A kormány tervezett újabb kereskedelem-szabályozási javaslataira reagált az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely szerint az intézkedések elsősorban a fogyasztókat sújtanák, áremelésekkel és a kisvállalkozások további ellehetetlenítésével járnának.
„A 2017. március 14-i egyeztetésen a meghívott érdekképviseletek egy rövid szóbeli tájékoztatást hallgathattak meg és egy nyolc pontból álló, a tervezett változtatásokat néhány mondatban összefoglaló, kétoldalas listát kaptak. A szakmai szervezetek úgy ismertethették állásfoglalásukat, hogy a felkészüléshez hivatalos információt sem a Miniszterelnökségtől, sem a Nemzetgazdasági Minisztériumtól előzetesen nem kaptak” – áll a szövetség közleményében.
Fékezi a kereskedelem egészét
Az OKSZ szerint az intézkedéscsomag fékezi a kereskedelem egészének – így a kisvállalkozásoknak is – a további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.
Az OKSZ szerint a tervezett intézkedések bevezetése következtében egyes termékek ára emelkedhet, „ami a vásárlónak nyilván kedvezőtlen” – írják.
Vasárnapi munkavégzés: a kisvállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe
A vasárnapi munkavégzés szigorítása, a 100%-os vasárnapi pótlék és a két szabad hétvégének előírása elsősorban a vasárnap nyitva tartó kisvállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe, sokuknak be kellene zárniuk a hét utolsó napján, amivel versenyhátrányba jutnának. A kis- és középvállalkozások a megemelt minimálbért is csak nagy nehézségek árán képesek kifizetni, újabb munkaerő- és bérterhet már nem tudnak vállalni. Erről a kérdésről célszerű lenne külön társadalmi vitát indítani, a munkavállalók képviselőivel közösen.
Diszkriminatív a parkolóhelyek utáni környezethasználati díj
A parkolóhelyek utáni környezethasználati díj tervezett mértéke ugyan nem ismert, de az előirányzott 20 milliárd forint költségvetési bevétel jelentős terhet vetít előre. A szövetség szerint kérdés, hogy miért kizárólag a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházak és a bevásárlóközpontok lennének kötelezettek, több más, környezetet terhelő beruházással, vagy éppen parkolóhelyet kínáló létesítménnyel szemben. A napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházakat korábban már kötelezték a parkolóhelyek számának emelésére, emellett pedig jelentős terhet ró rájuk az elektromos jármű töltőállomások kötelező telepítése is, ahol hosszú hónapokkal ezelőtt a terhek ésszerű arányosítását kérték a szakmai szervezetek – részletezi a szervezet állásfoglalásában.
Kötelező létszámemelés: a munkaerőhiány miatt szinte lehetetlen
Az OKSZ szerint a kötelező létszám előírása súlyos pénzügyi teher az eddig megismert információk alapján, ráadásul a munkaerőhiánnyal terhelt ágazatban lehetetlen egy ilyen arányú létszámnövelés. Nem ismert, milyen alapon dolgozták ki a javaslatot a 36 millió forint személyenkénti árbevételi követelményhez.
Az előírt létszám feltöltését nem teljesítő kereskedők pénzbeli terhelése a környezethasználati díjhoz hasonló köztehernek minősülne.
Kötelező létszámemelés: elsősorban nem az eladó feladata a termékekről szóló tájékoztatás
Mint írják, a kötelező létszám előírása azzal a céllal, hogy a fogyasztó több információt kapjon, a gyakorlatban nem segítené a vásárlókat. A vásárlók tájékoztatása az adott termékről a gyártó kötelessége és felelőssége mindenütt a világon, az uniós követelmények is erre épülnek.
Élelmiszerek esetén a vásárló a gyakorlatban a termék csomagolására írt gyártói információk elolvasásával tájékozódik. „Az eladók képtelenek is lennének a boltjukban árusított élelmiszer tetemes mennyiségű, minden egyes tulajdonságát fejben tartani, hiszen még egy kisebb boltban is számos cikkféleséget kínálnak, ezek ráadásul a termékfejlesztések következtében folyamatosan változnak. Szóbeli tájékoztatás nyomán később akár vita is kialakulhat, ezért a gyártók csomagoláson feltüntetett, elolvasható tájékoztatási rendje a legbiztonságosabb minden piaci szereplő, így a vásárlók számára is.”
A külföldi láncok átlag feletti béreket fizetnek
A külföldi tulajdonban lévő élelmiszer áruházak a bolti dolgozóiknak már most is átlag feletti béreket fizetnek, az alkalmazottaikat hivatalosan bejelentett módon foglalkoztatják, a közterheket megfizetik, a létszámot pedig az értékesítési rendszerükhöz igazítják, ugyanúgy, mint bármely más országban - áll a közleményben. Az elmúlt időszakban a fizikai dolgozók bérét kétszámjegyű ütemben emelték.
A reklámköltségek korlátozása valójában a vásárlót korlátozza
"A reklámköltségeknek az árbevételhez mért 0,5%-os korlátozása súlyosan sérti a vásárlók érdekeit. Kérdés, egyáltalán miért és éppen ilyen arány mellett kellene tiltani ezt a lehetőséget. Egy ilyen intézkedés az éppen védeni kívánt fogyasztókat fosztaná meg a legelemibb tájékozódási lehetőségektől. A vásárlók éppen a tudatos döntéshozatal érdekében igénylik a reklámot és különösen az áruházi újságokat. Számukra iránytű a reklám a boltok és az egyes élelmiszerek közötti választásban, annak érdekében, hogy a számukra legmegfelelőbb tudják kiválasztani" - részletezik.
A gyűjtőcsomagolás nem veszélyes
A szervezet elmondása szerint a gyűjtőcsomagolás tervezett megtiltása ellentmond a vásárlók érdekeinek. „Az élelmiszerek kihelyezése a polcra a gyűjtőcsomagolásban világszerte elterjedt és az alkalmazottak számára általában sokkal könnyebb munkavégzést jelent.”
Számos esetben – nagyobb mennyiség vásárlása esetén - sokkal egyszerűbb a vásárlónak gyűjtőcsomagolásban leemelni a polcról és úgy szállítani haza a kiválasztott árucikket. A tájékoztatás követelménye pedig a gyűjtőcsomagolás polcra helyezésével semmit sem sérül.
"Az OKSZ felmérése szerint a gyűjtőcsomagolás rendje balesetveszélyt nem jelent, sérülésről, balesetről az elmúlt évekből nincs tudomása. Érthetetlen, hogy – amennyiben valóban a balesetveszély elkerülése a módosítás egyik kiemelt célja – mi indokolja, hogy éppen a kisebb alapterületű, 400 m2-nél kisebb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekben lenne engedélyezett a gyűjtőcsomagban történő értékesítés."
Az online házhozszállítás kevésbé környezetterhelő
Az online házhozszállítás esetében a kiszállítás egyidejűleg egy járművel több vásárló részére történik, így a környezet terhelése is csökken. A tervezett intézkedés kizárólag a napi cikkeket forgalmazó kereskedőkre vonatkozik, miközben az online kereskedelemben ennek az árucsoportnak a részesedése a legkisebb. A fogyasztóvédelmi ellenőrzésért járó felügyeleti díj bevezetése további költség lenne, ami indokolatlan terhet róna ki az ágazatra.
Kiemelten hangsúlyozza az OKSZ, hogy kész egyeztetéseket folytatni a Kormánnyal a kereskedelem legsúlyosabb problémájának, a munkaerőhiánynak az enyhítése, a hazai, mobilizálható munkaerő, a közmunkásoknak a valós munkaerőpiacra terelése érdekében, mely közös érdek, csakúgy, mint a valóban a fogyasztóvédelemnek a vásárlók érdekeit szolgáló erősítésében, például a hamis élelmiszerek kiszorításáról.
