Az Eurostat jelentése áttekintést ad a biogazdálkodás helyzetéről Európában. Az adatok majdnem hatszoros növekedést mutatnak a 2004 után csatlakozott országok körében is.
A bio egyre inkább életmóddá kezd válni, és sokan látják úgy, hogy a biotermékek sokkal ízletesebbek, sőt egészségesebbek is, mint a hagyományos mezőgazdaságból származó élelmiszerek. Sokan mások pedig a gazdálkodás környezetkímélő voltára hivatkoznak. Rendre nyílnak a biotermékekkel foglalkozó üzletek is. Mit mondanak a számok és hogy áll a biotermelés az Európai Unióban?
Félmillió hektár évente
Az Eurostat jelentése szerint a bio (avagy a tőlünk nyugatabbra használt szakkifejezéssel organikus) szektor az EU-ban az elmúlt években gyors ütemben növekedett. A 28 EU tagállamban (2015-ben) az egész térségben 11.1 millió hektárt vettek bio művelésbe. 2002 óta ez 5 millió hektárnyi területnövekedést jelent.
Az utolsó dekádban az ekként művelt területek 500.000 hektárral nőnek évente – ami hatalmas növekedés. Mindez pedig 185ezer farmon. A területek 78 százaléka, a farmoknak pedig 81 százaléka található azokban az államokban, melyek 2004 előtt csatlakoztak az EU-hoz (másképpen a 15-ök). Ezekben mind nemzeti, mind pedig EU-s jogszabályok ösztönzik, és segítik fejleszteni a szektort.
Azok az országok, melyek 2004 után lettek az EU tagjai (vagy másnéven az Eurostat jelentésben 13-ak) a 15-ök mögött gyorsan terjesztik ki és fejlesztik ezt a területet. 2002 és 2015 között 12 százalékos növekedést könyvelhetnek el a biogazdaságok ebben a régióban.
A legelők az élen
A biofarmok és cégek vezetői általánosságban jóval fiatalabbak egy hagyományos farm vezetőjénél. 306.500 ilyen céget regisztráltak a 28 EU tagállamban, melyek között szerepelnek termelők, feldolgozók és importőrök egyaránt.
Jó része ezeknek a szereplőknek a mezőgazdaságot képviselik (271.550), legtöbbjük a 15 tagállamban aktív. A 13-aknál 2002-ben 11.600 termelő volt, amely 2015-re 65.650-re nőtt – köszönhetően annak is, hogy az EU kiegészítő támogatást adott az ilyen típusú mezőgazdasági termeléshez.
A biogazdaságok aktívak mind a szántóföldi növények és gyümölcsök termesztése terén, valamint a háziállatok körében is. A számok azt mutatják, hogy az EU-ban mindkét termelési kör pozitív tendenciát mutatott a vizsgált években.
Az adatok szerint a legelők alkotják a biogazdálkodás legnagyobb részét – 58 százalék. Ezt követik a gabonák 20 százalékkal, a kukorica pedig 15 százalékát adja a termelésnek.
Az állattenyésztés terén a birka áll az élen 42 százalékkal, melyet a szarvasmarha követ 34 százalékkal, a baromfi a harmadik helyen áll. Azonban meg kell említeni a sertést (9 százalék) és a kecskét (7 százalék) a 2015-ös bioállatállomány felmérése szerint.
Mivel minden országról nem állnak rendelkezésre részletes adatok az Eurostat adatbázisban, a cikk egyéb forrásokat és saját becsléseket is használt.
