A húsvéti költések után lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülése májusban: a teljes forgalom 2,1%-kal bővült éves szinten, havi alapon azonban 1,3%-os csökkenés történt.
A 2021-es bázist 1,7%-kal haladja meg a kiskereskedelmi forgalom. Bár az ünnepi időszak után a vártnál nagyobbat fékezett a bővülés üteme, a kiskereskedelmi forgalom továbbra is növekvő pályán van, és várakozásaink szerint a növekvő trend kitart 2025-ben. Az első öt hónapot tekintve a bővülést a nem élelmiszer kategória hajtja, míg az élelmiszer kategória folyamatosan veszít lendületéből.
A kereskedelem teljesítménye:
A májusi szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,3%-kal maradt el az áprilisitól. Általános visszaesésről beszélhetünk, ugyanis mindhárom fő kategóriában csökkent a volumen: az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelemben és a nem élelmiszereknél egyaránt 1%-kal, míg az üzemanyagok esetében 3,9%-kal volt kisebb a forgalom volumene, mint a megelőző hónapban. A mostani adat 1,7%-kal van a 2021-es év havi átlaga felett, ami illeszkedik a másfél éve tartó lassú növekedési trendbe.
Éves összehasonlításban a lendület csökkenése látszik: 2,1%-kal nőtt a forgalom tavaly májushoz képest. A bővülést egyértelműen a nem élelmiszer kategória hajtotta (+4%), miközben az üzemanyag forgalom lefele húzta azt (-1,1%). Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem lényegében stagnált (+0,5%), amiből az látszik, hogy az élelmiszer árrésstopnak nincs tartós forgalom növelő hatása.Üzemanyag forgalom nélkül 2,7% volt az éves növekedés.
Várakozásunkhoz képest jobban lassult a növekedési a húsvéti ünnepi időszak után, ami elsősorban az élelmiszer kategória alacsony számainak tudható be. Ez a kategória a húsvéttal megtolt áprilist leszámítva év eleje óta folyamatosan veszít lendületéből. Ezzel szemben a nem élelmiszer kategória stabilan növekedett az első öt hónapban.
A nem élelmiszer kategórián belül az illatszer; bútor, műszaki cikk és iparcikk jellegű vegyes kereskedelem havi és éves szinten növelte forgalmát. Ezekre az elmúlt időszakban amúgy is stabil bővülés volt jellemző, májusban az illatszer kategóriát az árrésstop kibővítése segíthette a 2,2%-os havi forgalom növekedésben. Az élelmiszer árrésstop alapján ennek hatása még a júniusi adatokban is érződhet. A bútor, műszaki cikk és iparcikk kategóriákra pozitív hatással lehet a SZÉP-kártya pénzek lakásfelújításra való fordítása.
Májusban 4,8%-kal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene éves alapon, míg az előző hónaphoz képest 2,0%-os csökkenés történt. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése jelenleg 8,1% (ami 0,3 százalékpont részarány csökkenést jelent havi alapon).
Az első öt hónapban a kiskereskedelem 3,1%-kal bővült (üzemanyag forgalom nélkül +3,5%) Az első öthavi bővülés az üzletek széles körére kiterjed, de legnagyobb mértékben a nem élelmiszer kategória hajtja a növekedést (+4,6%).
A kereskedelem meghatározó folyamatai:
A kereskedelem ágazatban egyértelműen a beruházások csökkenése látszik. A beruházások teljesítményértékének átlagos szintje közel 12%-kal volt alacsonyabban az első negyedévben, mint a 2023-as csúcs. Emellett részaránya a nemzetgazdasági összesen belül is évek óta csökken. Ezt a negatív tendenciát az árrésstop fenntartása tovább ronthatja.
A GKI üzleti bizalmi indexe a májusi csökkenés után júniusban egy ponttal emelkedett, ezen belül a kereskedelem alindexe nem változott (az Eurostat mérése szerint is javult a hazai üzleti bizalom). Míg a foglalkoztatási indikátor júniusban sem változott, addig a kereskedelem árképzési terveit mutató ár indikátor júniusban növekedett az előző hónaphoz képest.
A GKI fogyasztói bizalmi index a júniusi bő két pontos csökkenéssel 19 havi mélypontra esett (az Eurostat mérése szerint is romlott a hazai fogyasztói bizalom). A fogyasztói bizalom több, mint egy éve nem tud érdemben erősöni, jelenleg is alacsonyabb szinten van, mint tavaly ilyenkor. Az áprilisban az egyes élelmiszerekre bevezetett árrésstop hatása egyszeri volt, annak kiterjesztése a háztartási és kozmetikai cikkek egykörére már nem gyakorolt érdemi pozitív hatást a fogyasztók hangulatára. A fogyasztói bizalom alakulásában szerepet játszó áremelkedést vizsgálva azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő árucsoportok közül az élelmiszerek ára 5,9%-kal nőtt, míg az üzemanyagé 4,8%-kal csökkent májusban (áprilishoz képest az élelmiszerek 0,6%-kal drágultak, míg az üzemanyag 1,9%-kal olcsóbb lett), ugyanakkor a lakosság inflációs érzékelése továbbra is jóval magasabb a tényadatoknál.
Az EU27 gazdasági hangulatindexe júniusban egy ponttal csökkent (94,0), a fogyasztói bizalmi indexe pedig lényegében stagnált (-14,8).
Áprilisban a reálbérek 5,2%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A jelenlegi inflációs környezetben az 5% feletti reálbér növekedés erősnek mondható, így a lakosság számára elkölthető jövedelem tovább nőtt. A jövedelemnövekedés érdemi részét fogyasztásra költhetik a háztartások.
Májusban nőtt a foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest, ugyanakkor éves szinten csökkenés történt. A háromhavi adatoknál pedig enyhe javulás sem látható. A következő hónapokat meghatározhatja, hogy a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság közepette a vállalatok beruházási döntéseiket elhalaszthatják, ami továbbra is mérséklődő munkakeresletet jelenthet. Az üres álláshelyek számának csökkenése és az ipari szektorokban látható csoportos létszámleépítések (ami folytatódott júniusban is) kedvezőtlen képet vetítenek előre.
Készítette: Báthori Bence
