A vásárlási döntések szempontjából az Y és a Z generáció, vagyis az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek a legkönnyebben befolyásolhatók. Ezek a korosztályok hajlamosak leginkább az impulzív, vagyis hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra – derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett, reprezentatív kutatás adataiból.
Az idősebb generációkat kevésbé teszi boldoggá a vásárlás, és akkor is inkább a használati cikkek beszerzését jelölik meg örömforrásként, míg a fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat vásárlás hatására, náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán. A 15 év alattiak közel 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét minden alkalommal boldoggá teszi egy új termék vásárlása. Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez az attitűd, 20 és 30 éves kor között már csak minden ötödik, 30 és 50 év között minden tizedik válaszadó tartozik e körbe, 50 év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így. Éppen ezért az impulzív vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmada, illetve a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így.
„Az Y és a Z generációknál a vásárlás a másoknak való megfelelést, illetve az elfogadás iránti vágyat is jelenti, sokszor a média által alkotott ideálokat igyekeznek követni, olyan példaképeket, akik a valóságban gyakorlatilag nem is léteznek” – mondta Fetter Barbara, a BME PhD-hallgatója, fenntarthatófogyasztás-kutató, a 2000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatás készítője.
Egy-egy termék megvásárlásának motivációi közül az, hogy „mások is felfigyeljenek rám”, szintén a legfiatalabbakra jellemző: 15 év alatt 39, 15 és 30 év között pedig 30 százalék válaszolt úgy, hogy előfordult már vele ilyen, míg 30 felett már csak 16, 50 felett pedig 9 százalék sorolta magát ebbe a kategóriába.
A kutatás szerint a jövedelem növekedésével egyre kevésbé jelent boldogságot a vásárlás, egyre fontosabbá válnak más örömforrások, ugyanakkor jellemzőbbé vállnak a nem tervezett bevásárlások, a felesleges termékek beszerzése és egyre nő a lejárt szavatosság miatt kidobott élelmiszerek mennyisége. A megfelelési vágy, mint vásárlási motiváció azonban az alacsonyabb keresetűekre jellemző, mint ahogy az új termék miatti boldogságérzés is kevésbé meghatározó a jómódúbbak körében.
„Az alacsonyabb keresetűeket leginkább az élelmiszerek megvásárlása tölti el boldogsággal, míg a több pénzzel gazdálkodók a ruházati cikkek, használati tárgyak kapcsán nyilatkoztak így. Földrajzi bontásban a budapestiekre inkább jellemző az impulzív vásárlás, illetve a fővárosban fontosabb a sikeres karrier jelentette boldogságérzés, mint vidéken, ahol inkább a vásárlás tölti be ezt a motivációs szerepet” – tette hozzá Varsányi Cecília, az AJTK Fenntartható Fejlődés Irodájának vezetője.
A nagyobb városban élőket kevésbé teszi boldoggá egy-egy új termék megvásárlása, mint a kisebb városban élőket, illetve míg vidéken az élelmiszervásárlás jelent nagyobb örömöt, a nagyobb városokban inkább a ruházati cikkek és használati tárgyak.