Ugyanakkor megugrott az egy boltra és az egy négyzetméterre jutó forgalom és nőtt a nagyáruházak száma is.
Az elmúlt évtizedben, 2005-2016. között sokat változott a magyar bolti, áruházi kiskereskedelem. Az értékesítőhelyek száma több mint 26 ezerrel csökkent, ma már 130 ezer alatt mozog a számuk (a benzinkutakat és az autókereskedéseket nem számítva). Ezzel egy időben a nagyáruházak száma gyarapodott, mind az élelmiszerek, mind a különféle iparcikkek kereskedelmében – írja a blokkk.com portál.
Ezt jelzik azok a KSH adatok, melyek szerint a boltszám csökkenésével párhuzamosan a kiskereskedelmi hálózat alapterülete és a boltok átlagos alapterülete nőtt. Mindez a kisboltok térvesztését mutatja.
A nagyobb alapterületű áruházak sajátossága a korszerűbb eszközök, és értékesítési módszerek alkalmazása, amivel gyorsítják a vásárlók kiszolgálását és természetesen költségeket is megtakarítanak. A kiskereskedelem hatékonyságának egyik mutatója az egy négyzetméterre jutó forgalom, amihez kapcsolódik az egy boltra eső bevétel is. A számítások azt mutatják, mindkét mutató nagyot ugrott egy évtized alatt. A kiinduló időszakhoz képest nőtt a boltok - áruházak árbevétele:
boltszám alapterület forgalom
2005. 2016. 2005. 2016. 2005. 2016.
összesen 155.457 128.764 14,3 14,8 5. 642 8.109
élelmiszer 48.622 41.745 4,5 4,8 2.604 4.486
iparcikk 106.835 87.019 9,8 10,0 3.038 3.623
KSH, kiskereskedelem, 2016: becsült éves forgalom, üzletszám: első félév vége, iparcikk: üzemanyag, jármű nélkül
boltszám: darab, alapterület: millió négyzetméter, forgalom: milliárd forint
Technikai lemaradás
Jóval kisebb a mozgástere egy kisboltnak, mint egy nagyáruháznak. Az elmúlt években döntő volt a piaci versenyben az alkalmazható korszerű technológia, technika és ez napjainkban is meghatározó. Egy kis üzlet nehezen jut hozzá a korszerű technikához, elegendő befektetni való pénz hiányában. Ez rá is nyomta bélyegét - nemcsak itthon, hanem világszerte sokfelé - a kisboltok fejlődésére. Ez a technikai-technológiai lemaradás csak szűk körben javult, a többségé konzerválódott, a napi bevételből sokszor éppen csak ki tudják gazdálkodni a másnapi készlet beszerzését. A fejlesztési lehetőségek hiánya előbb-utóbb bukáshoz vezet, még kicsiben is.
A boltok, áruházak hatékonyságát, termelékenységét jelző mutatók, az egy négyzetméterre jutó forgalom és az egy boltra eső bevétel nagyot ugrott az elmúlt évtizedben, elsősorban az élelmiszerkereskedelemben. Itt megkétszereződtek ezek a mutatók, ami nem véletlen, mivel azt is jelzi, hogy ezen az áruterületen a legélesebb a verseny. Az iparcikkek kereskedelmében is azért jelentősebbnek minősíthető az emelkedés, de messze nem annyi, mint az élelmiszerboltok körében. Az iparcikkek kereskedelmének mások a sajátosságai, ez is magyarázat a különbségre, például számos árucsoportban kisebb alapterületen is elférnek a korszerű boltok:
egy négyzetméterre jutó bevétel egy boltra jutó bevétel
2005. 2016. 2005. 2016.
összesen 393 ezer forint 548 ezer forint 36 millió forint 63 millió forint
élelmiszer 576 ezer forint 943 ezer forint 54 millió forint 107 millió forint
iparcikk 309 ezer forint 361 ezer forint 28 millió forint 42 millió forint
KSH, kiskereskedelem, 2016: becsült éves forgalom, üzletszám: első félév vége, iparcikk: üzemanyag, jármű nélkül
