Nehéz helyzetben indultak neki a cégek a koronavírus-járvány harmadik hullámának – derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás eredményeiből.
A második hullám ugyanis tízből 9 kkv-t hátrányosan érintett, amelyek miatt a cégek több mint felénél megszorító intézkedések alkalmazására volt szükség. A legtöbb vállalkozás számára a belföldi kereslet csökkenése és a megváltozott munkafolyamatok okoztak eddig nehézséget.
Az elhúzódó járványhelyzet egyre súlyosabban érezteti hatását a hazai kis- és középvállalkozások körében. „A K&H kkv bizalmi index kutatás 2020. negyedik negyedéves eredményei alapján a koronavírus-járvány harmadik hulláma nehéz helyzetben érte a cégeket, ugyanis a második hullám komoly nyomot hagyott a hazai kkv szektor működésén. November végével bezárólag a kkv-k 90 százaléka érezte a járvány negatív gazdasági hatásait, ezen belül a válaszadók harmadát súlyos veszteségek érték. Az egyes iparágakat azonban eltérő módon érintette a válság. Leginkább a szolgáltató szektorban dolgozók kerültek nehéz helyzetbe, akiknek 36 százaléka számolt be komoly veszteségről, a mezőgazdaságban viszont "csak” minden ötödik cég tapasztalt hasonlót. A második hullám alatt bevezetett megszorító intézkedések számottevő szigorítására remélhetőleg már nem lesz szükség a harmadik hullám alatt, ugyanakkor a kkv-k helyzete várhatóan csak a gazdasági nyitással fog számottevően javulni” – foglalta össze az eredményeket Kökény Roland, a K&H kkv marketing és támogatás vezetője.
a csökkenő belföldi kereslet jelenti a legnagyobb kihívást
A járvány első és második hullámában is, változatlan értékben (47 százalék), a belföldi kereslet csökkenése okozta a legnagyobb kihívást, ami láthatóan a harmadik hullám alatt is velünk marad. A további akadályozó tényezők között jelentősebb eltérés két esetben mutatkozik az elmúlt két hullámban tapasztaltaknál. A megváltozott munkarend és cégen belüli munkafolyamatok, feltehetően a körülményekhez való alkalmazkodás miatt, a második hullám során már kisebb mértékben nehezítették a cégek életét (31 százalék). A szükséges munkaerő hiánya ugyanakkor már a cégek 18 százalékát hátráltatta az első hullám 11 százalékához képest. Ennek hátterében többek között az állhat, hogy a járvány alatt felszabaduló munkaerő szaktudása és tapasztalata nem feltétlenül felel meg annak, amit az adott munkaadó keres.
„A hazai kisvállalkozások működésére – közvetetten ugyan –, de a válság kezdete óta folyamatosan gyengülő forint is kedvezőtlenül hat, erről a válaszadók több mint fele (54 százalék) számolt be. Legtöbben (59 százalék) az import termékek árnövekedése miatti árrés csökkenést jelölték meg fő okként, a cégek közel negyede (24 százalék) pedig az értékesítési lehetőségek romlását említette, amelyet a szükséges áremelések okoztak” – értékelte az eredményeket Kökény Roland.
A járvány gazdasági hatásainak mérsékléséhez a kkv-k több mint fele (53 százalék) megszorító intézkedéseket alkalmazott. Legnagyobb arányban a dolgozók munkaidejének csökkentése és a cég havi kiadásainak mérséklése volt jellemző (32 és 29 százalék). Leépítéssel és a bérek csökkentésével eddig a cégek egyaránt 14-14 százaléka élt.
K&H kkv bizalmi indexről
A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2020. november 9-26. között történt.
A kutatásban megkérdezett vállalkozások méret és árbevétel-kategória szerint:
mikrovállalkozások (20 - 100 millió Ft)
kisvállalkozások (101 - 300 millió Ft)
középvállalkozások (301 millió Ft - 2 milliárd Ft)