Új szabályok vonatkoznak a megvásárolt termékek – leginkább háztartási gépek, elektronikai eszközök – javítására. Egyes esetekben akkor is biztosítani kell a javítást, ha a hiba egyébként nem tartozik a hibás teljesítés körébe. Ha egy terméket szavatossági hiba miatt javítanak meg, a szavatossági igény elévülési ideje egy alkalommal további 12 hónappal meghosszabbodik. Ez a szabályozás az összes fogyasztói terméket értékesítő vállalkozást érintheti – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie.
Az augusztus 31-én hatályba lépő 114/2026. (VII. 23.) kormányrendelet az Európai Unió javításhoz való jogról (Right to Repair) szóló irányelvének magyarországi átültetését szolgálja. Célja, hogy a fogyasztók számára a javítás könnyebben elérhető és vonzóbb lehetőség legyen a cserénél vagy egy új termék vásárlásánál. Az új szabályok nemcsak javítási kötelezettséget írnak elő, hanem a vállalkozások tájékoztatási kötelezettségeit is bővítik.
Egyes termékeket akkor is meg kell javítani, ha a hibát nem a gyártó hibás teljesítése okozta
Az új szabályok szerint bizonyos termékeket a gyártónak a fogyasztó kérésére akkor is meg kell javítania, ha a hiba amúgy nem tartozik a hibás teljesítés körébe. A kapcsolódó rendelettervezet szerint a kötelezettség jelenleg – többek között – a mosógépekre, mosogatógépekre, hűtőkre, porszívókra, szárítógépekre, elektronikus kijelzőkre, okostelefonokra és táblagépekre, valamint egyes fűtőberendezésekre terjedne ki. A lista azonban még változhat.
„A javítási kötelezettség főszabály szerint a gyártót terheli. Ha azonban a gyártónak nincs uniós székhelye vagy fióktelepe, a felelősség átszáll a meghatalmazott képviselőre, ennek hiányában az importőrre, végső soron pedig a forgalmazóra. Ez azt jelenti, hogy egyetlen Magyarországon értékesítő vállalkozás sem hagyhatja figyelmen kívül az új szabályokat pusztán azért, mert a terméket külföldi gyártó állítja elő” – hívja fel a figyelmet dr. Tamási Artúr ügyvéd, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának vezetője.
A javítást észszerű időn belül, ingyenesen vagy észszerű díj ellenében kell elvégezni. A javítási kötelezettség nem áll fenn, ha a termék javítása objektíve lehetetlen. A gyártónak a szükséges pótalkatrészeket és tartozékokat is olyan áron kell kínálnia, amely nem tántorítja el a fogyasztót a javítástól.
A rendelet szerint a fogyasztók független szervizt is választhatnak. Ezek eredeti vagy használt, kompatibilis, illetve 3D nyomtatással készült pótalkatrészeket is használhatnak. A gyártó sem szerződéses feltételekkel, sem hardveres vagy szoftveres megoldásokkal nem akadályozhatja az érintett termékek javítását. A gyártó a javítást arra hivatkozással sem tagadhatja meg, hogy a terméket korábban más szerviz javította.
Javítás esetén egy évvel meghosszabbodik a szavatosság
Az új szabályozás másik fontos eleme, hogy ha a terméket szavatossági hiba miatt javítják meg, a szavatossági igény elévülési ideje egy alkalommal további 12 hónappal meghosszabbodik. Ez nemcsak azokra a termékekre vonatkozik, amelyeknél kötelező javítási szabály van érvényben, hanem bármely olyan termékre, amelyet egy vállalkozás fogyasztónak ad el.
A meghosszabbodó szavatosság és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség tehát nem csak a kötelező javítás alá eső termékekre vonatkozik. Ebből az is következik, hogy az új szabályok minden olyan vállalkozást érinthetnek, amely fogyasztóknak értékesít termékeket.
„A vállalkozásoknak nem elég tehát azt ellenőrizniük, hogy érintettek-e a kötelező javítási szabályokban. Fogyasztóknak értékesített termékek esetén arról is tájékoztatást kell adniuk, hogy ha a fogyasztó kellékszavatossági igény alapján javítást kér, a szavatossági határidő egy alkalommal további 12 hónappal meghosszabbodik. Érdemes ezért mihamarabb felülvizsgálniuk ügyféltájékoztatóikat, ügyfélszolgálati kommunikációjukat és a javítási folyamataikat” – tette hozzá dr. Kölcsei Viktória, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának ügyvédjelöltje.
A rendelet kizárólag a magánszemélyekkel – azaz a szakmájukon, önálló foglalkozásukon vagy üzleti tevékenységükön kívül eljáró természetes személyekkel – kötött ügyletekre vonatkozik, a mikro-, kis- és középvállalkozások által vásárolt termékekre például nem.
