Ahogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja a harmadik hetébe lép, az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ez súlyosan megzavarja a műtrágyapiacokat, és rövid távon veszélyezteti a fejlődő országok élelmezésbiztonságát – foglalja össze a European Supermarket Magazine (ESM).
Miért kulcsfontosságú a Hormuzi-szoros a műtrágyaellátás szempontjából?
A műtrágyagyártás energiaigényes folyamat, amely nagymértékben támaszkodik a földgázra, mint alapanyagra: az energia akár a termelési költségek 70%-át is kiteheti.
Ennek eredményeként a világ műtrágyájának jelentős részét a Közel-Keleten gyártják, a globális kereskedelem egyharmada pedig a Hormuzi-szoroson, az iráni partvidék mentén húzódó keskeny hajózási útvonalon halad át, amely a konfliktus kezdete óta nagyrészt lezárás alatt áll.
A világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szükségletének mintegy 20%-a is ezen a szoroson halad át, és a szoros közel teljes lezárása, valamint az öbölben végrehajtott rakéta- és dróntámadások miatt a regionális energiatermelő létesítmények kénytelenek voltak leállítani a termelést.
Ez pedig a Perzsa-öböl térségében és azon túl is műtrágyagyárak leállásához vezetett, éppen akkor, amikor az északi féltekén a gazdák a tavaszi vetésre készülnek, így kevés lehetőség marad késedelmekre.
Miért kritikusak a műtrágyák az élelmiszerbiztonság szempontjából?
A világ élelmiszer-termelésének körülbelül fele műtrágya felhasználásával történik, így az elhúzódó ellátási zavarok jelentős következményekkel járnának az élelmiszer-ellátásra nézve – mondta Marina Simonova, az Argus elemzője.
Egyes országokban a műtrágyák a gabonatermelés költségeinek akár 50%-át is kitehetik, és az ENSZ élelmiszerügyi ügynöksége figyelmeztetett, hogy sok alacsony jövedelmű ország már a háború előtt is szenvedett az élelmiszer-bizonytalanságtól.
Rövid távon a legfontosabb műtrágyák a nitrogénalapú termékek, például a karbamid (urea), mivel általánosságban elmondható, hogy ha egy gazdálkodó egy szezonban nem alkalmazza ezeket, az valószínűleg csökkenti a hozamokat. Ez kevésbé igaz más kulcsfontosságú termékekre, például a foszfát- és káliumalapúakra.
A karbamid globális piaca már a jelenlegi konfliktus előtt is szűkös kínálattal küzdött, Európa kénytelen volt csökkenteni a termelést az olcsó orosz gáz kiesése miatt, Kína pedig – a belföldi ellátás biztosítása érdekében – korlátozta a műtrágyaexportot, beleértve a karbamidot is.
Mely műtrágyagyárak álltak le vagy csökkentették a termelést?
A Qatar Energy leállította a világ legnagyobb karbamidüzemének termelését, miután az LNG-létesítményeit ért támadások miatt a gázkitermelést is felfüggesztette.
Indiában – amely a globális karbamidpiac egyik meghatározó szereplője – három karbamidgyár csökkentette a termelést, mivel a katari LNG-szállítások drasztikusan visszaestek.
India, ahol a világ népességének közel egyötöde él, karbamid- és foszfátalapú műtrágyáinak több mint 40%-át a Közel-Keletről szerzi be, nemrégiben 1,3 millió tonna karbamid vásárlásáról állapodott meg – amelynek egy része lehet, nem érkezik meg időben.
Banglades öt műtrágyagyárából négyet bezárt, míg az ausztrál Wesfarmers (WES.AX) szállítási késedelmekre figyelmeztetett, többek között a karbamid esetében is.
Egyiptom, amely a globális karbamid-kereskedelem 8%-át szállítja, nehézségekbe ütközhet a nitrogénműtrágya előállításában, miután Izrael vis maiort hirdetett az országba irányuló gázexportra – állítják a Scotiabank és a Rabobank elemzői.
Brazília csaknem 100%-ban importált karbamidra támaszkodik, amelynek közel fele a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik.
Az Egyesült Államokban a gazdák üres bolti polcokról számolnak be: az országban jelenleg az év ezen időszakában szükséges műtrágya mennyiségének nagyjából 25%-a hiányzik.
A Scotiabank adatai szerint a globális karbamidexport márciusban várhatóan körülbelül 1,5 millió tonnára csökken, szemben a Kína nélküli 3,5 millió tonnával, illetve a Kínával együtt elérhető 4,5–5 millió tonnával.
Hogyan hatott a konfliktus a műtrágyaárakra?
Az Argus szerint a karbamid exportárak a Közel-Keleten mintegy 40%-kal ugrottak meg, és múlt péntekre meghaladta a tonnánkénti 700 dollárt, szemben a háború előtti, valamivel 500 dollár alatti szinttel.
Az Egyesült Államokban a műtrágyaárak akár 32%-kal is megugrottak a konfliktus kezdete óta.
Az elemzők szerint a nitrogénalapú műtrágyák, például a karbamid ára akár meg is duplázódhat, ha a háború elhúzódik.
A Közel-Kelet domináns piaci részesedése miatt egyetlen más termelő sem képes gyorsan pótolni a kieső kínálatot – mondta Chris Lawson, a CRU elemzője. Oroszország, a világ legnagyobb műtrágyaexportőre szintén ellátási zavarokkal néz szembe az ukrajnai dróntámadások miatt, míg Kína jelentős kapacitása ellenére korlátozza exportját – tette hozzá.
(Kép: 123RF)
