2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesés következett be, ugyanakkor a legnagyobb súlyúnak számító járműgyártásban, továbbá a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában bővült a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3%-kal kisebb volt a 2025. áprilisinál.
2025. májusban
Az ipari termelés volumene 2,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. (Az első becslésben közölt májusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban az előző hónaphoz mérten 1,3%-kal mérséklődött.
Az ipari export volumene 0,7%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33%-át képviselő járműgyártás kivitele 3,7, a 13%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,9%-kal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 8,0, a feldolgozóiparé 9,0%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az iparon belül döntő (96%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,7, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 7,4%-kal visszaesett, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,9%-kal bővült.
A feldolgozóipari termelés és értékesítés alakulása
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27%-át képviselő járműgyártás volumene 6,0%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,4%-kal bővült.
A feldolgozóipari termelés 9,9%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,1%-kal meghaladta a 2024. májusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,5%-kal nőtt, a számítógép, perifériás egység gyártása 4,4%-kal csökkent.
A 9,5%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 4,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 3,0%-kal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 8,8%-kal visszaesett.
A feldolgozóiparból 13%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,0%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaestek. A legnagyobb (23%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,1%-kal mérséklődött az előző év májusához viszonyítva. Öt alágazatban csökkent még a termelés, 2,2 és 43% közötti mértékben, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában. A többi öt alágazatban nőtt a kibocsátás, a legerőteljesebben, 41%-kal a csekély súlyúnak számító dohánytermék gyártásában, a legkevésbé, 2,2%-kal az egyéb élelmiszer gyártásában.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,7%-kal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
Az előző havi növekedés után a 3,6%-os feldolgozóipari súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása 4,5%-kal csökkent, elsősorban a belföldi eladások visszaesése miatt, ugyanakkor az export bővült.
A legnagyobb mértékben, 17,3%-kal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztráltunk.
A termelés alakulása a feldolgozóipar jelentősebb alágaiban, 2025. május
Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 4,7%-os volumenbővülést Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,7%-os visszaesést Budapesten regisztráltuk.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,7%-kal nőtt 2024 májusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,3%-kal visszaestek, az új exportrendelések 1,6%-kal bővültek. Az összes rendelésállomány május végén 11,0%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
2025. január–májusban az előző év azonos időszakához képest
Az ipari termelés 4,1%-kal csökkent. Az összes értékesítés 64%-át adó külpiaci eladások volumene 0,6, a 36%-ot képviselő hazai értékesítésé 4,0%-kal mérséklődött.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,5%-kal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2,0%-kal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 6,7, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,9%-kal.
(KSH)