Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások az árstop hatására annak fennállása óta több mint 400 milliárd forint árbevételt engedtek át a vásárlóknak, hatalmas veszteségek mellett. A szervezet közölte, hogy az üzletek veszteségessége, illetve a csökkenő nyereség azt is jól mutatja, hogy ez a szektor egyáltalán nem termelt extra profitot.
Az éves beszámolók közzétételével megjelennek a különféle toplisták, amelyek a kiskereskedelmi láncokat az árbevételük alapján rangsorolják, így a mai napon is napvilágot lát egy. A toplisták az árbevétel alapján sorolnak, de ez csak azt mutatja meg, hogy a vásárlók mennyi pénzt hagytak a pénztáraknál. Mivel az infláció magas volt, ezért a kiskereskedők árbevétele is nőtt. Az árbevétel azonban nem egyenlő a nyereséggel: növekvő árbevétel ellenére is lehet egy vállalkozás veszteséges – hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében.
„Ez a helyzet most a kiskereskedelemben, amit a legutóbbi mérleg beszámolók is alátámasztanak: ha az árbevételből levonjuk a költségeket, így például az áru beszerzési költségét és a működési költségeket, akkor derül ki, hogy a kiskereskedő nyereséges volt-e. Az éves beszámolók szerint a kiskereskedők többsége a növekvő költségek miatt vagy veszteséges lett, vagy nyereségessége jelentősen csökkent” – írja az OKSZ.
A szövetség szerint a kiskereskedők legnagyobb költsége a polcokra jutó áruféleségek beszerzési ára. Ez az átadási árnak is nevezett összeg az, amelyért a termelő a kiskereskedőnek az élelmiszert értékesíti. Emlékeztettek arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az infláció okait feltáró vizsgálataiban már megállapította, hogy – a családi költekezés legnagyobb szeletét jelentő – élelmiszer-kiskereskedelemben az élelmiszeripar átadási árainak növekedése játszott döntő szerepet az áremelkedésben, amit követni kényszerültek a kiskereskedők. A KSH adatai azt is megmutatják, hogy az élelmiszeripar belföldi értékesítési átadási árai 2022-ben nagyobb ütemben emelkedtek, mint a fogyasztói árak.
„Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelem nem hárította át a fogyasztókra teljes mértékben a beszerzési árak és más költségeinek emelkedését, amelyeket így maga is finanszírozott. Sőt, mivel a kiskereskedelemben erős a verseny, a kereskedők a legnehezebb időszakban is hirdettek akciókat” – magyarázták.
Közölték, hogy a GVH megállapításai közé tartozik célvizsgálatában a hozzá beérkezett adatszolgáltatások alapján, hogy az FMCG piacon összességében veszteségesek voltak a kiskereskedők. Hangsúlyozták, hogy a kiskereskedelem egyéb költségei a sokszorosára emelkedtek az utóbbi években. Ezek egy része működési költség, amelybe beletartozik a munkavállalók munkabére, valamint az üzemeltetési költség, amelynek jelentős részét az energia teszi ki. A másik része a kormányzat által bevezetett extraprofitadó, vagy az élelmiszerárstop költsége.
„Ez utóbbit a kiskereskedők finanszírozták abból adódóan, hogy a beszerzési árak nőttek, de a kiskereskedők az élelmiszer eladási árát nem növelhették. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások az árstop hatására annak fennállása óta több mint 400 milliárd forint árbevételt engedtek át a vásárlóknak, hatalmas veszteségek mellett. Veszteségességük, illetve a csökkenő nyereség azt is jól mutatja, hogy ez a szektor egyáltalán nem termelt extra profitot” – olvasható a közleményben.
Hozzátették, hogy a GVH úgy fogalmazott továbbá, hogy a „beérkezett adatok alapján tehát az látható, hogy a kiskereskedelmi szektor egészét tekintve a szereplők nem voltak képesek az árstop okozta veszteséget teljes egészében szétteríteni az árstop által nem érintett termékeken, illetve működési költségeik emelkedését sem hárították át teljes mértékben a vásárlóikra.”
Az OKSZ szerint megállapítható, hogy az ideiglenesen bevezetett szektorális terheket eddig a kiskereskedők javarészt saját zsebből fizették meg egyszeri veszteségként, azonban, ha ezek állandósulnak, a kiskereskedők többé nem lesznek képesek egyedül vállalni a terheket. A gazdasági fenntarthatóság érdekében szükségessé válhat a szektorban a további veszteségek elkerülése, ami nyilvánvaló negatív hatással lehet az infláció letörését célzó törekvésekre és árfelhajtó hatást gyakorolhat a piacra. Az elmúlt néhány hónapban azt is láttuk, hogy a hasonló terhek hozzájárultak az infláció emelkedéséhez.
„A nemzetközi kiskereskedelmi láncok a fogyasztókért folytatott versenyben hisznek, amit az árstop kivezetése tovább fokozna, és így rövid időn belül pozitív hatással lenne az inflációra” – közölték.
A családi költekezésben a megvásárolt árumennyiséget nézve az élelmiszerüzletek 2022-ben összességében 1,6%-os visszaesést kényszerültek elkönyvelni. A hagyományos év végi ünnepi időszakban, decemberben esett legnagyobbat a kiskereskedelmi piac forgalma, az élelmiszerek esetében 8%-ot. A kereskedők ebben a nehéz helyzetben még áldozatokat is hoznak az infláció megfékezésére, összhangban a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel.
A folyamatosan meghirdetett akciók mellett a most indult új, akciós szabályozási rend keretében még több terméket kínálnak kedvező áron a fogyasztóknak. További árcsökkentésre akkor van lehetőség, ha a magyar gyártók, beszállítók is csökkentik átadási áraikat és részt vállalnak a fogyasztók terheinek finanszírozásában.
Közleményük végén felhívták a figyelmet arra, hogy az infláció letörése érdekében a kormány további új feladatot is meghatározott a kereskedők számára. A júliustól életbe lépő online árfigyelő rendszer napi szinten jelzi majd, hogy az egyes élelmiszerféleségek mennyibe kerülnek az egyes áruházakban, kiegészítve ezzel az akciókat közzétevő már megszokott újságok, online oldalak és egyéb felületek sorát. De ahogyan a vásárlóknak a lassan csökkenő infláció közepette továbbra is latolgatniuk kell, mit és hol vásároljanak meg, a kereskedőknek ugyanígy alaposan mérlegelniük kell a forintok sorsát saját gazdálkodásuk során. A toplisták ezeket a háttérben zajló folyamatokat nem mutatják.
