Kedvező meglepetésként fogadták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a kiskereskedelmi forgalom pénteken publikált júliusi adatait.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A júniusi 3,0 százalék után a növekedés ismét 5 százalékhoz közelített a májusi 4,8 százalékos növekedést is felülmúlva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,0 százalékkal nagyobb volt az előző havinál.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kiemelte: a júniusival ellentétben pozitív meglepetést hozott a júliusi kiskereskedelmi adat, az első mutató arról, hogyan startolt a fogyasztás a harmadik negyedévben.
A legfrissebb adatok lényegében összhangban vannak a jövedelmek emelkedésével, illetve a fogyasztás élénkülésével. A fogyasztói bizalom elmúlt hónapokban látott javulása, illetve a vártnál gyorsabb dezinflációból fakadó jelentősebb reálbérnövekedés megjelenik a boltok forgalmában is. Az adat beleillik a kiskereskedelmi eladások 2024 eleje óta mutatkozó javuló trendjébe - írta az elemző.
Érdekes lesz látni, hogy az augusztusban tapasztalt energiakihívás, illetve ezzel kapcsolatba hozhatóan a fogyasztói bizalom korábbi javulásának megtörése nyomot hagyott-e a kiskereskedelmi adatokon, azaz visszafogottabb költéseket látunk-e a nyolcadik hónapra vonatkozó statisztikában - vetette fel.
Az adatok összhangban vannak azzal az alapvárakozással, miszerint a háztartások fogyasztása jelenti az éves GDP-növekedés legfontosabb hajtóerejét - erősítette meg Nyeste Orsolya.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is úgy nyilatkozott, hogy meghaladta a várakozásait a júliusi kiskereskedelmi adat. A meglepetést a nem-élelmiszerboltok és az üzemanyag-töltőállomások forgalmának növekedésére vezeti vissza. Az előbbiben továbbra is jelentős szerepe van a reálbérek érdemi növekedésének, a másikban pedig a turizmusnak, illetve annak, hogy az üzemanyagárak a szomszédos országokhoz képest alacsonyabbak voltak.
Az élelmiszerboltok forgalmától nem is lehet nagy növekedést várni, hiszen sokkal többet enni akkor sem fogunk, ha jóval több a pénzünk, esetleg a jobb minőségű termékeket részesítjük előnyben - jegyezte meg.
Kifejtette: a kiskereskedelmi forgalom bővülésében továbbra is jelentős szerepe van a reálbérek érdemi növekedésének, amiben a béremelkedés mellett a családi adókedvezmények év eleji emelése, a többgyermekes édesanyák fokozatos szja-mentessége és a kiemelkedően alacsony inflációs környezet is szerepet játszik. Meglepő ugyanakkor, hogy az év eleji laza fiskális politika hatásának kifutása nem fogja vissza a forgalmat, véleménye szerint ebben elsősorban a kedvezőbb konjunktúraérzetnek lehet szerepe.
A kedvező júliusi kiskereskedelmi adat jó alapot nyújt a második negyedéves GDP-hez, ha a forgalom alakulása így marad, az a vártnál jobb növekedést hozhat, amiben viszont biztos, hogy a fogyasztás továbbra is fő húzóerő lesz - vélekedett Regős Gábor.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza hasonlóképpen fogalmazott: a júniusban látott negatív meglepetést szépen korrigálta a kiskereskedelem júliusban, ezzel a hazai elemzők között legoptimistább előrejelzést adó ING becslését is felülmúlta - írta elemzésében. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,4 százalékkal haladta meg a 2021-es évi havi átlagot - mutatott rá.
A forgalom egyhavi bővülésének részleteit vizsgálva az élelmiszerüzletek forgalma ismét stagnált, a nem élelmiszer jellegű üzleteké ugyanakkor az előző havi visszaesés után jelentős, csaknem 1 százalékkal nőtt. Az üzemanyag-forgalom havi alapon 3,5 százalékkal nőtt, ami részben az üzemanyagárak korábbi jelentősebb csökkenésével magyarázható.
A historikus magasságokba szökő, - ám most éppen némiképp korrigáló - fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes nominális bérnövekedés továbbra is kedvező alapot nyújt a kiskereskedelmi szektor és így a fogyasztás tartós növekedése számára. Egyelőre minden jel arra utal, hogy 2026-ban is a háztartások tartják a hátukon a magyar gazdaságot a fogyasztásukkal, miközben a beruházások továbbra is küszködnek - közölte az ING Bank szakértője.
