Összességében kiábrándítóan teljesített a kiskereskedelmi forgalom 2025-ben, és ezen az ünnepi szezon adatai sem tudtak szépíteni.
Bőven 6 százalék feletti átlagos reálkereset növekedés mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalék alatti növekedési üteme egyértelműen arra utal, hogy a fogyasztói bizalom a 2022-23-as inflációs sokk óta nem tudott helyreállni. Ezen az olyan állami intézkedések sem segítettek, mint a nyugdíjas élelmiszer utalvány, mert az alapprobléma a fogyasztók pesszimizmusa a kilátásaikat illetően.
„Nem javít a helyzeten a nagyobb kiskereskedelmi láncokra kényszerített árrésstop sem: a beszerzési ár felett 10 százalékban maximalizált fogyasztói ár nem növelte a vásárlási hajlandóságot. Ezzel szemben leküzdhetetlen kihívások elé állította a kisebb kereskedelmi láncokat és a független boltokat, hiszen az így kialakult árszintekkel nem tarthatják a versenyt.
Még látványosabb a lehetőségek és tényleges fogyasztás közötti eltérés az élelmiszerek esetében. A kiskereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek ára 2025 egészében nem emelkedett (sőt, minimálisan csökkent), miközben a nettó keresetek átlagosan 10 százalék fölötti ütemben nőttek. Ehhez képest az élelmiszerek fogyasztása 2,5 százalékkal bővült, ami azt jelenti, hogy a háztartások a szokásos élelmiszer költéseik bő 7 százalékát óvatosságból inkább megtakarították, vagy máshová kellett azt átcsoportosítaniuk.
Az OKSZ értékelése szerint a decemberi kedvezőbb fogyasztási adatok adnak némi reményt arra, hogy 2026-ban megindul a fogyasztás növekedése. Az árrésstop takarásában ugyanakkor az élelmiszerek áremelkedése nem állt le, a termelők és beszállítók költségei növekednek, amit olyan állami beavatkozások is tetéznek, mint az útdíjak, vagy a hulladékgazdálkodási díjak emelése. Bár az árrésstop kivezetésének legkedvezőbb időpontját a kormány elmulasztotta, de februárban ez a mulasztás még viszonylag kis károkkal pótolható."
