A reggeli ma már gyakran a telefon kijelzőjén kezdődik: látványos szendvicsek, ropogós péksütik, gyors receptek és tökéletesre komponált falatok versenyeznek a figyelemért. De amikor ténylegesen választani kell, a magyaroknál nem az influenszer neve, és nem is feltétlenül az akciós ár dönt, hanem egy sokkal ösztönösebb szempont: az aktuális vágy. A Lipóti országos, reprezentatív kutatása szerint a közösségi média képes felkelteni az étvágyat és ötleteket adni, a reggeli döntést azonban továbbra is az íz, a pillanatnyi hangulat és a könnyen elérhető kedvencek határozzák meg.
Nem az ár tesz kedvenccé egy pékárut
A válaszadók több mint fele (51%) elsősorban az alapján dönt reggel a pékségben, hogy aznap éppen sósra vagy édesre vágyik. Az ár vagy az akciók csak ezután következnek 19 százalékkal, míg a könnyű elérhetőség 16 százalék számára meghatározó. Vagyis a reggeli nem pusztán praktikus beszerzés: sokkal inkább hangulat, vágy és megszokás kérdése.
A kedvencek kialakulásánál is az íz dominál. A válaszadók 38 százaléka szerint egyszerűen attól lesz valami kedvenc, hogy finom, miközben az ár mindössze 3 százaléknál jelenik meg kedvencképző tényezőként, és inkább azt befolyásolja, milyen gyakran és milyen helyzetben választunk egy terméket, nem azt, hogy szerethetővé válik-e.
Nem a Z generáció a legnagyobb trendvadász
Bár elsőre azt gondolhatnánk, hogy a közösségi médiában látott trendi ízek elsősorban a legfiatalabbakat mozgatják, a kutatás ennél árnyaltabb képet mutat. A 16–29 évesek 32 százalékára jellemző, hogy reggeli vagy péksütemény választásakor keresi a trendi ízeket, míg a 30–39 éveseknél ez az arány valamivel magasabb (37%), de még a 40–49 éveseknél is több (35%), mint a legfiatalabb korosztály esetében.
A fiataloknál ráadásul erős a nézelődés és gyengébb a vásárlásba fordulás: a 16–29 évesek 46 százaléka érdekesnek találja a közösségi médiában látott reggeliötleteket, de ritkán próbálja ki őket, és csak 6 százalékuk keres hasonlót boltban vagy pékségben. A 60 év felettieknél ez utóbbi arány már 16 százalék.
„A kutatás visszaigazolja, amit a pékségeinkben nap mint nap látunk: a reggeli választásban az íz, a pillanatnyi vágy és az elérhetőség dönt. A közösségi média fontos inspirációs tér, ezért természetesen a Lipótinál mi is figyeljük a trendeket, de közben abban hiszünk, hogy a trendi termékeknek, a klasszikus kedvenceknek és a saját fejlesztésű újdonságoknak együtt van helyük a kínálatban. A célunk, hogy mindenki megtalálja azt a pékárut, amely ízben, minőségben és ár-érték arányban is a saját kedvence lehet” – mondta Dr. Tóth Zoltán, a Lipóti ügyvezetője.
Nem számít, ki ajánlja, ha elég jól néz ki
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a közösségi médiában látott reggeliötleteknél nem az influenszer a főszereplő. A magyarok több mint fele, 52 százaléka azt mondja: maga az étel számít, nem az, hogy ki ajánlja. Mindössze 6 százalék számára elsődleges, hogy az ajánló szimpatikus és hiteles legyen.
A social médiás reggeliötletek ugyanakkor nem maradnak teljesen hatás nélkül. A válaszadók 30 százaléka néha otthon is elkészíti a látott ötleteket, további 11 százalék pedig hasonlót keres boltban vagy pékségben. A legtöbben azonban inkább inspirációként kezelik ezeket a tartalmakat: 36 százalék érdekesnek találja őket, de ritkán próbálja ki.
A nők kipróbálják, a férfiak inkább továbbgörgetik
Nemek szerint is eltérően hatnak a közösségi médiás reggeliötletek. A férfiak 23 százaléka mondta azt, hogy az ilyen tartalmakat továbbgörgeti, és nem foglalkozik velük, míg a nőknél ez az arány csak 11 százalék. Ezzel szemben a nők 37 százaléka néha elkészíti otthon a látott ötleteket, míg a férfiaknál ez 23 százalék.
A közösségi média tehát képes inspirálni, de nem automatikusan alakítja át a reggeli vásárlási döntéseket. A végső választás továbbra is ott születik meg, ahol a fogyasztó valóban dönt: a pékségben a pult előtt, útközben vagy éppen otthon.
(A kutatást a Lipóti megbízásából az Europion készítette. Magyarországi, 16 év feletti lakosság körében, 1804 fős, országosan reprezentatív mintán készült, nem, korcsoport, iskolai végzettség, valamint a lakóhely régiója és településtípusa szerinti bontásban.)
