A csomagolás ma már jóval többről szól annál, mibe kerül a termék: költségről, fenntarthatóságról, automatizációról és egyre több adatról is. Körképünk szereplői szerint most azok a megoldások kerülnek előtérbe, amelyek kevesebb anyagból, kevesebb élőmunkával és több információval teremtenek nagyobb értéket. A fejlesztések irányát pedig egyre inkább a rugalmasság, a kiszámítható megtérülés és a változó piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás határozza meg.
Kevesebb anyag, több ész, kisebb környezeti lábnyom
A hazai csomagolóiparban a költségérzékenység mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az automatizálási és fenntarthatósági beruházások. A változó fogyasztói igények és az új uniós előírások szintén új irányokat szabnak a fejlesztéseknek. „A hazai csomagolóipar jelenleg egyszerre nyomja a gázpedált és figyeli a fogyasztást. Az FMCG-gyártók ugyan továbbra is szigorúan nézik a költségeket, de közben egyre többet költenek automatizálásra és fenntartható megoldásokra. Ma már nem az a kérdés, mennyibe kerül egy doboz, hanem az, hogy mennyi problémától kímél meg a teljes ellátási láncban. A fogyasztók gyorsan változó igényei és az új uniós előírások miatt a rugalmas, újrahasznosítható csomagolások kerültek reflektorfénybe” – mondta Peller Zsolt, a RONDO Kft. ügyvezetője.
A csomagológépekkel szemben támasztott követelmények is változnak. „Ma már nem kizárólag a sebesség számít. A gyártók elsősorban a rugalmasságot, a gyors átállíthatóságot, az energiahatékonyságot és a könnyű kezelhetőséget keresik. Kiemelt szempont, hogy a gépek megbízhatóan kezeljék az újrahasznosított vagy könnyített csomagolóanyagokat is, miközben minimálisra csökkentik az állásidőt és a selejtet” – emelte ki az ügyvezető. Az automatizáció és a digitalizáció térnyerésével egyre több, korábban manuálisan végzett feladat kerül át a gépekhez. „Egyre több olyan feladatot kapnak a robotok, amit korábban emberek végeztek, és őszintén szólva ritkán kérnek kávészünetet. A robotizált raklapozás, az automatikus csomagolás és a valós idejű adatgyűjtés ma a legkeresettebb fejlesztések közé tartoznak. A digitalizáció révén a gyártók pontosabban látják, mi történik a soron, és gyorsabban tudnak reagálni a problémákra. A végeredmény kevesebb hiba, nagyobb hatékonyság és nyugodtabb gyártásvezető” – mutatott rá Peller Zsolt.
A fenntarthatóság terén az anyagfelhasználás csökkentése és a műanyag kiváltása egyaránt meghatározó irány. „A legzöldebb csomagolás gyakran az, amelyikből egyszerűen kevesebb kell. A Rondo a teljes papíralapú körforgásban jelen van, így a visszagyűjtött papír új életet kaphat hullámkartonként. Egyre több partner keresi a műanyag helyettesítésére alkalmas papír- és rostöntött megoldásokat, amelyek nemcsak fenntarthatóbbak, hanem logisztikai előnyöket is kínálnak” – hangsúlyozta.
A megfelelő csomagolás kialakítása ugyanakkor már jóval a gyártás előtt elkezdődik. „A Rondo a koncepcióalkotástól a prototípusokon át egészen a gyártási tesztekig támogatja partnereit. A cél az, hogy a csomagolás ne csak jól nézzen ki, hanem jól működjön a raktárban, a gyártósoron és a vásárló kezében is” – árulta el a RONDO Kft. ügyvezetője.
A beruházási aktivitás jelenleg elsősorban az élelmiszer- és italiparban erős. „Emellett a háztartási vegyi áruk, kozmetikai termékek és az e-kereskedelemhez kapcsolódó csomagolási megoldások is jelentős beruházásokat generálnak. A következő években várhatóan azok a projektek kerülnek előtérbe, amelyek az automatizálást és a fenntarthatóságot egyszerre támogatják” – tette hozzá.
Papíron a jövő
A hazai csomagolóipar egyszerre mutat stabilitást és néz szembe új kihívásokkal. „Partnereink a globális ellátási láncok sebezhetősége miatt egyre inkább a stabil, rugalmas, itthon elérhető és azonnal reagálni képes partnereket keresik, amellyel minimalizálhatják a logisztikai kockázatokat és a szállítási átfutási időket” – mondta Pethő Péter, a Folkem Kft. kiemelt értékesítési managere.
A csomagolásokkal szembeni elvárások között a funkcionalitás és a költséghatékonyság ma már alapvető, ezek mellett azonban az élelmiszerbiztonság és a fenntarthatóság is meghatározóvá vált. „Gyártóként azt tapasztaljuk, hogy a funkcionalitás és a költséghatékonyság alapelvárás, de a legfontosabb megkülönböztető tényezővé az igazolt biztonság és a felelős forrásgazdálkodás vált” – emelte ki a manager. Hozzátette, hogy a vállalat FSSC 22000 tanúsítvánnyal rendelkezik, az FSC® minősítés pedig a gyártáshoz felhasznált kartonok felelős és ellenőrzött forrását igazolja. A piacon eközben jelentősen nő az egyszer használatos műanyagokat kiváltó alternatívák iránti érdeklődés. A Folkem saját gyártású papíredényekkel, poharakkal és élelmiszeripari csomagolóanyagokkal válaszol erre az igényre. „Ezek a prémium alapanyagok folyadék- és zsírálló barrier tulajdonságaik révén tökéletesen helyettesítik a műanyagot, miközben a legmagasabb minőségű egyedi nyomtatással láthatók el” – mutatott rá Pethő Péter.
A fenntarthatóságban az alapanyag mellett a gyártás helye is fontos tényező. „Azzal, hogy a műanyag csomagolásokat teljesen újrahasznosítható papíralapú konstrukciókra cseréljük, partnereink jelentős EPR-díj megtakarítást érhetnek el. Ráadásul a helyi, debreceni gyártás révén kiesnek a több ezer kilométeres szállításból eredő károsanyag-kibocsátások, így partnereink közvetett karbonlábnyoma is minimálisra csökken” – hangsúlyozta. Az új csomagolások bevezetésénél a nyomon követhetőség is egyre fontosabb. „Az FSSC 22000 rendszerünk által megkövetelt szigorú protokollok garantálják, hogy minden egyes gyártási tétel (lot) alapanyaga, a felhasznált festékek, a gyártás pontos ideje és a minőségellenőrzési adatok percek alatt visszakereshetők” – árulta el a manager.
A kereslet jelenleg a kényelmi élelmiszerek, a bogyós zöldség, az elviteles HoReCa-szektor és az édesipar területén a legerősebb, de jelentős igény mutatkozik a feldolgozó- és tejiparban, valamint a jégkrém- és fagyasztott élelmiszer-szektorban is a vödrös és tégelyes papírcsomagolási megoldások iránt. „A jövőben a legnagyobb növekedést és fejlesztési potenciált a körforgásos gazdaságba még könnyebben beilleszthető, igazoltan fenntartható forrásból származó, és intelligens kódolással ellátott papíralapú megoldások terén látjuk” – tette hozzá Pethő Péter.
Digitális kapu a csomagoláson
A fenntarthatósági törekvések mellett a bővülő termékválaszték, a rövidebb gyártási sorozatok és a növekvő adatigény is formálja a csomagolóipart. Mindez a jelöléstechnológiával szembeni elvárásokat is átalakítja. „Emiatt a jelölésnek gyorsan átállíthatónak, adatvezéreltnek és a teljes csomagolási hierarchiában – a terméktől a gyűjtődobozon át a raklapig –, valamint a logisztikai láncban követhetőnek kell lennie. Egyre több vállalat keres később is bővíthető, a gyártási informatikába bekapcsolható rendszert” – mondta Szőllősi Gergely, az AMSY Jelöléstechnika ügyvezetője.
Az FMCG- és élelmiszeripari gyártók számára kiemelten fontos a jelölőberendezések üzembiztos működése, hiszen ezeknek lépést kell tartaniuk a gyártósor teljesítményével. „Elvárás a nagy sebesség, az egyszerű termékváltás, a hibás dátumok és kódok elkerülése, valamint az üzembiztos működés. A költséghatékonyságot már nem pusztán a berendezés ára alapján mérik, hanem a kellékanyag, a karbantartás, az állásidő és a selejt költségét is vizsgálják” – emelte ki.
Az újrahasznosítható csomagolóanyagok terjedése új feladatokat is jelent. A papír, a karton, a monomaterial fóliák vagy éppen a visszaváltható palackok eltérő tulajdonságai miatt a megfelelő jelölési technológia kiválasztását vizsgálatoknak és teszteknek kell megelőzniük. „Az új csomagolóanyagokhoz ugyanakkor már rendelkezésre állnak korszerű technológiák: például a Videojet 7920 UV lézer számos fólia és más érzékeny csomagolóanyag kellékanyag-mentes jelölésére kínál megoldást, a Bandall kötegelők a fóliázást és a műanyag dobozok használatát tudják kiváltani, míg a Videojet 2380 feliratozó nagy felbontású, közvetlen nyomtatást tesz lehetővé kartondobozokra” – mutatott rá Szőllősi Gergely.
A digitalizáció másik meghatározó területe a nyomonkövethetőség. „A nyomonkövethetőség alapja, hogy ugyanaz a hiteles adat jusson el automatikusan a termékre, a gyűjtőcsomagolásra és a raklapcímkére. Ezt központi feliratkezelő szoftverek, ERP- vagy MES-kapcsolatok, vonalkódolvasók és kamerás ellenőrzőrendszerek támogatják” – magyarázta az ügyvezető. Hozzátette, hogy a kamerás rendszerek már nemcsak a jelölés meglétét, hanem annak tartalmát és olvashatóságát is vizsgálhatják.
A következő évek egyik jelentős változását a 2D kódok további térnyerése hozhatja. „A jelölés így egyre inkább a csomagolás digitális belépési pontjává válik: támogatja a nyomon követést, a visszahívást, a lejáratkezelést, a fogyasztói tájékoztatást és az újrahasznosítási információk elérését” – hangsúlyozta Szőllősi Gergely.
A megtérülés diktálja a tempót
A hazai csomagolási piac óvatosabbá vált, a beruházási döntéseket pedig a költségnyomás mellett a fenntarthatósági és szabályozási elvárások is befolyásolják. „Az FMCG-gyártók beruházási döntéseiben egyre nagyobb súlyt kap a hatékonyság és a kiszámítható megtérülés. A növekvő munkaerőköltség és a megfelelő munkaerő rendelkezésre állásának nehézsége miatt egyre fontosabbá válik az automatizálás, a termelékenység növelése és a kezelői beavatkozások csökkentése” – mondta Bakó-Pallang Dóra, a DOROTI PACK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. HR- és pénzügyi vezetője.
A beruházásoknál már nem csupán a beszerzési ár számít. „A beruházók ugyanakkor ma már nem kizárólag a gép bekerülési árát vizsgálják, hanem azt is, hogy az adott technológia mennyire megbízható, milyen üzemeltetési és szervizköltséggel működtethető, illetve mennyire rugalmasan illeszthető a változó termék- és csomagolási igényekhez” – emelte ki.
Az automatizáció iránti növekvő érdeklődés mögött gyakorlati szempontok állnak. „Egyre fontosabb szempont a kezelői beavatkozások csökkentése, a gyorsabb átállás, a stabil és reprodukálható csomagolási minőség, valamint a termelési folyamatok minél hatékonyabb összehangolása” – mutatott rá Bakó-Pallang Dóra. „Az automatizálás legfontosabb gyakorlati előnye a gyártók számára ma már nem önmagában a »robotizáltság«, hanem az, hogy kevesebb élőmunka mellett nagyobb és egyenletesebb termelékenység, jobb folyamatbiztonság és kiszámíthatóbb üzemeltetés érhető el” – hangsúlyozta. Ezekre az igényekre a vállalat saját fejlesztésű DorPack mélyhúzó csomagológépeivel, valamint az olasz G. Mondini tálcazáró csomagolási megoldásaival kínál választ. „A cél nem az, hogy minél több technológiát építsünk egy rendszerbe, hanem hogy az automatizálás és a digitalizáció valódi, mérhető értéket teremtsen a termelő vállalat számára” – fogalmazott a szakember.
A korszerű csomagolástechnológia iránt főként a hús- és húskészítményiparban, a tejiparban, valamint a készételek és convenience termékek piacán mutatkozik érdeklődés. „A következő időszakban várakozásaink szerint azok a fejlesztések kerülnek előtérbe, amelyek nagyobb rugalmasságot, magasabb automatizáltságot és hatékonyabb anyagfelhasználást tesznek lehetővé. A gyártók számára egyre fontosabb, hogy ugyanaz a csomagolási rendszer többféle termék és formátum kezelésére is alkalmas legyen, miközben a beruházás gazdaságosan üzemeltethető és hosszú távon is alkalmazkodni tud a változó piaci igényekhez” – tette hozzá Bakó-Pallang Dóra.
(TERMÉKMIX magazin – 2026. szeptemberi szám)
BELELAPOZOK
