Japán kutatók fejlesztik az apró robotokat, melyek helyettesítik az igazi méheket a növények beporzásában.
A méhállomány az utóbbi években az USA-ban – és világszerte – gyorsan csökken, feltehetően a peszticidek, a betegségek és a klímaváltozás miatt. Ami a legnagyobb probléma a mezőgazdaság és az egész nemzetgazdaság szempontjából az az, hogy a méhek beporzási tevékenységének értéke – többek között az alma- a bogyósgyümölcs- és a mandula ültetvényekben, illetve az uborkában – évente több mint 15 milliárd dollárt képvisel. Beporzók nélkül számos olyan élelmiszernövényt kellene nélkülöznünk, amelyeket naponta fogyasztunk – írja az Agroinform.
Részben az úgynevezett kolónia-összeomlási szindróma ösztönözte a japán kutatókat arra, hogy létrehozzák a robot-méheket, mondta Eidzsiro Mijako, a Chem folyóiratban közölt tanulmány társszerzője.
A rovarméretű mesterséges beporzó drónok állati szőrökkel vannak ellátva, hogy utánozzák a méhek szőrös testalkatát. Ezután Mijake a szőröket egy általa kikevert ragadós géllel kente be, majd a robotot távirányítással a rózsaszín sziromlevelű japán liliom virágaira röptette. A drón ugyanúgy képes volt a polleneket begyűjteni, mint egy természetes beporzó rovar. Amikor egy másik virágra repült, a pollen szemcséket elhullatta, sikeresen beporozva a növényt.
A kutatók remélik, hogy a jövőben mesterséges intelligencia és GPS kombinációjával, illetve nagy-felbontású kamerák használatával teljesen automatizált gépeket tudnak létrehozni. Ezeket azután tényleges farmokon kell tesztelni, annak bizonyítására, hogy laboratóriumon kívül is tudnak-e működni.
