Értékben 5,5 százalékkal bővült a napi fogyasztási cikkek magyarországi piaca 2018 utolsó negyedévében.
Az európai gazdaság lelassulása idehaza is éreztette hatását: a kontinens kiskereskedelmének növekedési üteme átlagosan -2,1%-kal, míg Magyarországon -2,7%-kal csökkent 2018 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ennek dacára a hazai utolsó negyedéves 5,5%-os bővülés az előkelő második helyezést jelentette a régióban. Európában továbbra is Törökország vezet: 24,2%-kal nőtt, regisztrálta a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.
Globálisan behúzta a kéziféket a gazdaság, ez leképeződött a magyar kiskereskedelmi mutatókban is. A értékbeli eladás 5,5 százalékkal nőtt az előző év utolsó negyedévéhez képest, Európában ez az érték 2,3% volt. A hazai élelmiszereket, háztartási vegyi árukat és kozmetikumok piacát érintő árszínvonal-növekedés a vizsgált időszakban 1,0 százalékon állt, míg Európában ez az érték 2,7% volt.
A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 4,9 százalékkal bővült. A vegyi áruk piaca viszont erős lendületben maradt és 7,9 százalékos növekedési ütemet tudhatott magáénak.
„A tavalyi utolsó negyedéves és főként a decemberi eladások nagyon magas bázist jelentettek, emiatt is lassult az idei negyedik negyedévre a kiskereskedelmünk lendülete. Ezen túl a év közepén rekordszinten, 80 ponton tetőző fogyasztói bizalom is lecsökkent az év végére, 75 pontra.” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Éves szinten viszont még így is túl tudta szárnyalni a 2017-es növekedést a piac: meghaladva az 5,9%-os értékbeli növekedést, tavaly 7,2%-kal bővült éves szinten, ami messze felülmúlja az európai átlagot.
Az európai kontinens huszonegy vizsgált országa közül húsznál bővülést regisztrált a Nielsen. A legnagyobb arányú növekedést, a korábbi negyedévi adatokhoz hasonlóan, az utolsó negyedévben ismét Törökországban mérték (+24,2,0%), őt követi Magyarország (+5,5%) és Lengyelország (+4,3%). A lista további alakulása: Norvégia (+2,7%), Svédország (+2,5%) és Spanyolország (+2,2%). A lista végén sereghajtókként Svájc (-0,4%), Németország (+0,0%) és Belgium (+0,2%) áll.
A 2018-as évben a lassuló globális gazdasági környezet és a várható kereskedelmi háborúk működtek közre az eurózóna csupán +1,9%-os bővülésében a 2017-es +2,4%-kal szemben. Emellett a német és olasz piacok gazdasági növekedése is lefékezett, különösen a gyártás és az export tekintetében. Az Eurostat szerint az infláció is lassabban emelkedett, +1,6%-on állt éves szinten. A Nielsen adatai emellett több nagyobb országban a fogyasztói bizalom csökkenését mutatják, ami javarészt a bizonytalan politikai klímának tulajdonítható.
2018-ban az európai FMCG-piac átlagos növekedési üteme +3,1%-on állt, ami azonos a 2017-es mértékkel. Ugyanakkor az utolsó negyedévi változás negatívba fordulva -0,4%-on állt. Ez a legalacsonyabb érték 2017 első negyedéve óta. Emögött, többek közt, a nagyobb országok, mint pl. az Egyesült Királyság alacsonyabb vásárlási hajlandósága húzódik. A nyugat-európai diszkontok növekedése +2%-ra lassult, ez így jelenleg megegyezik a szuper- és hipermarketek bővülésének mértékével, állapította meg a Nielsen.
A kiskereskedelem értékbeli növekedési üteme néhány európai országban
2018 negyedik negyedéve 2017 negyedik negyedévéhez viszonyítva, százalékban
