Szétválaszthatatlanul összefonódik a család és a vállalkozás dimenziója a hazai családi borászatok esetében – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) legfrissebb kutatásából. Ez a jelenség jelenthet előnyt és hátrányt is a működésben, de mindenképp dilemmák, kihívások elé állítják a tulajdonosokat. A családi borászatok a családi vállalkozások egy igen izgalmas és sajátos típusát képviselik – gondolkodásmódjukat, céljaikat és működésüket pedig a kutatás révén közelebbről is megismerhetjük.
Magyarországon a családi vállalkozások – már csak számosságukból is adódó – nemzetgazdaságban játszott hangsúlyos szerepe miatt fontos, hogy minél többet tudjunk meg róluk. A BGE évek óta dolgozik szisztematikus vizsgálatukon, jellegzetességeik megismerésén. Az egyetem egyik legfrissebb kutatása a hazai családi borászatokat, a családi vállalkozások egy igen izgalmas és sajátos típusát veszi górcső alá, különös tekintettel a tulajdonosok rövid és hosszú távú vállalati, gazdasági, családi és egyéni céljaira. Az első eredmények alapján több dimenzióban is igen szembetűnő a cég és a család elválaszthatatlansága, ami számos, egymással szorosan összekapcsolódó kihívás elé állítja a hazai családi borászatokat.
CSALÁDI VS. GAZDASÁGI CÉLOK
Nem meglepő, de annál fontosabb jellegzetesség, hogy a családi vállalkozások esetében a családi és személyes, illetve a gazdasági célok is nagyon összemosódnak. „A család anyagi biztonsága vagy a vállalkozás anyagi biztonsága…( ) egy és ugyanaz a kettő” – hangsúlyozza a kutatás egyik résztvevője. Ez a jelenség jelenthet előnyt és hátrány is a működésben, dilemmákat azonban mindenképpen felvet. A pandémiás időszakban például a vállalkozások esetleges pénzügyi nehézségeit a család anyagi stabilitása ellensúlyozza, ahogy előfordulhat az is, hogy egyes családi célokat, vágyakat a vállalkozás vagyonából finanszíroznak.
Dilemma léphet fel például egy komolyabb fejlesztés, beruházás esetén is. Hosszú távon a cég szempontjából az innováció elemi érdek, viszont érthetően bizonytalanságot jelent a család számára. „Nekik ugyanis a vagyon megőrzése jelenti a biztonságot, és ezt nem szívesen teszik ki az innovációval együtt járó kockázatoknak. Összességében elmondható, hogy a családi vállalkozások jóval kockázatkerülőbbek, mint azok a vállalatok, ahol nem kerül piacra a családi vagyon” – magyarázza prof. dr. Heidrich Balázs, a kutatás vezetője.
RÖVID TÁVÚ VS. HOSSZÚ TÁVÚ FÓKUSZ
Az interjúk során a családi borászatok a szavak szintjén erősen hangsúlyozzák a jellemzően az örökléssel, generációváltással, vagy épp a fenntarthatósággal kapcsolatos hosszú távú célok fontosságát. „Talán az erős érzelmi, szinte vallásos kötődés miatt, de a természeti környezettel kapcsolatos fenntarthatósági kérdések nagyon hangsúlyosak. A föld és a szőlő a legfontosabb érték, ennek megóvása nem pusztán üzleti érdek, hanem belső igény” – magyarázza Heidrich. Ugyanilyen fontos a helyi közösséghez való kötődés is: gyakran innen kerülnek ki a beszállítók, alkalmazottak, hiszen ha van rá lehetőség, a borászatok a helyi partnereket választják. „Nagyon fontos, hogy vannak olyan szőlőtermelők, akikkel már 15-20 éve együtt dolgozunk” – hangsúlyozta az egyik interjúalany. Erősen megjelenik a fogyasztók iránti felelősségvállalás is: „nem mindegy az, hogy egy ilyen terméket adsz oda egy kisgyermeknek vagy pedig az agyonpermetezett szőlőnek a levét” – mondja egy másik megkérdezett. Az interjúkból erősen megmutatkozik tehát, hogy a beszállítók, az alkalmazottak és a fogyasztók hármasa szent, és a hosszú távú elköteleződés irányukba erős belső motivációból fakad.
Gyakorlati szinten ugyanakkor nagyon is rövid távú, konkrét célok fogalmazódnak meg a tulajdonosokban, ilyen lehet többek között a szolgáltatásbővítés vagy a technológiai fejlesztés. „Amikor 2011-ben a felújítás elkezdődött a pincénél, akkor két célt fogalmaztam meg: hogy a borok tárolásának helye elkészüljön, hiszen fontos, hogy tudjak bort készíteni, de ugyanolyan fontos a kóstolótér, ahol vendégeket tudok fogadni. (…) Ez a kettő volt a legfontosabb, és utána hosszú éveken át történt a többi fejlesztés” – meséli az egyik kutatásban részt vevő tulajdonos.
Természetesen minden vállalat párhuzamosan gondolkozik rövid és hosszú távon is. A borászatoknál és a családi vállalkozásoknál általában több okból kifolyólag veszélyesnek (ít)élik meg a hosszú távú befektetéseket, amelyeknek rövid távon nehezen azonosítható a pénzügyi megtérülése, pláne ha mindezt saját forrásból kell finanszírozni” – magyarázza Heidrich.
INNOVÁCIÓ VS. CSALÁDI ÖRÖKSÉG
Bár a széles értelemben vett innovációs hajlandóság a cégek versenyképessége szempontjából egyértelműen fontos, sajnos a legutóbbi BGE-s adatfelvétel alapján a magyar cégek kb. egyharmada semmilyen – vagyis sem a terméket érintő, sem a szolgáltatással vagy a szervezet fejlesztésével kapcsolatos – innovációt nem hajtott végre a közelmúltban. A borászatok esetében is viszonylag szűk a fogalom értelmezése – az innovációt a megkérdezett borászatok technológiai újításként értelmezik, amelynek középpontjában a szőlőtermesztés és a bortermelés áll. Emellett esetükben esetleg szolgáltatáscsomag-bővítés kapcsán beszélhetünk innovációs aktivitásról, míg társadalmi és különösen szervezeti innovációban jellemzően nem gondolkoznak.
Az innováció mellett, vagy azzal szemben, nagyon erősen működik viszont a családi örökség dimenziója, a hagyományok tisztelete, még akkor is, ha nem minden esetben beszélhetünk több évtizedes, évszázados saját vállalkozási múltról. „Mondhatjuk, hogy szakrális vonzalom ez, az ágazati szereplők kvázi vallásos kötődésüket fejezik ki a szőlőtermesztés és borkészítés ezeréves folyamatához. Ehhez adódik hozzá, hogy a borászatok, vagy a termékek általában a család nevét viselik. Így aztán az általános borászati hagyományok mellé belépnek a családi örökség és érzelmi vagyon is. A korlátozott innováció észlelés mellett, a fejlődést is akadályozhatja az ezekhez való túlzott ragaszkodás” – emeli ki Heidrich.
STATUS QUO VS. FEJLŐDÉS
Jellemző ezekre a cégekre az is, hogy vállalatirányítási és stratégiai szinten alig van kísérlet új szervezeti vagy üzleti modell kialakítására, pedig erre szükség lehet a fejlődéshez, növekedéshez, legyen szó nemzetközi piacra lépésről, portfólió bővítésről vagy akár a generációváltással óhatatlanul megjelenő többcsaládos modellről. Nem meglepetés, hogy ebben a szakmában kevésbé merül fel, hogy a cégeket tovább akarják-e vinni az utódok. Ennek részben oka, hogy jellemzően egészen kisgyermekkortól bevonják a gyerekeket a családi vállalkozásba – a kutatásban résztvevők szerint ugyanis ez egy szükséges bevonás: „() az biztos hétszentség, hogy (…) ha nem nevelődik bele, akkor nem fogja csinálni” – mondja ezzel kapcsolatban egy interjúalany.
A borászatok esetében a fejlődés, növekedés érdekében külsős befektetők vagy professzionális menedzsment bevonása mint opció sem merül fel. Pedig a borászatok természetesen nagyon is akarnak fejlődni. Ennek útját azonban elsősorban a termék és technológiai minőség javításában látják, amely eredményezhet árbevétel növekedést, illetve lehetőséget teremhet az nemzetközi piacra lépésre is. „Fel kell ismerni azonban, hogy a szervezeti fejlődés útjait is ki kell találni. Ennek hiánya ugyanis – a vállalkozások jelenlegi növekedési igényeit figyelembe véve – a közeljövőben komoly akadályként jelenhet meg” – összegzi Heidrich Balázs.
A Budapesti Gazdasági Egyetem 2017-ben, Magyarországon elsőként indította el Családi Vállalkozás Kutatási Programját, melynek keretében szisztematikusan kezdte vizsgálni e fontos és sajátos vállalkozási kört. A kutatási program az elmúlt években a reprezentatív adatfelvételek mellett, számos területen végzett mélyfúrásokat tartalmazott. Ezek közül az egyik, a sajátos jellegzetességeik miatt külön figyelmet érdemlő családi borászatok vizsgálata. A kutatási projekt első fázisának – amelyben 21 pincészetnél végeztek kvalitatív felmérést – eredményeként több fontos téma és dilemma mutatkozik meg, amelyek további kutatások alapjául szolgálthatnak.
