Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek meglepően jelentős drágulásával magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hogy a várakozásokkal ellentétben nem lassult az infláció tavaly decemberben. A januári mutatótól sokat várnak, mert az év eleji átárazások meghatározóak lesznek a fogyasztói árak idei alakulására nézve.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál, az egy hónappal korábbi szintet 0,3 százalékkal haladták meg. Az év egészében pedig átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A maginfláció decemberre 6,4 százalékosra emelkedett a novemberi 5,3 százalékról.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint alapvetően az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árának jelentős emelkedése miatt lett a vártnál magasabb a decemberi infláció. Az erőteljes inflációs nyomást alátámasztja az is, hogy a változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció jelentősen gyorsult. Németh Dávid szerint összességében 6-12 hónapos időtávon lassuló inflációra lehet számítani, de sok a bizonytalansági tényező. Egyrészt a néhány alapélelmiszernél februárban érvénybe lépő árplafon, valamint a tavaly november közepén életbe lépett üzemanyagár-stop lefelé húzza az inflációt, ám kérdés, hogy utóbbi intézkedést február közepétől meghosszabbítják-e. A mostani kilátások szerint Németh Dávid 5,5 százalékos éves átlagos inflációra számít 2022-ben, a decemberi ütem pedig valamivel 4 százalék alatt alakulhat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az inflációs nyomás továbbra is rendkívül széles bázisúnak tekinthető, az élelmiszerár-stoppal érintett termékekre az október és december között történt árváltozást visszafordítva nagyjából 0,1-0,2 százalékponttal mérsékelné az inflációs mutatót az intézkedés a jelenlegi számítások alapján. A decemberi adat alapján egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy januárban, amikor az élelmiszerár-stop még nem lép hatályba, még magasabbra emelkedjen az infláció. A tavalyi átlagosan 5,1 százalékos infláció után 2022-ben még magasabb lehet az átlagos infláció mértéke: az ING jelenlegi előrejelzése 5,6-5,7 százalékos inflációval számol. A decemberi inflációs adat fényében az ING szakértői arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. Várakozásuk szerint az effektív kamat legalább 4,75 százalékra emelkedik majd az idei év első felében. Hogy ennél is magasabbra megy-e, azt nagyban befolyásolja majd a januári inflációs adat.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 6,4 százalékra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta. A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. Az inflációra kockázatot jelentenek a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozását 5 százalékról 5,5 százalékra emeli a Takarékbank.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: tavaly decemberben nem következett be az infláció várt kismértékű csökkenése. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő havi, azaz a januári adat kiemelkedő fontosságú lesz: ez mutatja majd meg, hogy az év elején mennyire árazták át termékeiket a kereskedők, így nagyon sok információt ad majd az adat a 2022-es inflációs folyamatokról és jelentősen meghatározhatja a monetáris politika további lépéseit is. A Századvég Gazdaságkutató szakértőinek várakozásai szerint a 2022-es infláció mértéke is meghaladhatja az 5 százalékot. Tekintettel arra, hogy az idei évben kétszámjegyű, tehát az inflációt érdemben meghaladó átlagbér-növekedés történik, illetve jelentős kormányzati transzferek érkeznek, bővül a kiskereskedelmi forgalom. A magas kereslet ugyanakkor nem segít az infláció visszafogásában, ebben a piaci folyamatok normalizálódásának, a kínálati nehézségek oldódásának és a szigorodó monetáris politikának lehet szerepe.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kifejtette: bár januártól a bázishatás is kedvezőbben alakul és áprilistól kifut a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is, a decemberi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nem várható lassulás. Február elején kulcsfontosságú adat érkezik, ami az egész év tekintetében meghatározó lehet: a megemelkedett energia- és nyersanyagárak miatt bekövetkező átárazás jelentős része az év első hónapjában mehet végbe. A héten bejelentett élelmiszerár-rögzítés minimális mértékben fékezheti a termékcsoport drágulását az idei második hónaptól, de az inflációs pályában véleménye szerint nem hoz változást. Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be. Az energiaárak száguldása a következő hónapokban beépülhet az árakba, másrészt több ágazat is "alsó hangon" 10-20 százalékos áremelést vetített előre 2022-re. Harmadrészt az elkövetkezendő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika továbbra is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében. Mindent egybevetve az idei infláció vélhetően meghaladja majd az 5 százalékos mértéket - vélekedett Nagy János.
(MTI)
