Teljesen átalakítja magát a kiskereskedelmet és a vásárlási szokásokat is a koronavírus járvány. A válság hatására idén akár duplájára is nőhet az online kereskedelem volumene elsősorban az FMCG-szektorban, a kisboltok szerepe ugyanakkor érdemben nem változik. Jagodics Rita kereskedelmi marketing szakértőt, a Kereskedelmi Marketing Trendek Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük a járvány kereskedelemre gyakorolt hatásairól.
» Milyen lépéseket tesznek a diszkontok, hipermarketek a krízis áthidalására? Például nyitvatartási idők variálása?
A koronavírus a kereskedelmet alapjaiban változtatta meg mindössze 1 nap alatt. A járvány kezdetén elindult a „pánikvásárlás” a legfontosabb tartós élelmiszerekből, az idő előrehaladtával pedig más-más termékek kerültek a vásárlók fókuszába: első fázisban a liszt, a WC papír, az élesztő, a konzervek, a tisztítószerek és a fertőtlenítőszerek, a második fázisban viszont a fentiek pánikszerű vásárlása lecsökkent, azonban továbbra is erős maradt, hiszen például még a napokban sem kapható élesztő és fertőtlenítőkendő. Elkezdődött a hajfestékek, a kozmetikai termékek és az otthonnal kapcsolatos termékek vásárlása a kijárási tilalom fenntartásával.
Elmondható, hogy a nyitvatartási idők is módosultak. Csökkentett üzemmódban dolgoznak az üzletek, több, este 10-ig is nyitva tartó üzlet bezárja kapuit 20 órakor. Az üzletekben korlátozzák a bent tartózkodók számát, pl. több üzlet a bevásárlókocsik csökkentésével járt el, így számolni sem kell az üzletben lévők számát. A bejáratnál a biztonsági munkatárs is segít a korlátozásban, az emberek türelmét kéri.
A nagy áruházláncokra, gyógyszertárakra és drogériákra külön szabály vonatkozik az idősek védelme érdekében. A szabály egységes: 9–12 óra között csak 65 éven felüliek vásárolhatnak, az üzlettérben más nem lehet. A biztonsági őr sok esetben már 8.45-től kéri folyamatosan az üzletben tartózkodó fiatalabb korosztályt, hogy fejezze be a vásárlást és hagyja el az üzletet. Ezek az intézkedések jelentős terhet rónak a munkatársakra, mert az üzletek feladata a szabály betartása.
Emellett persze folyamatosan kérik az időseket, ha lehet, ne ők vásároljanak. Illetve kérik az embereket, hogy ne menjenek többen vásárolni, hiszen az egyik legnagyobb gócpontja lehet a járványnak az üzletekben való tartózkodás. Ide tartozik még, hogy az egyéb, nem FMCG kereskedők (számuk mintegy 80 ezret tesz ki) helyzete azonban másként változott. Kereskedők zárták be kapuikat, többnek pedig a forgalma csökkent jelentősen.
Míg a bioboltok, műszaki- és számítástechnikai üzletek forgalma jelentősen megnőtt az első hetekben, addig például az autók-, divatáru-termékek forgalma jelentősen visszaesett. Sok kereskedő úgy gondolta, hogy a kijárási korlátozások miatt nem érdemes kinyitni a kapuit. A nyitva lévő üzleteket megkérdezve is többüknek 30–40.000 forintos napi forgalma volt.
További nehézséget okoz a kereskedőknek a bérleti díj fizetése. Ugyan a járvány kialakulása óta intenzív egyeztetés zajlik több hazai bevásárlóközpont bérlői és üzemeltetői között a bérleti díjak csökkentését illetően, azonban a konkrét intézkedések még csak kevés helyen valósultak meg. A bérlők aláírásokat szerveznek a plázák bezáratását illetően. A forgalmas helyen lévő boltok többsége is tárgyalást kezdeményezett az ingatlan kiadójával, és több helyen sikerült is a hosszú távú együttműködés reményében akár a felére csökkenteni az árakat.
» Átalakíthatja-e a kiskereskedelmi piacot a járvány és ha igen, hogyan?
Teljes mértékben. Már Kína esetén láttuk, hogy míg az offline kereskedelem 47 százalékkal csökkent, addig az online kereskedelem mindössze 6 százalékkal esett vissza. A vírustól való félelem az internethez kevésbé értő embereket is az online vásárlásra ösztönzi, így a magyar lakosság internetes ismerete a kényszer hatására jelentősen növekedett.
Az emberek rájöttek, hogy a személyes kapcsolattartást némiképp kárpótolhatja, sőt gyakoribbá teheti az online, videós jelenlét. Az idősebb korosztály egy jelentős része megtanulta az online vásárlás fortélyait, a bankolást, a lottófeladást.
A kényelem és az online egyszerűsége benne marad az életünkben. Az offline kapcsolatok mindig is erősebbek maradnak, de már nem fog visszatérni a régi kerékvágásba. Azaz ismerőseinkkel többször fogunk videó-chatelni, mint régen, többet vásárolunk interneten, természetesen ehhez az is hozzájárul, hogy a kiszolgálók, e-kereskedők is színvonalasabb honlapot, webshopot készítenek ezekben a hetekben. Napról-napra jelennek meg olyan színvonalas webáruházak, amelyek szinte már az üzletben lévő vásárlási élményt nyújtják. Körbefotózott termékek, videók, vélemények a termékről, bemutató videók.
Az e-commerce, azaz online kereskedelem nem csak a vevők igényeitől, hanem a kiszolgálóktól is növekedni fog.
A jövőben több dolgot intézünk el interneten, mint eddig. Aki eddig ódzkodott az elektronikus ügyintézéstől, azok egy része később is interneten intézi dolgait.
Ezentúl félni fogunk a vírusoktól, megelőzünk. Növekedni fog az igény az egészséges táplálkozás, a táplálék-kiegészítők iránt, hiszen már tudjuk, hogy nem vagyunk megdönthetetlenek. A gazdasági jólét nem elég a fennmaradáshoz, vigyáznunk kell magunkra és világunkra.
» Az eddigiekhez képest mennyire nő meg az élelmiszer házhoz szállítás fontossága a válság után?
Azoknál, akik "élmény-vásárolnak", vagy egy családi közös program a vásárlás - ott valószínűleg a kijárási tilalom eltörlésével hamarosan visszaállnak a régi szokások. Azonban azoknál, akik eddig bizalmatlanság vagy informatikai ismeretek hiánya volt a gát, ott növekedni fog az internetes vásárlás.
Évente körülbelül 17 százalékkal növekedett az elmúlt években az online kereskedelem, az idei évben akár a duplájára is növekedhet az internetes forgalom, ezzel rászoktatva az embereket a hosszú távú internetes rendelésre. Növekedés várható a kosárértékben is: a 11–12 000 forintos kosárérték is a duplájára nőhet idén.
» Hogyan változik a kisboltok szerepe a válság idején? Várható-e, hogy megerősödnek ezek az üzletek?
Az élelmiszer-kisboltokban is növekedett a bevétel, szintén az alap- és háztartási termékekből.
A forgalmi arányokban (áruházlánc kontra kis üzlet) nem várható jelentős átrendeződés, mert eddig is a nagy bevásárlást a család az áruházláncban, a hiper- vagy szupermarketekben bonyolította és a kisebb (napi) vásárlások korlátozódtak a kis üzletekre.
» Hogy alakul át a gyártói szektor? Megerősödnek-e a magyar cégek ebben a helyzetben?
A gyártói szektorban is az iparág határozza meg a cég gyengülését, illetve erősödését. Élelmiszer-, higiéniai-, táplálékkiegészítő- és gyógyszergyártó cégek egyértelmű erősödése várható, míg a kozmetikai-, autóipari-, divatáru gyártók forgalma jelentősen visszaesett. Szállítási nehézségek is adódtak, így a gyártók magasabb áron, magasabb logisztikai költségekkel jutottak az alapanyagokhoz.
A gyártóknak, nagykereskedőknek további nehézség, hogy még ha gyártani tudtak is, de nem rendelkeztek webshoppal, eddig kereskedőkön keresztül értékesítették termékeiket. A kijárási korlátozással azonban a kereskedők nem tudtak értékesíteni, így ez továbbgyűrűzött a nagykereskedőkhöz, gyártókhoz is. Több gyártó és nagykereskedő ezért saját maga készíttetett webshopot és kezdett el közvetlenül értékesíteni a végfelhasználóknak.
» Hirdetnek az érintett cégek a mostani időszakban? Hogyan reklámozzák magukat a magyar gyártók ebben a helyzetben?
Rendkívül összetett ez az időszak hirdetési- és reklám tevékenysége. A reklámszakmát sajnos – mint a 2008-as gazdasági válságban is – súlyosan érinti a járvány. A visszavágott reklámbüdzsé jellemzően azokra a cégekre érvényes, akiknek vagy szállítási nehézségei adódtak, vagy csökkent a bevétele, forgalma. Ez azonban a kutatásunk szerint a cégek 74,1 százaléka. Azok a cégek költenek leginkább a reklámra, akiknek van új terméke, koncepciója, hogy jöjjön ki pozitívan a járvány okozta helyzetből, vagy vannak pénzügyi tartalékai, esetleg nem csökkent a bevétele.
A kommunikációt azonban nem szabadna elvágni most egy cégnek sem, ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a közösségi médiában és az interneten rendkívüli volumenben lehet elérni a célpiacokat, a másik pedig, hogy a sikeres vezetők a gazdasági válságban is reklámoztak, így tudtak versenyelőnyt szerezni és még több érdeklődőhöz eljutni.
Ebben az időszakban ugyanis beruházásként érdemes kezelni a marketinget, reklámot, mert kedvezőbb áron juthat el a célpiachoz.
(TERMÉKMIX magazin – 2020. áprilisi szám)
