A Magyar Közlöny 2025. évi 73. számában megjelent az agrárminiszter 26/2025. (VI. 19.) AM rendelete, amely módosítja a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet húskészítményekre és egyes előkészített húsokra vonatkozó előírásait. A változások célja, hogy a szabályozás korszerűsítésével és pontosításával átláthatóbb, versenyképesebb, a fogyasztók számára megbízhatóbb tájékoztatást nyújtó élelmiszerpiac jöjjön létre. A rendelet fontos lépés a húskészítményekre vonatkozó jogi környezet korszerűsítésében, amely egyszerre segíti a fogyasztói tájékozódást, és támogatja a hazai élelmiszeripar minőségi törekvéseit.
A rendelet - többek között - bevezeti a fehérjeminőségi érték fogalmát, amely megmutatja, hogy az adott élelmiszerben található fehérjék milyen mértékben hasznosulnak az emberi szervezetben. Ez a paraméter több húskészítmény esetében minimálisan elvárt értékként is megjelenik, így új alapokra helyezi a termékek minőségének megítélését. A szabályozás ezen új eleme várhatóan nemcsak a fogyasztók tudatos választását segíti, hanem a gyártókat is ösztönzi a magasabb beltartalmi értékkel bíró termékek előállítására.
Jelentős változást hoz a kolbászok és szalámik összetételének megadására vonatkozó szabályozás is. A hagyományosan hosszabb érlelési folyamatokon áteső termékek esetében a víz-, fehérje- és zsírtartalom nem abszolút értékben, hanem ezek arányaként (hányadosként) kerül feltüntetésre. Ez a megközelítés jobban követi a termékek természetes változásait, és pontosabb képet ad azok tényleges összetételéről.
Az új rendelet külön kategóriaként vezeti be a „félszáraz” és „száraz” elnevezéseket mind a hagyományosan, mind a vezérelt körülmények között érlelt kolbászok és szalámik esetében. Ez a lépés fontos mérföldkövet jelent az érlelési technológiák pontosabb kommunikációjában, és hozzájárul a fogyasztói elvárások és tapasztalatok összehangolásához.
A rendelet újraszabályozza a penészes felületű húskészítmények megnevezését is. A korábban alkalmazott „penészes” és „penészmentes” megjelöléseket a jövőben kizárólag a „nemespenészes” kifejezés váltja fel, amely egyértelműen utal a kívánatos, technológiailag irányított penészesedési folyamatokra. E változtatás célja, hogy a jelölések ne legyenek félreérthetőek, és a fogyasztók számára világos legyen a termék jellege.
Pontosításra került a „téliszalámi” megnevezés alkalmazásának szabályozása is. A jövőben ez a megnevezés kizárólag a tradicionális, csemege ízvilágú szalámik esetében használható, amelyek megfelelnek meghatározott összetételi és érzékszervi követelményeknek. Ez a lépés védi a minőségi magyar élelmiszermárkák hitelességét, és elősegíti a fogyasztók bizalmának megőrzését.
A hústartalom meghatározására vonatkozóan a módosítás rendeleti szinten is rögzíti a számítás módszertanát, amely korábban csak útmutatókban szerepelt. Az új szabályozás a mintavételi adatbázisra építve teszi lehetővé az egységes és ellenőrizhető hústartalom-meghatározást, ami kulcsfontosságú mind az élelmiszerbiztonság, mind a fogyasztóvédelem szempontjából.
Emellett bevezetésre került a csontokról mechanikusan lefejtett hús új definíciója is, amely szerint a termék akkor sorolható ebbe a kategóriába, ha a benne lévő kalciumtartalom meghaladja a 200 mg/kg értéket. Ez az objektív, mérhető határérték hozzájárul a gyártási technológiák egyértelmű besorolásához és a termékek helyes címkézéséhez.
A rendelet a 2008. évi XLVI. törvény felhatalmazása alapján, a Kormány 182/2022. (V. 24.) rendelete által biztosított jogkörben került kiadásra, és a megjelenését követő harmadik napon, azaz 2025. június 22-én lépett hatályba. A módosításokat az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közreműködésével vezetik be, a piaci szereplők számára megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett.
A szabályozás frissítése jelentős előrelépés mind a fogyasztói bizalom erősítése, mind az élelmiszeripari versenyképesség növelése szempontjából. A pontosabb és egységesebb előírások alkalmazása hozzájárul ahhoz, hogy a magyar húskészítmények a hazai és nemzetközi piacokon is világos, átlátható minőségi garanciát képviseljenek.
(Forrás: NAK / Dr. Szűcs Viktória)
