A Mintel Global New Products Database (GNPD) kutatása alapján a 2020-ban bevezetett új kávétermékek csaknem fele (48%) tartalmazott etikai vagy környezetvédelmi vállalásokat. Ez csaknem a duplája a közel egy évtizeddel korábbi (2012-es) értéknek, amikor az új kávék negyede (25%) származott csak fenntartható tevékenységekből.

A kategória legvitatottabb megjelenési formái a kávékapszulák és kávépárnák, amelyek a globális kávé innovációk negyedét jelentik (24%), de rengeteg hulladék előállításáért felelősek. Világszerte ötből kettő párna (39%) újrahasznosítható. Jelenleg csupán minden tizedik párna biológiailag lebomló (11%) vagy komposztálható (10%).
A fenntarthatóság tekintetében a kávé jól áll a teljes élelmiszer- és italpiaccal összehasonlítva. Európában csak az új termékek 35%-a rendelkezik fenntarthatósági besorolással, szemben a régióban piacra dobott kávék 64%-ával.

Előtérbe kerül a fenntarthatóság
Jonny Forsyth, a Mintel Food & Drink ­igazgatóhelyettese elmondása szerint „az elkövetkező 20 évben kétségkívül a fenntarthatóság lesz a kávéipar legmeghatározóbb kérdésköre. A fogyasztók elvárásai jelentősen megnőnek a kávémárkákkal szemben, ahogy a világjárvány miatti pánikot felváltja majd az klímaszorongás. A fiatalabb generációk egyre kevésbé tolerálják a hulladékfelhalmozást, főleg, ha a párnák ugyan újrahasznosíthatóak lennének, de ez mégis ritkán történik meg, ezért a „zöldebb” párnák piacra dobása nagy növekedéssel kecsegtet.”
„A márkáknak segíteniük kell a termelőket a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Sokkal nagyobb szerepet kell vállalniuk ebben, és a fenntarthatósággal kapcsolatos értékeknek és tetteknek a márkaüzenet fő célkitűzéseivé kell válniuk”.

Felgyorsult az otthoni barista trend
2019-hez képest jelentős, 8%-os növekedést eredményezett a 2020-ban piacra dobott csomagolt kávé termékek piacán ­világszerte a COVID-19 járvány. A friss típusok, mint a párnás (24%), őrölt (23%), és a szemes kávé (15%) együttesen már a globális kávéinnováció csaknem kétharmadát teszik ki.
Az „otthoni barista” trend sokkal jellemzőbb a nyugati ­piacokon, ahol a párnás, a szemes kávé és az őrölt kávé ­adja az új kávék 77%-át, míg Ázsiában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában mindez csak 44%-ot tesz ki, ahol a keverékek (20%), instant kávék (18%) és a dobozos kávé (19%) változatok élveznek elsőbbséget.
Az őrölt kávék is meghatározó fejlődésen mentek át a nyugati piacokon: a 2019-es termékbevezetések 19%-ról 2020-ra 24%-ra emelkedtek.
A világjárvány arra kényszerítette a fogyasztókat, hogy több kávét főzzenek otthon, és próbáljanak meg olyan, a helyben készített friss kávék minőségét megközelítő italokat előállítani, mint amilyeneket a járvány előtt a kávézókban ittak. Az Egyesült Királyságban a kiskereskedelmi kávé értékesítés 2020-ban 13%-ot emelkedett 2019-hez képest, míg a kávézók bevétele 38%-ot csökkent.
Jonny Forsyth, a Mintel Food & Drink igazgatóhelyettese nyilatkozata szerint: „Sokan már nem csak egyszerűen egy „jó kávét” akarnak inni, hanem kreatívak és stílusosak akarnak lenni. Úgy gondoljuk, hogy ez a trend igen gyorsan, 2 éves időtartam alatt tovább fejlődik, ahogy a technológia javul és a gépek árai csökkennek. A fogyasztók bevonzásához a kiskereskedelmi márkáknak a jövőben egyre inkább kávézókként kell viselkedniük. Ez azt jelenti, hogy használniuk kell a közösségi médiát, új termékinnovációkat kell kifejleszteniük, hogy a fogyasztóknak legyenek választási lehetőségeik, közösséget kell teremteniük, és megalkotniuk a saját történetüket.”

A dobozos kávék megtorpantak
Miközben a fogyasztók szakértő baristává váltak világszerte, átmenetileg hátat fordítottak a dobozos, hideg formátumnak, amely a piacokon a járvány előtt erőteljes növekedésnek indult. A Mintel GNPD szerint a globális dobozos kávétermékek bevezetése (pl. dobozos jeges kávé) 2019-hez képest 2020-ban 15%-ot csökkent, mert kevésbé volt szükség az útközben elfogyasztható kiszerelésekre.