Történelmi mélységben a magyar sertéságazat: a felvásárlási árak már a takarmányköltséget is alig fedezik. Az ágazati szereplők szerint az európai túltermelés, az exportpiacok beszűkülése és az olcsó importhús miatt már a legnagyobb hazai sertéstelepek működése is veszélybe került.
Európai túltermelési válság gyűrűzött be Magyarországra
A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége ügyvezetője szerint ha nem történik gyors beavatkozás, még a legerősebb sertéstelepek működése is veszélybe kerülhet.
– A probléma nem Magyarországon kezdődött, európai szintű válságról beszélünk – mondta lapunknak Fitos Gábor.
Elmondása szerint tavaly szeptember óta folyamatosan romlik a helyzet. Az Európai Unió sertéspiacát egyszerre sújtja az exportpiacok bizonytalansága, az afrikai sertéspestis (ASP) miatti kereskedelmi korlátozások és a túltermelés.
Különösen Spanyolország helyzete borította fel a piacot, ahol az ASP megjelenése jelentős piaci zavarokat okozott. Emellett a világpiacon is egyre erősebb az árverseny.
– Brazília és Kanada jóval alacsonyabb költségek mellett állít elő sertéshúst, miközben az Európai Unióban a szigorú környezetvédelmi és állatjóléti előírások jelentősen növelik a termelési költségeket – magyarázta.
Már csak a takarmányra elég a felvásárlási ár
A magyar termelők jelenleg 400–420 forint körüli áron tudják értékesíteni az élő sertést, miközben az önköltség kilogrammonként 550–600 forint körül alakul.
– Ma ott tartunk, hogy a felvásárlási ár gyakorlatilag csak a takarmány költségét fedezi. A munkabéreket, az energiát, az épületek fenntartását, az ATEV-költségeket és minden más kiadást a gazdáknak saját zsebből kell finanszírozniuk – fogalmazott Fitos Gábor.
A szakember szerint az árak egy év alatt mintegy 30 százalékkal estek vissza.
Fél év alatt 70 milliárd forintos veszteség
A sertéságazat vesztesége már elérte a 70 milliárd forintot.
– Egy mintegy 385 milliárd forintos ágazatnál hat hónap alatt 70 milliárd forint veszteség keletkezett. Ilyen helyzet az elmúlt harminc évben nem fordult elő – hangsúlyozta az ügyvezető.
A korábbi évek ciklikus ármozgásaihoz képest most szerkezeti válságról beszélhetünk, amely az egész európai sertéságazatot érinti.
Már fogynak az állományok
A válság első jelei már a gazdaságokban is látszanak.
A szövetség vezetője szerint egyre több termelő csökkenti az állományát, és már olyan vállalkozások is vannak, amelyek jelezték: nem tudják tovább finanszírozni működésüket.
– Vannak gazdák, akiknek hétről hétre kell előteremteniük a pénzt a takarmányra. Egy élő állatokkal foglalkozó ágazatban ez tarthatatlan helyzet – mondta.
A nyári árjavulás is elmaradt
Normális piaci körülmények között a nyári időszak kedvezőbb árakat hozna a sertéstartóknak, ráadásul a nagy sportesemények – például a labdarúgó-világbajnokság – idején hagyományosan nő a sertéshús iránti kereslet. Most azonban ennek semmi nyoma.
– Semmi nem utal arra, hogy rövidtávon javulnának az árak – figyelmeztetett Fitos Gábor.
A spanyol dömpingáru is nehezíti a helyzetet
A hazai piacot jelentősen befolyásolja az olcsó spanyol sertéshús megjelenése is.
A szakember szerint a spanyol hús egyes esetekben 20–25 százalékkal olcsóbban jelenik meg a piacon, mint a magyar vágóhídi árak, ami tovább rontja a hazai termelők versenyhelyzetét.
Magyarország egyedül nem tudja megoldani
Fitos Gábor szerint a válság kezelésére nem elegendőek a nemzeti intézkedések.
– Ez európai uniós szintű probléma, ezért uniós szintű válaszokra van szükség. Magyarország önmagában ezt nem tudja megoldani – hangsúlyozta. Hozzátette: ha a jelenlegi piaci helyzet tartósan fennmarad, nemcsak a sertéstartók, hanem a hazai húsfeldolgozó ipar is komoly nehézségekkel szembesülhet.
Már a legerősebb gazdaságok tartalékai is fogynak
A legaggasztóbbnak azt nevezte, hogy már nemcsak a kisebb gazdaságok, hanem a legmodernebb, korábban fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások is pénzügyi nehézségekkel küzdenek.
– Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, a legerősebb cégeknek is legfeljebb két-három hónapjuk maradhat. Egyszerűen nem lesz miből finanszírozni az állatok etetését és a működést – figyelmeztetett.
A szövetség ezért azt szeretné, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon az ágazat súlyos helyzete, mert a sertéstartók szerint az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságát élik át. Különösen fájdalmas ez épp most, amikor a hazai malactermelés az elmúlt időszak jelentős fejlesztéseinek köszönhetően gyakorlatilag képes lenne már kielégíteni a magyar sertéshizlalás igényeit, ellentétben a korábbi évekkel, amikor azt német, illetve dán importból fedezték.
Éder Tamás, a Hússzövetség és a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke szerint is a nemzetközi folyamatok elszenvedője a magyar sertéságazat, az európai túlkínálat miatt már a vágóhidak is veszteséggel működhetnek.
– A jelenlegi sertéspiaci válság egész Európát érintő probléma – erősítette meg Éder Tamás. Mint rámutatott, sajnos Magyarország csupán az Európai Unió sertéshústermelésének alig két százalékát adja, ezért nincs érdemi hatása a piaci folyamatokra. – A hazai élősertés-árak szorosan követik a német jegyzéseket, mivel a nagy vágóhidak szerződéseinek többsége ehhez igazodik. Az idei évben ugyan rövid ideig emelkedtek az árak, ezt azonban meredek visszaesés követte, és a német sertésár ezen a héten is további 10 eurócenttel csökkent.
Több ok áll a válság mögött
A szakember szerint a mostani helyzet kialakulásához több tényező vezetett.
Az egyik legfontosabb ok az Európai Unió és Kína között tavaly kiéleződött kereskedelmi konfliktus. Kína jelentős vámokat vetett ki az európai sertéshúsra, amely emiatt elvesztette versenyképességét az ázsiai piacon. A korábban exportra szánt árumennyiség így az uniós piacon maradt, tovább növelve a kínálatot. Ugyan ezt a rendkívüli vámot módosították, az európai hús piacvesztése sajnos már megtörtént.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Spanyolországban – az európai sertéshústermelés egyik legfontosabb központjában – megjelent az afrikai sertéspestis Katalóniában. Emiatt az érintett térségből származó sertések exportja számos harmadik országba, köztük Kínába is ellehetetlenült.
Mindeközben maga Kína is jelentősen növelte önellátását az elmúlt évek ágazatfejlesztéseinek eredményeként, így importigénye folyamatosan csökkent. Az elmúlt hónapokban már Kínában is túltermelés alakult ki, ami ott is jelentős áresést okozott.
Elárasztja a piacot az olcsó hús
Az európai túlkínálat következményeként rendkívül olcsó sertéshús jelenik meg nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai kiskereskedelmi láncok polcain is.
Éder Tamás szerint hiába olcsó az élő sertés, a hús átadási ára annyira lecsökkent, hogy a vágással foglalkozó húsipari vállalkozások sem tudnak nyereséget termelni.
Bár a féléves gazdasági eredmények még nem ismertek, a szakember szerint szinte biztosra vehető, hogy a legtöbb vágóhíd legfeljebb nullszaldós eredményt ér el, de valószínűleg sokan veszteséget könyvelhetnek el.
Tízezreket buknak a sertéstartók
A válság legnagyobb vesztesei azonban jelenleg a sertéstartók.
A termelők állatonként akár több ezer, sőt egyes esetekben tízezer forintot meghaladó veszteséget is elszenvednek. Emiatt egyre több gazdaságban merül fel, hogy a jelenlegi állomány kifutása után már nem telepítenek újabb hízókat.
Éder Tamás arról is beszélt, hogy már most tapasztalható: egyes hizlalók nem vásárolnak malacot a kocatartóktól, ami előrevetíti az élősertés-kínálat csökkenését Európa-szerte.
Piaci korrekció jöhet
A Hússzövetség elnöke szerint a jelenlegi helyzet hosszabb távon nem fenntartható, ezért előbb-utóbb piaci korrekció következhet be.
Az állomány csökkenése idővel mérsékelheti a túlkínálatot, ami ismét emelkedő élősertés-árakat eredményezhet. Egyelőre azonban ennek még nincsenek egyértelmű jelei.
A termelők szerint az önköltség jelenleg kilogrammonként 556–600 forint körül alakul, miközben az uniós ötéves átlagár is megközelítőleg ezen a szinten mozog. A jelenlegi piaci árak azonban ettől most még jelentősen elmaradnak, ezért az ágazat szereplői továbbra is komoly veszteségekkel kénytelenek szembenézni.