Továbbra is kitart a nagyvállalatok borús hangulata a gazdasági kilátásaikat illetően: a K&H nagyvállalati növekedési index a harmadik negyedévben -5 pontra módosult, vagyis csupán egy pontot javult az előző mérési ciklushoz képest.
A vállalatok saját gazdasági helyzetét leképező vállalati részindex ezúttal átlépett a negatív tartományba, jelenleg -1 ponton áll, míg a makrogazdasági környezet megítélését tükröző makro részindex visszakorrigált -17 pontra, az év elején mért szintre. Az árbevétel-növekedési kilátások terén nem számítanak változásra a nagyok, míg a profitvárakozásaik némileg romlottak. Noha a magyar gazdaság helyzetének rövid távú megítélése továbbra is pesszimista, a kormányzati gazdaságpolitika megítélése javult az elmúlt három hónapban.
Az előző negyedév visszaesése után minimálisan javult a nagyvállalatok várakozása gazdasági kilátásaikat illetően, de érdemi fordulat nem következett be a K&H nagyvállalati növekedési index 2025 harmadik negyedévében a korábbi mérési adatokhoz képest. A nagyvállalati cégvezetők várakozásait tükröző index csupán 1 ponttal emelkedett, így -5 ponton áll. Árbevétel szerint kategorizálva a nagyvállalatokat, a legkisebb 2-4 milliárd forint közötti bevétellel bíró cégeknél -5 ponton stagnál a növekedési index, a közepes, 4-10 milliárd forintos bevételű cégeknél 5 ponttal javult és már csak -1 ponton van. Eközben a legnagyobb, 10 milliárdot meghaladó forgalmú cégek esetében pedig egy pontot romlott, így -9 pontos értéken áll a mutató. A cégük helyzetére hatással lévő mikrogazdasági tényezőket vizsgáló nagyvállalati részindex folytatta a fél éve tartó csökkenő tendenciát és ezúttal már -1 pontos értékkel lecsúszott a negatív tartományba, miközben a makrogazdasági részindex az előző negyedév mélypontja után visszapattant az év eleji -17 pontra, amit leginkább a közepes méretű cégek körében mért 16 pontos javulás húzott fel.
stagnáló gazdasági kilátások, romló pénzügyek
A hazai nagyvállalatok többsége stagnálással jellemezné saját gazdasági helyzetét, a válaszadók 57 százaléka szerint nem lesz érdemi változás a következő 12 hónapban. Emellett a cégvezetők 22 százaléka romló gazdasági helyzettel számol a következő 1 évben, javuló várakozásokról szintén nagyjából egyötödük számolt be. Noha az előző negyedévhez képest nincs jelentős változás, az év elejéhez viszonyítva közel duplájára emelkedett a romló várakozásokkal tervezők aránya.
Pénzügyi helyzetüket tekintve is érezhető a pesszimizmus a nagyok körében, amire magyarázattal szolgál az egyre szűkülő árbevétel-nyereség olló. Előbbi tekintetében stagnálással kalkulálnak a cégvezetők, miközben átlagosan 1,3 százalékos csökkenést prognosztizálnak a következő egy évre szóló árbevétel-várakozások vonatkozásában. Ágazatok szerint nézve egyedül a kereskedelmi szektor tudott az előző negyedévhez képest javuló várakozásokról beszámolni, noha ez is csak azt jelenti, hogy szinte változatlan, -0,1 százalékos árbevétel-változással kalkulálnak a következő egy évre. Az előző negyedévben az átlagot felfelé húzó szolgáltató szektor közel 2 százalékpontos visszaeséssel számol és csupán 1,7 százalékos növekedést vár árbevétel tekintetében, míg a korábban is döcögő ipar bevételvárakozásai is romlottak: 0,3 százalékról -1,4 százalékra.
„Bár a K&H nagyvállalati növekedési index értéke kis mértékben emelkedett, továbbra is a negatív tartományban maradt, és a vállalatvezetők többsége nem is számít érdemi fordulatra a következő egy év során. Ennek lehetséges okai között jelentős súllyal van ott a jelenlegi, bizonytalan külgazdasági helyzet. Noha a vámmegállapodás megszületett az USA és az EU között, a vámemelkedés kihívás elé állítja az exportra komolyan támaszkodó nagyvállalatokat. Bár az elmúlt 3 évben csökkenő tendencia volt megfigyelhető a kizárólag belföldre értékesítő nagyvállalatok arányában, az exportból származó bevételek tekintetében most átlagosan 0,1 százalékos csökkenést várnak a nagyok – ami az előző negyedévben mért 3,2 százalékos növekedési várakozáshoz képest igen jelentős visszaesés. Mindeközben a belföldi piacokról érkező bevételek vonatkozásában még mindig inkább az eddig jellemző árbevétel szinttel, azaz a jövő évre nézve változatlansággal számolnak” – kommentálta az eredményeket Bodor Tibor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.
A nagyvállalatok szerint az infláció van leginkább hatással a gazdasági helyzetükre, a cégek közel 60 százaléka gondolja ezt, ami 13 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest. Ezt követi a belföldi vevői piac szűkülése, amelyet a cégvezetők 47 százaléka gondol jelentős tényezőnek és a harmadik helyre került az előző negyedévben listavezető kormányzati gazdaságpolitika (41%).
