Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet itthon, ami meghaladta mind
a mi várakozásunkat (4,0%), mind az elemzői konszenzust (4,1%).
Az előző hónaphoz képest 0,4%-kal emelkedtek az árak, szintén várt felett. Az éves maginfláció a júniusi 4,4%-ról 4,0%-ra mérséklődött, ami 2024. május óta nem látott alacsony szintet jelent.
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál a korábbi 0,1%-os áremelkedést 0,3%-os drágulás követte júliusban, mi változatlan árszinttel számoltunk. A járműüzemanyagok ára a várt 0,5% helyett 0,3%-kal emelkedett, a járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek főcsoportnál a korábbi 0,7%-os csökkenést 0,2%-os áremelkedés követte, a testápolási cikkek esetében a júniusi érdemi 5% feletti árcsökkenés után 0,6%-os ármérséklődést láthattunk, a gyógyszerekért 0,3%-kal kellett kevesebbet fizetni.
A legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak emelkedtek, 1,2%-kal júliusban, ezen belül a vezetékes gáz 2,3%-kal drágult. Kismértékben emelkedett a szeszesitalok és a dohánytermékek ára egy hónap alatt, de kevesebbet kellett fizetni a ruházkodási cikkekért (-1,4%) és a tartós fogyasztási cikkekért is (-0,2%), utóbbit a forint erősödése támogatta.
A szolgáltatások esetében a júniusi 0,6%-os egyhavi emelkedést 1%-os követte júliusban, amivel számoltunk is. A
kategórián belül az üdülési szolgáltatások 8,9%-kal, a sport, múzeumi belépők 1,7%-kal drágultak.
Kilátások
A megelőző két hónapban látott magasabb értékeket követően mérséklődni tudott az infláció, de még nem érte el a
jegybanki célsáv tetejét. A kilátásokat tekintve azonban jó jel, hogy a maginfláció tovább csökkent.
Az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében továbbra is vegyes a kép, míg a havi ráták magasabban alakultak, az éves mutatók mindkét kategória esetében lejjebb jöttek. Az éves élelmiszerinfláció 6% alatt utoljára tavaly decemberben volt, a szolgáltatások éves mutatója pedig több mint három éve nem látott alacsony szintre mérséklődött. Az élelmiszereken belül ismét a gyümölcsök drágultak leginkább egy hónap alatt, a házon kívüli étkezés (amit a KSH az élelmiszereken belül számol el) terén pedig az idei legalacsonyabb árnövekedést könyvelték el júliusra (+0,2%). A kormányzati bejelentések szerint augusztus végéig mindenképpen érvényben maradnak az árrés korlátozó intézkedések, így addig az élelmiszerek ugrásszerű drágulásával nem kell kalkulálni. Az árrés-stop kivezetésének lakosságra való negatív, áremelő hatásai miatt érdemi annak a valószínűsége, hogy az intézkedés tartósabban velünk maradhat, és legkorábban valamikor 2026-ban szűnhet csak meg.
A nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5% körül alakulhat az infláció, majd decemberre ismét 4%-ot megközelítő szintre mérséklődhet az éves infláció. Az inflációs adatok és a magasan ragadt lakossági inflációs várakozások miatt nincs tere a jegybanki kamatcsökkentéseknek idén. A forint is erősödéssel reagált az adatokra, és az euróval szemben idei legerősebb szintjén mozog ma délelőtt. A munkaerőpiaci adatokban a legutóbb látott gyengülés mérsékelheti a vállalatokon a bérköltség irányából érkező nyomást, ami kedvezhet a dezinflációnak.
Mindezeket figyelembe véve idén 4,5%-os átlagos inflációs rátával számolunk továbbra is, 2026-ban 3,8%-os átlagos
inflációt várunk.
