A cukorpiac kanyarvételeire a sikeres cukorkagyártók exportbajnok, innovatív termékek fejlesztésével válaszolnak, kristályosodott ki a budapesti kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a Magyar Édességgyártók Szövetsége és az Európai Cukorfelhasználók Szövetsége október elején invitálta meg a sajtó képviselőit.
A termelők és a feldolgozók szakmai szervezetei a törvényalkotóknak is új intézkedéseket javasolnak, amelyek növelnék régiónk versenyképességét.
Kapnak hideget és meleget is a hazai édességgyártók az árak, a fogyasztói kereslet és a szabályozási környezet változásai miatt – mondta nyitó előadásában Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A piac mérete az idei év első nyolc hónapjában például megközelítette a 450 milliárd forintot, a gyártói bevételeket azonban az erős infláció növelte, mivel a szállított mennyiség alapján a piac csökkent – miközben az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben az értékesítés volumene ugyanebben az időszakban 2,7 százalékkal növekedett.
A kakaó ára, amely tavaly rekordmagasságokban járt, mostanra mérséklődött ugyan, de még mindig a duplája a két évvel ezelőtti önmagának. Ráadásul a kedvező fordulatnak csak jövőre örülhetnek majd az édességgyártók, mert az idei ünnepi idényre már legyártották termékeiket.
Újabb egy évvel halasztja az erdőirtás-mentes termékek – többek között kakaó, kávé, szója, olajpálma – unión belüli forgalmazására vonatkozó EUDR (EU Deforestation Regulation) rendeletének hatályba lépését, jelentette be az Európai Bizottság a sajtókerekasztal előtti órákban. A piaci szereplőknek így 2026 végére kell majd felkészülniük a megfelelési követelmények teljesítésére, és ez az édességgyártókat is segíti idei költségeik csökkentésében.
Az idén októbertől tovább emelt ERP-díjak megfizetése ugyanakkor plusz terhet ró a piaci szereplőkre. A kiterjesztett gyártói felelősségre (Extended Producer Responsibility) vonatkozó uniós környezetvédelmi irányelvnek megfelelően Magyarországon 2023 júliusa óta működik az EPR-rendszer, amelyben meghatározott körforgásos termékek, közöttük a csomagolások és a reklámpapír hulladékkezelését a gyártók finanszírozzák. Az európai viszonylatban eddig is legdrágábbnak számító rendszerben nehezen értelmezhető a díjemelés, mutatott rá Sánta Sándor. A mind kiterjedtebb újrahasznosításból származó, növekvő bevételek mellett az ERP-díjaknak inkább csökkenniük kellene.
Cukorpiaci ingadozások és az ellátás biztonsága
Az Európai Cukorfelhasználók Szövetsége (CIUS) több mint 15 ezer élelmiszer- és italgyártó vállalatot képvisel, amelyek az unióban gyártott cukor legnagyobb részét felvásárolják magas hozzáadott értékű termékeik – például édességek, gyümölcslekvárok, csokoládék és üdítőitalok – gyártásához. A szervezet tagvállalatai 400 ezernél több munkahelyet biztosítanak, és jelentős mértékben hozzájárulnak az unió mezőgazdasági-élelmiszeripari teljesítményéhez és kiviteli többletéhez.
Évi 15-20 millió tonna répacukrot gyárt, az Európai Unió ezzel a világranglista első helyén szerepel, mondta előadásában Mayssa Vandevyvre, a CIUS főigazgatója. Szállítóink versenyképes áron termelnek, amely a brazil nádcukor árával vetekszik, a piacot azonban szerkezeti problémák terhelik. A cukortermelés például az európai répaövben – Észak-Franciaországban, a Benelux államokban, Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban – összpontosul, míg a finomítók nagyrészt a répát kevéssé termesztő régiókban, többek között Portugáliában, Dél-Kelet-Európában, valamint Olaszország déli részén működnek.
Az európai cukorpiac emellett erősen konszolidált, a termelt mennyiség felét francia és német vállalatok szállítják, és a 7 legnagyobb gyártó az uniós piac több mint négyötödét, 81 százalékát adja. Mindez korlátozza a versenyt, a szállítás költségeit pedig növeli. Az uniós cukor piaci ára gyakran ingadozik, mind az EU referenciaártól, mind a világpiaci ártól eltér, hol felettük, hol alattuk alakul. A gyártás és a kivitel mellett az unió a világ több országából is cukrot importál. A tavaly október és idén szeptember között behozott cukor közel harmada Ukrajnából és az Egyesült Királyságból, negyede Mauritiusról és Kolumbiából érkezett.
Bár a cukor európai felvásárlói a helyi beszerzést részesítik előnyben, a CIUS nagyobb változatosságot sürget. A diverzifikáció ugyanis növelné az ellátás biztonságát, a piactorzulás kockázatát pedig csökkentené. A szervezet továbbá a kontraproduktív szabályok felülvizsgálatát javasolja a törvényalkotóknak. A felhasznált uniós cukor mennyisége helyett például a gyártott termékek hozzáadott értékére kellene összpontosítani, és a szabályalkotást ezen a piacon is tényekre, hatástanulmányokra, valamint az érintett felekkel folytatott konzultációra alapozni.
Ízes izgalmak és roppanós örömök az ünnepekre
A Haribo, a gumicukorkák vezető gyártója Nemesvámoson az ezredfordulón nyitotta meg magyarországi gyárát, ahonnét Kanadától Ausztráliáig a világ minden tájára szállít termékeket, amelyeket a legszigorúbb élelmiszer-ipari szabványoknak megfelelően, természetes alapanyagokból, mesterséges színezék hozzáadása nélkül és vegán változatban is készít. Idén az év végi ünnepi szezon újdonságai között jelennek meg például a savanykás ízű gumidenevérek, az édes-savanyú gumitökök és -kísértetek, míg a gumi rénszarvasok karácsonyra is friss ízélményeket ígérnek.
Innovatív termékekkel bővíti magyarországi kínálatát a sajtókerekasztalon szintén bemutatkozó Storck is. A karamellkrémes cukorkák legnagyobb szállítója karamellás pattogatott kukoricát és kekszfalatokat helyez a hazai boltok polcaira.
Meglehet, az NL Green nevét a hazai fogyasztók kevéssé ismerik, a mórahalmi cég ízesített kandiscukor pálcái annál keresettebbek olyan piacokon, mint az Egyesült Államok. A kisvállalat újító erejét érzékelteti, hogy a meleg italokat keverés közben édesítő pálcikák mellett ügyfeleik kérésére már hideg italokban oldódó változatot is gyártanak gin, illetve tequila alapú koktélok készítéséhez – és aligha okozna meglepetést, ha ez a termékvonal a közeljövőben a hazai piacot is meghódítaná.
