A magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal bővült – a KSH előzetes adatai szerint - 2024. negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest, ezzel véget ért a technikai recesszió, a megelőző két negyedév visszaesését követően.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 0,4%-kal nőtt nyers adatok alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással igazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2%-os volt a növekedés. Az adatok 0,1 százalékponttal kedvezőbben alakultak, mint vártuk és felülmúlták a piaci várakozásokat is.
A statisztikai hivatal közleménye szerint az éves szintű növekedéshez a szolgáltatások együttes teljesítménye járult hozzá míg a növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar csökkenő teljesítménye visszavette.
2024-ben 0,5%-kal bővült a magyar gazdaság nyers adatok szerint, várakozásunknak közel megfelelően.
Kilátások
A bizonytalansági tényezők ellenére a következő negyedévekben érdemi kilábalással számolunk a magyar gazdaságban, amelynek következtében 2025 végére akár 4%-ot megközelítő éves reál GDP növekedés is elérhető lehet. Ugyanakkor mivel az idei év első felében az éves indexek a várt érdemi kilábalás mellett is relatíve alacsonyak maradhatnak (amiben közrejátszik a viszonylag magas tavalyi első negyedéves bázis is), ezért összességében 2025-re éves átlagban 2,5% körüli növekedés tűnik elérhetőnek. 2026 elejére pedig nem kizárt, hogy 5% körüli éves reálnövekedési indexet lássunk, aminek következtében jövőre éves átlagban 4% feletti növekedés sem tűnik ebben a pillanatban lehetetlennek.
A fogyasztás bővülését a reálbérek folytatódó emelkedése, az állampapírok után esedékes kifizetések egy kisebb részének fogyasztásra történő felhasználása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak adómentes felhasználása, illetve a munkáshitel konstrukció is támogathatja, valamint az év második felétől a családi adókedvezmény emelése is segíteni fogja a fogyasztást. Ugyanakkor a fogyasztás további élénkülése mellett fontos, hogy a beruházások is stabilizálódjanak. Ezt segíthetik a Demján Sándor Program keretében bejelentett hitel-, lízing- és tőkeprogramok, ugyanakkor fontos lenne a külpiaci konjunktúra beindulása is a beruházások szempontjából, hiszen megfelelő kereslet nélkül a beruházások jelentős élénkülése nehezen képzelhető el a jelenlegi alacsony kapacitáskihasználtság mellett.
Arra is szükség lenne, hogy az év második felében érdemi kilábalás kezdődjön az iparban is. Ez utóbbit támogatja itthon a nagy járműipari beruházások termőre fordulása, miközben remélhetőleg a német választásokat követően az új kormány a gazdaság élénkítésbe kezd, és a külpiaci konjunktúra is javulni fog. Bár a német gazdaság mélyebb strukturális problémáit nem lehet fiskális lazítással megoldani, egy ilyen fordulat kedvező lenne a magyar növekedési kilátások szempontjából. Természetesen az új amerikai gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Ugyanakkor – bár kétségtelen, hogy a vámok ronthatják a növekedési kilátásokat – Donald Trump elnökségének hatása akár pozitív is lehet, amennyiben a kedvező politikai kapcsolat megfogható gazdasági előnyöket hozna Magyarország számára.
