Eljött az ideje a hazai tejipar fejlesztésének, olyan beruházásokra van szükség, amelyek javítják a hatékonyságot és növelik az ágazat szereplőinek versenyképességét.
A cél a hazai piac visszaszerzése, az import termékek helyett minél nagyobb arányban hazai tejtermékekkel kell ellátni a magyar fogyasztókat – hangzott el a 49. Tej Világnap alkalmából szervezett sajtóreggelin.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a 49. Tej Világnap alkalmából sajtóreggelit szervezett a média képviselői számára Nagy István, agárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének részvételével.
A tejágazat kiegyensúlyozott fejlődését segíti az átlátható, az ágazat minden szereplője számára hozzáférhetőséget biztosító támogatáspolitika. Az európai uniós forrásokhoz nyújtott 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozás, vagyis a 2021 és 2027 között a KAP II. pillérét alkotó vidékfejlesztési támogatások megháromszorozása a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelését, a természeti erőforrások megőrzése és a vidéki életminőség javítását szolgálja. „Most júniusban válnak véglegessé azok a pályázatok, amelyek a takarmányipar, az élelmiszeripar és az állattartás fejlesztésére adnak lehetőséget. A feldolgozóipari pályázatok 200 milliárd forintos keretösszeggel kerülnek meghirdetésre és szintén 200 milliárd forintos keretösszeggel az állattartó telepek megújítására irányuló pályázati felhívások. Ezzel összességében 400 milliárd forint értékű forrás felhasználásának lehetősége nyílik most meg” – húzta alá az agrárminiszter.
A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kapcsán jelezte: a felhívásra beérkező támogatási kérelmek feldolgozása folyamatosan zajlik, a közeljövőben megközelítőleg 550 támogatói okirat kibocsátása várható, mintegy 42,5 milliárd forint érékben. „Ha a támogatások igénybevételét nézzük, azt látjuk, hogy az ágazati szereplők élnek a lehetőségeikkel, mert értik az idők szavát: alkalmazkodásra, megújulásra most mindennél nagyobb szükség van, de a valódi megújulás mindig belülről fakad” – emelte ki Nagy István.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a feldolgozóknak és a tejhasznú szarvasmarhatartóknak is érdemes kihasználniuk az új Közös Agrárpolitikára alapozott Stratégiai Terv nyújtotta támogatási lehetőségeket. Az ágazat versenyképességének szempontjából ugyanis elengedhetetlen a termelés és a feldolgozás fejlesztése. „Fontos lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a piacunkat visszaszerezzük. A magyar fogyasztókat minél nagyobb arányban hazai tejtermékekkel kell ellátni” – emelte ki a NAK elnöke.
Győrffy Balázs emlékeztetett a sajtóban csupán vaj-margarin háborúnak nevezett reklámkampányra. Szavai szerint az érintett margaringyártó viszont átlépett egy olyan határt, ami nagyon rossz irányba tereli a kommunikációt és elfogadhatatlan a piaci verseny szempontjából is. Az említett kampány ugyanis a tejhasznú szarvasmarhatartás létjogosultságát kérdőjelezi meg, azzal, hogy a növényi eredetű termékeket minőség szempontjából értékesebbnek tünteti fel. A NAK és a Tej Terméktanács ezért felszólította a vállalatot a kampány felfüggesztésére és a megtévesztésre alkalmas üzenettel rendelkező elemek eltávolítására.
Koller Attila a Tej Terméktanács feldolgozói társelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a feldolgozóiparban elmaradt fejlesztések hiánya, különösen kritikus piaci helyzetekben, komoly mértékben csökkenti Magyarország versenyképességét a nyugati tagországokból dömpingáron érkező tejtermékekkel szemben. Az ipar fejlesztésének célja kell, hogy legyen a termelés hozzáadott értékének növelése, a magyar nyerstej itthon tartása, feldolgozása, értékesítése. Ugyanilyen fontos cél a kereskedők folyamatos kiszolgálása, a polcarány megváltoztatása azon – most még import-hangsúlyos – termékeknél, amelyek idehaza is előállíthatóak. A beruházás megvalósításához igénybe vehető hitelhez kamattámogatás, illetve a kezességvállalás díjához díjtámogatás bevezetése is indokolt a jelenlegi gazdasági helyzetben. A vállalkozások számára az egész élelmiszeriparban egyre nagyobb gondot jelent a szakképzett munkaerő hiánya, ezért a képzési rendszer átgondolása halaszthatatlan feladat. Az EPR díj, a megemelt útdíj, a jövedéki adó, az emelkedő minimálbér, a víz és szennyvízdíjak okozta költségnövekedést a tejfeldolgozók képtelenek kigazdálkodni, azt sokszor már hatékonyságnöveléssel sem lehet kompenzálni. Koller Attila az elektronikusan vezetett önellenőrzési terv kapcsán a rendszer céljainak és követelményeinek felülvizsgálatának szükségességét hangsúlyozta.
Istvánfalvi Miklós a Tej Terméktanács termelői társelnöke beszédében arról számolt be, hogy a vaj és a margarin összehasonlító reklámja okán forrnak az indulatok a szakmában. Az etikátlan reklám kapcsán elrettentő hatósági fellépest sürgetett, mivel a fogyasztók szándékos megtévesztése törvénysértő lehet. A vaj évezredek óta ugyanúgy – természetes módon – készül, viszont azt, hogy egy margarin nagyüzemi előállítása hogyan is történik, homály fedi. Istvánfalvi Miklós a tejtermelők nevében üdvözölte és megköszönte a Kormányzatnak a nyerstej árának határidőre történő kifizetésére, illetve a kötelező „előleg fizetésre” vonatkozó törvényi előírásoknak a bevezetését. Különösen fontosnak tartotta, hogy a szakmaközi szervezet szerződésminták kidolgozására vonatkozó jogköre hatályban maradt, egyben kérte, hogy a Kormányzat tegyen meg mindent, hogy a magyar KAP Stratégiai Terv módosításával lehetőség nyíljon a termelői csoportok, termelői és szakmaközi szervezetek működési támogatására. Hozzászólásában a támogatások határidőre történő kifizetésnek, illetve az adminisztráció ésszerűsítésének és jelentős csökkentésének fontosságát is kihangsúlyozta.
Zséli Ilona a Tej Terméktanács kiskereskedő elnökségi tagja elmondta, hogy a kiskereskedelem örömmel konstatálja a feldolgozók beruházási támogatási lehetőségeit, mivel elsősorban a gyümölcsjoghurtok, a tömbsajtok és a tejdesszertek vonatkozásában jelenleg az import sajnos megkerülhetetlen. A tejiparnak hatékonynak, innovatívnak és versenyképesnek kell lennie. A költségek emelkedése, az átmeneti kereskedelempolitikai eszközök alkalmazása, illetve egyéb adóterhek nehéz helyzetbe hozták az élelmiszerkereskedelem szereplőit, ezért fontos lenne ezen eszközök fokozatos kivezetése, enyhítése. A hazai élelmiszer kiskereskedelmi forgalom 2022 júliusától egészen 2023. év végéig folyamatosan csökkent, mérsékelt növekedést csak a 2024. év hozott. Habár a piac továbbra is rendkívül árérzékeny, a kiskereskedők bíznak abban, hogy visszatér a vásárlási kedv és egy szolid növekedés valósul meg az elkövetkező időszakban. Rendkívül fontos az ágazat valamennyi szereplője számára a hazai termékek vásárlásának jelentőségére felhívni a fogyasztók figyelmét.
