A közkedvelt lecsó alapanyagai is jelentősen megdrágultak az elmúlt időszakban.
A lecsó szinte elengedhetetlen étel nyáron, ám ahogyan minden élelmiszer, úgy ennek a fogásnak is drágultak az alapanyagai. Az Agrárszektor a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács segítségével azt vizsgálta, hogyan alakulnak a termőterületek és termésmennyiségek a paprika és a paradicsom esetében, mennyire van szükség importra, mi a helyzet az árakkal, illetve milyen fajtákat szeretik a magyarok.
A szervezet tájékoztatása alapján Magyarországon több mint 3000 hektáron folyik hajtatott termesztés, ebből 240-250 hektár üvegház és 700 hektár fűtött blokkfólia. Paprikaféléket 1100 hektáron termesztünk hajtatásban, étkezési paradicsomot pedig körülbelül 320 hektáron. A teljes magyar szabadföldi paradicsomtermelő terület mérete 2023-ban 1465 hektár, a szabadföldi paprika területe pedig 1000 hektár alatti. Közölték azt is, hogy az utóbb 7-8 évben végzett fejlesztések eredményeként a magyarországi hajtatófelület 120 hektárral nőtt, és ugyanebben az időszakban több mint 30 termálkút fúrására is sor került.
A terméktanács azt nyilatkozta a portálnak, hogy a kiskereskedelmi láncok feltételeinek igazából csak a hajtatott paprika képes megfelelni. Ennek termőterülete az utóbbi években kis mértékben csökkent ugyan, de a termésátlagok jelentősen nőttek, így az előállított mennyiség stagnálást mutat. Ugyanakkor paradicsomból jelentős növekedés figyelhető meg, itt csaknem egyharmadával nőtt az utóbbi öt évben a termelési érték, ráadásul az exportunk is folyamatosan növekszik. Legfőbb célországaink Szlovákia és Csehország, de Romániába és Németországba is jelentős mennyiségeket szállítunk.
Importra is szükség van. Az Európai Unióba hajtatott zöldségfélék elsősorban Marokkóból, Törökországból, Egyiptomból, Albániából és Észak-Macedóniából érkeznek, de az utóbbi években jelentős szereplő lett Tunézia is. A belső uniós piacon Hollandia és Spanyolország a legnagyobb exportőr. Hozzátették, hogy áprilistól-novemberig önellátóak vagyunk, de a hagyományos importidőszakban a hazai üzletláncoknak is ezek az országok a legfőbb beszerzési forrásaik.
A Fruitveb arról tájékoztatta a lapot, hogy az utóbbi körülbelül öt évben folyamatos a paradicsom és a paprika éves átlagárának emelkedése, de ez nem magyar, hanem globális jelenség. Ez azzal is jár, hogy ma már éves szinten nincsenek nagy különbségek egy holland és egy magyar paradicsom ára között, legfeljebb a szezon egy-egy pontján tapasztalható pár százalékos eltérés. Indoklásuk szerint a hajtatott kertészeknek az előző évek legnagyobb problémája egyértelműen a villamos energia árának megugrása volt. Emellett az inputanyagárak emelkedése is komoly gondot okozott, az infláció pedig elsősorban a munkaerő extrémen megnövekedett költségében csapódik le az ágazatban. Emellett a klímaváltozás is nehezíti a helyzetet, ráadásul évről-évre új vírusok jelennek meg a paprikában, paradicsomban és uborkában is.
A magyarok fogyasztási szokásait nézve itthon a hajtatott paprikafajták 65-70 százaléka TV paprika, 12-16 százaléka a kápia fajtakörbe, 12-14 százaléka pedig a hegyes erős (zöldpaprika) fajtakörbe tartozik, az egyéb típusok aránya 5-7 százalék. Paradicsomnál a bogyós és fürtös típusok dominálnak, arányuk 75-80 százalék, a cherry és koktélparadicsomok 20-25 százalékot képviselnek.
