A cégek válságkezelési stratégiái közül továbbra is kiemelkedik a kiadások csökkentése, de ezt idén áprilisban a korábbiaktól eltérően már nem a likviditás javítása, hanem a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása követte - derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) áprilisi felméréséből.
Az MTI-hez kedden elküldött elemzésben szereplő adatok a GVI elmúlt három féléves konjunktúrafelvételéből származnak, amelyek során 2891, 3142 és 2790 hazai vállalkozást kérdeztek meg, a három adatfelvétel egybeesett a koronavírus-járvány első, második és harmadik hullámával.
Az öt leggyakoribb, már alkalmazott válságkezelési eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése, a beruházások lassítása és halasztása, az új termékek, szolgáltatások bevezetése, a beszállítóktól való függőség csökkentése, valamint hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása.
A piaci pozíciók átalakítását célzó válságkezelő intézkedések adatfelvételről adatfelvételre egyre jelentősebb súlyt kaptak. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozások már nem csak a gyors eredményeket ígérő, tűzoltás-jellegű intézkedésekben gondolkodnak, mint a járvány kezdeti időszakában, hanem hosszabb távú stratégia mentén is megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez - jelezte az intézet.
Idén áprilisban a cégvezetők 19 százaléka egyáltalán nem tapasztalt a koronavírus-járvány miatt negatív hatásokat. Legalább egy negatív tényezőt 81 százalékuk nevezett meg, ez jelentősen alacsonyabb arány a 2020. októberi 92 százaléknál és a 2020. áprilisi 93 százaléknál.
Továbbra is a csökkenő keresletet és az otthoni munkavégzés kivitelezhetetlenségét jelölték meg legtöbbször a válaszadók negatív hatásként, de mindkét negatív tényező jelentősen veszített a súlyából a legutóbbi két adatfelvétel óta.
A járvány hazai vállalkozásokra gyakorolt hatásait vizsgálva megállapítható, hogy a szükséges munkaerő hiánya, a csökkenő export és a megrendelés-állomány külföldi anyavállalat általi csökkentése elsősorban az 50 fő feletti, az ipari, az exporttevékenységet végző és a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégeket sújtotta.
A csökkenő kereslet, az otthoni munkavégzés, a rendezvények betiltása, illetve a rövidített nyitvatartás, valamint a teljes leállás az 50 fő alatti, a kereskedelem és a szolgáltatás területén működő, az exporttevékenységet nem végző, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozásokat érintette leginkább hátrányosan.
Az építőipari cégek 34 százaléka ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tapasztalt negatív hatásokat.
A vállalkozások közel fele arról számolt be, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb volt, mint az előző évi, mintegy egyötödük esetében nem változott az árbevétel, bő harmaduk pedig a 2019-esnél nagyobb árbevételt könyvelhetett el 2020-ban. Azok a vállalkozások, amelyek éves árbevétele csökkent 2019-hez képest, átlagosan 29 százalékos csökkenést tapasztaltak.
A legnagyobb arányban a 100 milliónál kisebb éves árbevételű, a 10 fő alatti, az ipari, a külföldi (rész)tulajdonú, valamint a döntően exportáló vállalatok számoltak be arról, hogy 2020-as árbevételük valamilyen mértékben csökkent.
Az átlagosnál lényegesen nagyobb, 43 százalékos csökkenést könyveltek el a 10 fő alatti vállalkozások, 36 százalékot a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek, 35 százalékot az exporttevékenységet nem folytatók, és 43 százalékot az 50 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások.
Erre az évre a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 46 százalékuk arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben vállalkozása éves árbevétele nőni fog. A cégek által várt árbevétel-növekedés átlagos mértéke 17 százalékos azoknál a vállalkozásoknál, amelyek növekedésre számítanak.
MTI