Zuhanó árak, emelkedő költségek és elmaradó fejlesztések – a sertéstartók nehéz helyzetbe kerültek, miközben a fogyasztók néhány száz forintos árcsökkenést érzékelnek a pultoknál.
A szakértők szerint a mostani helyzet nemcsak átmeneti megingás, hanem globális folyamatok következménye is lehet.
Az év elején még biztatóan indult a sertéspiac: 2025 januárjában a német jegyzés – amelyhez a hazai felvásárlási árak is igazodnak – 1,92 euró volt kilogrammonként. Májusra 2,1 euróig erősödött, majd nyáron megtorpant, őszre pedig visszaesett. Október közepe óta ismét a mélyponton stagnál.
Ez az árzuhanás a magyar termelőket is súlyosan érinti – magyarázta Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa. Hozzátette: a német trend mellett a forint erősödése is kedvezőtlenül hatott az exportbevételekre. Ennek eredményeként a hizlalók most mintegy 25 százalékkal kevesebbért tudják eladni a hízósertéseket, mint néhány hónappal ezelőtt.
A piaci információk szerint az élősertés kilogrammonkénti felvásárlási ára jelenleg 530 forint körül alakul szerződéses partnerek esetén, míg a szabadpiacon 500–510 forintért is kénytelenek értékesíteni. Tavaly ugyanakkor 665 forintot fizettek egy kilogramm élősertésért – vagyis a bevétel drasztikusan, közel negyedével csökkent.
A költségek nem csökkennek – sőt, nőnek
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a költségoldalon nincs enyhülés. A takarmányárak még mindig a tavalyi szint felett vannak – az Agrárközgazdasági Intézet szerint a különböző hízótápok ára szeptemberben 4–10 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Az energiaárak sem mérséklődtek érdemben, miközben a munkaerőhiány és a bérnyomás miatt a sertéstartóknak fizetéseket kellett emelniük. „Nyomás alatt van az ágazat – muszáj volt bért emelni, különben elmegy a munkaerő” – fogalmazott Oláh Endre.
Ezekkel a költségekkel az önköltség már sok gazdaságnál alig térül meg, és több termelő már veszteségesen működik. Azok a kisebb családi gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek tartalékokkal, különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek a téli hónapokban.
Fejlesztések a levegőben – pályázati pénzre vár az ágazat
A sertéstartók most elsősorban abban bíznak, hogy a KAP Stratégiai Terv állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázataiban mielőbb megszületnek a döntések. A támogatási keret eredetileg 200 milliárd forint volt, amelyből 50 milliárdot a kisebb, 150 milliárdot a nagyobb beruházásokra különítettek el. A túligénylés miatt azonban az Agrárminisztérium 450–500 milliárdra emelné a keretet.
A fejlesztési kedv egyértelmű: a nagyobb projekteknél – ahol 200 millió és 5 milliárd forint közötti támogatásra lehetett pályázni – 438 kérelmet nyújtottak be összesen 765 milliárd forint támogatásigénnyel. Az átlagos projektméret így 3 milliárd forint körül alakulna, amihez az önerőt többnyire csak banki hitelből tudják előteremteni a gazdaságok.
A mostani piaci környezetben azonban kérdés, lesz-e elég erő és likviditás ahhoz, hogy ezek a fejlesztések meg is valósuljanak. Sok helyen a növénytermesztésből származó jövedelem sem pótolja a kieső állattenyésztési bevételt – az Alföldön például a gyenge kukoricatermés miatt ez a tartalék is hiányzik.
A fogyasztók sem biztos, hogy nyernek rajta
A boltok polcain közben valóban mérséklődtek az árak: a KSH szerint a rövidkaraj kilónkénti ára 2630 forintról 2360-ra, a sertéscombé 2010-ről 1890 forintra csökkent. Ugyanakkor az árak csökkenése mögött nem csak a piaci folyamatok állnak: a kiskereskedelmi árrés-csökkentés is torzító hatást gyakorol.
A feldolgozott termékeknél ráadásul más tendencia látható. A szárazkolbász például január és október között 5790 forintról 6090-re drágult, míg a téliszalámi ára enyhén csökkent (10890-ről 10510 forintra). Az élősertés árának esése tehát nem egyenletesen épül be az élelmiszerláncba, így a fogyasztói oldalon sem jelent valódi megkönnyebbülést.
Globális okok a háttérben – újabb árcsökkenés jöhet
A sertéshús-termékpálya gyengülése nem csak magyar jelenség. Az MBH AgrárTrend Index szakértői szerint az, hogy a malac ára közel harmadával esett vissza az év során, arra utal, hogy további hízóárcsökkenés is várható.
A folyamat hátterében világgazdasági tényezők állnak: a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi feszültségek, a kínai sertésszektor növekvő termelése, valamint a Brazília és az Európai Unió közötti exportverseny mind lefelé nyomják az árakat.
Ezek a hatások láncreakciót indítanak el az egész kontinensen – a hazai termelők pedig a nemzetközi piac mozgásaitól függnek. „A magyar sertéstartó a globális árverseny közepén ül, miközben a költségei helyben nőnek, a bevételei pedig külföldön dőlnek el” – foglalta össze helyzetüket egy ágazati szakértő.
Fájdalmas egyensúlykeresés
A jelenlegi piaci környezet a sertéstartók számára nem fenntartható hosszú távon. A legtöbb gazda abban bízik, hogy a támogatási döntések, a fejlesztések és a takarmányárak stabilizálódása enyhít majd a helyzeten.
Addig azonban marad a kényszerű spórolás: kevesebb beruházás, visszafogottabb állomány, és reménykedés egy jobb évben. A vásárlók rövid távon olcsóbb húst látnak a boltokban – de ha a termelők nem maradnak talpon, hosszú távon a hazai sertéshús-ellátás kerülhet veszélybe.
Forrás: MNO
