A technológia már ott tart, hogy az újrahasznosított víz élelmiszeralapanyag lehet. Rendhagyó sört főzött a Xylem és a Müncheni Műszaki Egyetem,az ívóvíznél is tisztább lett az újrahasznosított víz.
Képzeld el, hogy a pohár sör, amit épp kortyolsz, valamikor szennyvíz volt! A Xylem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös Reuse Brew projektje pontosan ezt valósította meg: fejlett víztisztítási technológiák sorozatával olyan minőségű vizet állítottak elő újrahasznosított szennyvízből, amely sörfőzésre – vagyis emberi fogyasztásra – is tökéletesen alkalmas, méghozzá megfelelve a híres bajor tisztasági törvény előírásainak. A projekt célja azonban nem a sörgyártás forradalmasítása, hanem valami ennél nagyobb: megváltoztatni azt, ahogyan a társadalom a szennyvízre gondol.
Amikor a sör több, mint ital
A sörnek több mint 90 százaléka víz – és ez a sörfőzést a vízminőség egyik legszigorúbb tesztjévé teszi. Nem véletlen, hogy a történelem során épp a helyi víz minősége határozta meg, hol és milyen sört főztek: a pilseni lágy víz szülte a pilsnert, a müncheni a bajor lagereket. A Reuse Brew projekt ezt a hagyományt fordítja a feje tetejére: a bajor Schweinfurt városának szennyvíztisztítójából kiinduló víz ózonozáson, biológiailag aktivált szénszűrésen, nanofiltráción és ultraibolya-alapú fejlett oxidációs eljáráson esett át – mire a Müncheni Műszaki Egyetem sörfőzdéjébe ért, ivóvíz minőséget meghaladó tisztaságú volt.
A projekt keretében 6000 liter szennyvízből 4000 liter tisztított ivóvizet állítottak elő, és 1500–1800 liter Helles sört főztek, amely laboratóriumi elemzésekkel igazoltan biztonságos és ízletes. (A helles egy bajor stílusú, könnyed, enyhén komlózott alsóerjesztésű sör, ami a lagerek kategóriájába tartozik.)
Nem a technológia hiányzik, hanem a szemlélet nem elég érett
A projekt üzenete túlmutat a sörön. Globálisan a szennyvíz mindössze 11 százalékát hasznosítják újra – nem azért, mert a technológia nem létezik, hanem mert a szabályozási keretek, az infrastruktúra és a társadalmi elfogadottság még nem tartott lépést a lehetőségekkel.
Azért vannak kivételek: Szingapúr már az újrahasznosított szennyvízzel fedezi vízigénye 40 százalékát, de a kaliforniai Orange megyében, illetve Namíbia fővárosában, Windhoekban évtizedek óta vezetnek vissza tisztított szennyvizet az ivóvízhálózatba - egyetlen rögzített közegészségügyi incidens nélkül. A világ nagy része azonban még mindig elvezeti ezt az értékes erőforrást.
„A szennyvíz nem hulladék – hanem egy folyamatosan rendelkezésre álló erőforrás, amelyet a legszigorúbb minőségi követelményeknek megfelelően lehet kezelni. A Reuse Brew projekt azt bizonyítja, hogy nem a technológia az akadály: a fejlett tisztítási eljárások már most képesek arra, hogy a szennyvízből ivóvíz minőségű vizet állítsanak elő. A kérdés az, hogy mikor döntünk úgy, hogy ezt az erőforrást nem engedjük el” – mondja Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.
Magyarországon is hasznos lehet a technológia
Magyarország söripara az elmúlt évtizedben látványos hatékonyságjavítást ért el: ma már kevesebb mint három hektoliter vizet használnak fel egyetlen hektoliter sör előállításához, szemben a tíz évvel ezelőtti négy és fél hektoliterrel[1], ugyanakkor ez még mindig jelentős mennyiség. Eközben a hazai mikrosörfőzdék száma is ugrásszerűen nőtt – ezek mindegyike vízigényes üzem, amely a helyi vízkészletekre támaszkodik. „Egy olyan országban, ahol a klímaváltozás hatására egyre több az aszály és a vízhiányra visszavezethető esemény, a szennyvíz újrahasznosítása nemcsak elvont fenntarthatósági cél, hanem egyre inkább gyakorlati szükségszerűség” – tette hozzá Gampel Tamás.
A megoldás készen áll – csak alkalmazni kell
A Reuse Brew technológiai háttere nem laboratóriumi különlegesség: az ózonozástól a nanofiltrációig minden lépés ipari méretekben is alkalmazható, mezőgazdasági öntözéstől városi vízellátásig. A projekt azt üzeni, hogy a vízújrahasznosítás nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik legkézenfekvőbb válasza a fokozódó vízstresszre. Ahogy a sörfőzők évszázadok óta a víz minőségéhez igazítják receptjeiket, úgy kell a vízgazdálkodásnak is alkalmazkodnia – és ehhez a technológia rendelkezésre áll.
A technológia, ami a szennyvízből ivóvizet csinál
Ózonozás: nagy reaktivitású ózon bontja le a gyógyszermaradványokat és egyéb szerves mikroszennyezőket – az uniós előírások által meghatározott indikátoranyagok több mint 80 százalékát eliminálja, miközben a baktériumok és vírusok 99 százalékát is inaktiválja.
Biológiailag aktivált szénszűrés: speciális mikrobák és aktívszén kombinációja biológiailag lebontja az ózonozás melléktermékeit, miközben adszorpcióval eltávolítja a maradék szerves szennyezőket.
Nanoszűrés: nagy nyomású membrán távolítja el az oldott sókat, a mikroszennyezőket és a mikrobiológiai szennyeződéseket – az energiaigényes fordított ozmózisnál hatékonyabban és gazdaságosabban.
Ultraibolya-alapú fejlett oxidáció: hidrogén-peroxid és UV-sugárzás kombinációjával hidroxilgyököket hoznak létre, amelyek a maradék szennyezők további 90 százalékát és a kórokozók 99,9999 százalékát semlegesítik.
