A vásárlás körülményeiben korábban látható trendek újra erősödtek
A napi fogyasztási cikkek forgalma hazánkban a tavalyi évben 2 százalékkal bővült a 2016-ban rögzítettekhez képest – állapítja meg a GfK Kereskedelmi Analízisek 2017. évről szóló tanulmányában. A piackutató az idei évben további mérsékelt növekedést valószínűsít, amelynek mértéke ugyanakkor várhatóan elmarad majd a térség más országaiban végbemenő növekedéstől. A vásárlás körülményeiben korábban látott trendek tovább erősödtek, a kereskedelmi csatornák közül pedig a diszkontok és drogériák forgalma nőtt számottevően.
Az EU-ból érkező támogatások beáramlása, a beruházások növekedése és a háztartások fogyasztásának élénkülése jellemezte a 2017. évet. A napi fogyasztási cikkekre fordított költés abszolút értékben ugyan bővült, de ennek mértéke visszafogottnak bizonyult: 2016-hoz képest mintegy 2 százalékkal emelkedett, ami nagyjából megegyezik az előző két évben látott ütemmel.
( Forrás: Kereskedelmi Analízisek 2017, GfK)
A háztartások FMCG-költéseinek növekedése hátterében az egy vásárlás alkalmával elköltött összeg mintegy 8 százalékos bővülése (azaz növekvő tranzakcióméret) áll, bár a vásárlási gyakoriság csökkent. A sajátmárkás termékek részesedése hazánkban ha kismértékben is – 25 százalékról 26 százalékra –, de tovább tudott növekedni a napi fogyasztási cikkek esetében. Ugyanakkor az akciós vásárlások részaránya összességében enyhe (1 százalékpontos) csökkenést mutatott a háztartások költései alapján – ezen belül ugyanakkor a személyi higiéniai termékek, valamint a mosó- és tisztítószerek kategóriájában az átlagnál jelentősebb mértékben nőtt.
A vásárlás körülményeinek korábbi trendjei tovább erősödtek: 2017-ben is növekedett a boltok autóval történő megközelítése, valamint a kártyás vásárlások aránya.
Ami a kereskedelmi csatornák szerepét illeti a napi fogyasztási cikkek piacán, a 2017. év legfontosabb fejleménye a diszkontok további erőteljes növekedése. Bár a napi fogyasztási cikkek piacán összességében alacsony a részesedése, számottevően bővült a drogéria csatorna forgalma is a háztartások költései alapján. A hagyományos kereskedelmi csatornák – elsősorban a független kisboltok – tovább veszítettek súlyukból.
( Forrás: GfK Consumer Panel Services| Adatok %-ban /© GfK March 26, 2018| Title of presentation )
A diszkontok részesedésének növekedése betudható egyrészt a csatorna folyamatos expanziójának (új boltok nyitása), másrészt pedig annak, hogy használata egyfajta kényelmi, szupermarket jellegű vásárlásnak is egyre inkább teret ad, azaz minőségi terméket kínál alacsony áron és gyors kiszolgálás mellett. A diszkontok szerepe az átlagos piaci részesedésüknél magasabb a kényelmi-, snack-, tejtermék kategóriákban, valamint a háztartási papíráru piacon, mindazonáltal 2017-ben a diszkontok esetében a legnagyobb forgalombővülést az élelmiszer kategóriákban mérte a GfK.
A formátum sikere töretlen, a hazai vásárlók körében is folyamatosan javul a megítélésük. A korábbi bizalmatlanság az olcsó, potenciálisan alacsonyabb minőségű termékek, a raktárszerűen kialakított boltbelső, a szűkebb termékválaszték iránt immár csökken. Ehelyett a vásárlók szerint az üzletekben könnyű tájékozódni, a polcok áttekinthetők, a termékek árszínvonala kedvező, a pénztáraknál gyors és kényelmes a fizetés, az áru friss és minőségi.
Megítélésük folyamatos javulásához kínálatuk bővülése is hozzájárul: 2013-hoz képest 2017-ben 22 százalékkal nőtt a sajátmárkás termékek kínálata és 10 százalékkal a márkás szortiment. Fontos lépésnek bizonyult – és feltehetően hozzájárul hosszú távú hatékonyságukhoz is – a frissáru, az organikus és trendkövető (pl. vegán) termékválaszték irányába történő elmozdulás, amivel a speciális vagy „prémiumabb” választékot kereső vásárlókat célozzák meg.
A korábbi sztereotípiákkal ellentétben a diszkontok már nem „szociális” boltok. A magasabb jövedelmi kategóriákba tartozó háztartások aránya háromból két diszkontlánc esetében magasabb, mint az országos átlag.
