A Lidl nemzetközi tevékenysége 46,1 milliárd euró forgalmat eredményezett, ami 11%-os növekedést mutat.
A kiskereskedelmi üzletlánc a legnagyobb növekedést Nagy-Britanniában (16%), Csehországban (14%), és Svédországban (11,2%) könyvelte el. A nemzetközi expanzió mégis megkárosította a Lidl jövedelmezőségét. Az utolsó pénzügyi évben az üzlethálózat pénzügyi fegyelmet írt elő, és a munkatársak hatékonyságának javítására összpontosított. Az egy dolgozóra eső forgalom évi 349 000 euróról 352 000-re nőtt.
A Barclays elemzői évente megvizsgálják a Lidl Stiftung & Co KG pénzügyi eredményeit, ez a Lidl nemzetközi tevékenységéért felelős vállalat. A Barclays nemrégiben közzé tette az üzletlánc 2018 februárjában befejeződött pénzügyi évére vonatkozó elemzését, ez volt az új, amerikai piacra is kiterjedő, első pénzügyi év.
A Lidl 1988-ban kezdte el külföldi expanzióját, és jelenleg 26 országban van jelen. A jelentés bemutatja egyfelől, hogy a cég folytatja erős növekedését sok új üzletének köszönhetően, másfelől, hogy az expanzió költségei a jövedelmezőséget terhelik. Ennek köszönhetően a Lidl mérlege egy kicsit kevésbé imponáló, ami megerősíti az elmúlt évben kezdődött trendet.
A Lidl nemzetközi tevékenysége 46,1 milliárd euró forgalmat eredményezett, ami 11%-os növekedést mutat. A Lidl felhívja a figyelmet arra, hogy a forgalom „majdnem” minden országban növekszik. A korábbi jelentésekben megállapítást nyert, hogy a forgalom minden országban nőtt (ez az elemzők által kimutatott fontos nüansz).
A cég nem adja meg az egyes országok külön eredményeit, de az IGD becslései szerint a legnagyobb növekedést Nagy-Britannia (+16%), Csehország (+14%), Svédország (+11,2%), Ausztria (+8,3%) és Spanyolország (+7,8%) érték el. A német piacon a Lidl 5,2%-kal nőtt, éles versenyhelyzetben – különösen most, amikor az Aldi megújítja üzleteit, és a kínálatát az aktuális márkákkal egészíti ki.
A forgalom növekedése ellenére a nemzetközi terjeszkedés nyereségének árrése már a második egymást követő évben nyomás alatt van. Az EBIT-árrés a legalacsonyabb szintet 2012-ben érte el, míg az EBITDA-árrés 6,4%-ra esett vissza – de továbbra is kitűnő az élelmiszer-eladóké (az európai standardok szerint).
A Lidl szerint a nettó nyereség visszaesése a „tervezett költségvetésnek megfelelő”, és az expanzió költségeiből ered (valószínűleg az amerikai piacról van szó – az USA az egyetlen ország, amellyel a kiskereskedelmi cég az elmúlt pénzügyi évben kiegészítette a portfólióját). A Barclays elemzőinek gyanúja szerint az eladóhelyek modernizálására vonatkozó műveletek más európai országokban is hatással voltak a nettó nyereségre. Időközben a bruttó nyereség árrése 26,5%-ra esett vissza.
A Lidl Stiftung személyi állományára fordított kiadások csekély mértékben nőttek, és jelenleg a forgalom 9,2%-át teszik ki. A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók száma több mint 10-kal nőtt a bérek egyidejű növekedése mellett – a Lidl az állítja, hogy többet fizet a legtöbb ország minimálbérénél. Figyelemre méltó, hogy az egy dolgozóra eső forgalom évi 349 000 euróról 352 000-re nőtt, ezzel szemben az előző pénzügyi évben csökkenés volt tapasztalható. Ez arra utal, hogy a Lidl hatékonyságnövelő intézkedéseket kezdeményezett. A többi működési költség szintén csökkent csekély mértékben, hasonlóan a beruházási költségekhez.
A legutóbbi pénzügyi év után a Schwarz csoport szigorúbb költségvetési fegyelmet szorgalmazott: Klaus Gehrig CEO szerint a Lidl-nek szerényebbé és egyszerűbbé kellett válnia. A Lidl vezetője szerint egyes üzletek úgy néztek ki, mint valami üvegpaloták, pusztán területpazarlás jellemezte őket. Gehrig közbelépett, és új vezérigazgatót nevezett ki, Jesper Hojert. Azóta „szorosabb” költségvetési politika jelei mutatkoztak meg: az online terveket leállították, és az amerikai expanzió lelassult.
A folyó pénzügyi évben a Lidl a forgalom „józan” növekedésére és stabil nettó bevételekre számít. A kiskereskedelmi cég tovább fogja folytatni a modernizálást, bővíteni fogja meglévő üzleteit, és új piacokon fog próbálkozni, olyanokon, mint Szerbia (október óta 16 üzlet nyílt meg), Észtország és Lettország.














