői, Joeri és Rens von Marshoek úgy vélik, hogy az élelmiszer-kereskedelemben a legtöbb döntéshozó tudatában van annak, hogy az online pénzbe kerül, de az kérdéses, hogy konkrétan mennyibe. A kiskereskedelmi tanácsadónak 265 szupermarket engedélyezte az adataiba való betekintést.
Költségek és a kannibáleffektus
Az elemzés egy átlagosan 200 000 eurós heti forgalmon alapszik. Az online kereskedelem költségei 2 területen oszlanak el. Ezek olyan költségek, amelyeket közvetlenül az online kereskedelem okoz, például az üzemanyag, a lízing vagy a szállítóeszközök beszerzési költségei, ehhez jönnek hozzá az általános költségek. A vizsgált szupermarketek forgalmának átlagosan 4,2%-át teszi ki az online kereskedelem. 200 000 eurós heti forgalom esetében ez 8400 eurót jelent. Ha ezt a bevételt megszorozzuk a 0,05 eurós veszteséggel, heti 400, évente pedig 22 000 eurós veszteséggel számolhatunk. A tanácsadók a költségek második részét a kannibáleffektus számlájára írják, hiszen a házhoz szállítást előnyben részesítő vásárlók ritkábban járnak szupermarketbe, illetve ott kevesebbet vásárolnak. Az árrés tekintetében ez azt jelenti, hogy a helyhez kötött kereskedelemben bonyolított +3,8%-os nettó árrés az online kereskedelemben –5%-os árréssé alakul át. Az online kereskedelmet bonyolító szupermarketek esetében 17 000 euró a hiányzó összeg mindkét üzleti terület esetében. A korábban kiszámolt 22 000 euróval együtt ez 39 000 euró mínuszt jelent. Az online tevékenységet bonyolító szupermarket tehát feláldozza hozamának 10%-át. A képen javíthatna valamit, ha az átlagos rendelés összege a 70–80 eurós aktuális eredmény helyett 250–300 euró lenne, ahogyan azt gyakran hangoztatják. A házhoz szállítási díjak is hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a költséghelyzet valamivel kedvezőbb legyen.
Nem mondhatnak le róla
A tanácsadók azonban nem mennek olyan messzire, hogy a szupermarketeknek azt ajánlják, hogy mondjanak le az online kereskedelemről, hiszen ma már ez elképzelhetetlen. A helyhez kötött kereskedelemmel ellentétben az online kereskedelem nem igényel akkora helyet és személyzetet. Egy szupermarket személyzeti költségei a bevétel 5–10%-át tehetik ki. A 265 vizsgált szupermarket esetében a személyzeti költségek átlagosan a forgalom 7,8%-át tették ki. A személyzeti költségeket illetően a 100%-os online kereskedelemre való átállással évente 60 000 eurót lehetne megtakarítani.