Bár a húsok és tejtermékek rendszeres részét képezik a magyarok étrendjének, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mekkora mennyiségű fehérje bevitelére lenne szükségük.
A Danone Magyarország megbízásából készült* országos felmérés szerint a felnőttek fele bizonytalan abban, hogy elegendő fehérjét fogyaszt-e.
A fehérjeforrások hierarchiája a magyarok étkezésében
A magyarok leggyakrabban húst fogyasztanak: a válaszadók közel fele (47%) hetente 3–5 alkalommal eszik húsfélét. A tejtermékek szintén mindennaposnak számítanak, a többség (53%) napi 1–2 adagot fogyaszt belőlük. Ezzel szemben a hal és tengeri ételek háttérbe szorulnak: a lakosság 49%-a legfeljebb hetente, vagy egyáltalán nem eszik ilyesmit.
A növényi fehérjeforrások közül leginkább a hüvelyesek jelennek meg az étrendben, jellemzően heti 1–2 alkalommal. A diófélék és magvak fogyasztása vegyes képet mutat, miközben sokan hetente többször (20%), de legalább hetente (36%) fogyasztanak olajos magvakat, sokan (44%) ritkán vagy soha nem eszik ezt a termékkört. A növényi tejhelyettesítők fogyasztása továbbra sem általános – a többség (75%) szinte soha nem él ezekkel, viszont azok között, akik így tesznek, közel azonos mértékben vannak, akik hetente többször is fogyasztják azokat, mint akik csak egy-két alkalommal.
Fizikai aktivitás és fehérjebevitel
A lakosság több mint fele (55%) könnyű fizikai aktivitást végez, 32% mérsékelten vagy nagyon aktív. Az aktívabbak körében a fehérjebevitel edzés utáni pótlása megosztott: 37% mindig vagy legtöbbször odafigyel erre, míg 48% csak alkalmanként.
A teljes mintát tekintve viszonylag kevesen (19%) követik ténylegesen nyomon fehérjebevitelüket, és mindössze a válaszadók 4%-a tudja, hogy a saját életvitelének megfelelően mekkora mennyiségű fehérjére lenne szüksége naponta. A megkérdezettek 68%-a nincs tisztában a számára ajánlott mennyiséggel. Bár 26% úgy érzi, hogy elegendő fehérjét fogyaszt, a többség (51%) bizonytalan ebben. Fehérjekiegészítőket csak kevesen (14%) használ rendszeresen, míg a legtöbben (61%) soha.
Étkezési preferenciák és fehérjehiány
A felnőttek döntő többsége (85%) mindenevőnek vallja magát (azaz húst, halat, tejterméket, tojást és növényi ételeket is fogyaszt), 10% pedig flexitariánusnak (többnyire növényi étrendet követ, de alkalmanként eszik húst vagy halat). Vegetáriánus (nem eszik húst, de általában fogyaszt tojást és/vagy tejterméket), vegán (semmilyen állati eredetű ételt nem fogyaszt – tehát húst, halat, tojást, tejet, mézet sem) vagy pescatáriánus (nem eszik húst, de halat igen) étrend csak kis arányban fordul elő.
A fehérjebevitelhez kapcsolódó célok között leginkább az általános egészség és jólét szerepel (37%), míg a megkérdezettek 12%-a izomtömeg építése vagy fenntartása miatt figyel a fehérjére. Ugyanakkor a válaszadók 43%-a egyáltalán nem foglalkozik a fehérjefogyasztás kérdésével.
A válaszadók fele nem tapasztalt fehérjehiányra utaló tünetet, ugyanakkor sokan említettek gyakori fáradtságot vagy gyengeséget (28%), illetve fennmaradó izomfájdalmakat (23%), hajhullás, törékeny körmök vagy lassú sebgyógyulás szintén előfordul, bár kisebb arányban (16%). Ezek a tünetek mind utalhatnak nem megfelelő mennyiségű fehérje bevitelére.
*A kutatás módszertanáról
A kutatást a Szinapszis közvéleménykutató végezte 2025 júniusában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének támogatásával és szakmai útmutatásával. Az adatfelvétel 600 fős mintán, mely nem, kor és régió tekintetében reprezentálja a 18-60 év közötti lakosságot.
A kutatás részletes képet nyújt a magyar lakosság fehérjebevitelével kapcsolatos szokásairól és akadályairól, miközben rávilágít arra, hogy van még tér a tudatosabb életmód fejlesztésére.
