A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói egy szakmai tanulmányban megállapították, hogy nem érte el a célját a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadó, mivel annak bevezetése után tovább nőtt az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak.
A sajnálatos eredmény mögött a kutatók szerint az a tendencia húzódik meg, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig nőtt. Sőt, nyolc évvel a chipsadó bevezetése után a magyarok már többet fogyasztottak az egészségre káros élelmiszerekből, és ez dominálta az ételekre fordított kiadásokat is.
Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra nőtt - állapították meg az egyetem kutatói.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
A jelentés írása során a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg, és főleg a csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek, valamint az alacsony gyümölcstartalmú italok kategóriáira fókuszáltak.
A sokkoló eredményre a Health Policy szakfolyóirat idei augusztusi számában már reagált is, szerinte a chipsadó társadalmi károkat okozott.
"Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mivel az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak" - jelezte Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. Hosszútávú megoldásként a lakosság edukációját, és az egészséges élelmiszerek árának csökkenését nevezte meg.
(Economx)
